Gyönk

	Gyönk
; Gyönk címere	; Gyönk zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	város
Polgármester	Katz Gyula István (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7064
Körzethívószám	74
Testvértelepülései	Lista Darmstadt; Griesheim; Wilkau-Haßlau; Bar-le-Duc;
	Népesség
Teljes népesség	2048 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	52,45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	38,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gyönk Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 33′ 19″, k. h. 18° 28′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 19″, k. h. 18° 28′ 38″
	Gyönk Pozíció Tolna megye térképén
	Gyönk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gyönk témájú médiaállományokat.

Gyönk (németül Jenk vagy Jink) város Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tolna megye középső részén, a Tolnai-Hegyhát tájegységben fekszik. Központján a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út halad végig, ezen közelíthető meg a 61-es főútról letérve, illetve a 63-as főút irányából is. A 65-ös főúttal a központjában induló és Hőgyészig vezető 6315-ös út kapcsolja össze. További két útja minősül még országos közútnak, öt számjegyű útként: a központjából északnak kiágazó 63 118-as út, ami Miszla és Udvari községekbe vezet, valamint az északi határában, Gerenyáspuszta külterületi településrész mellett délnyugat felé kiágazó a 63 122-es út, melyen a zsákfalunak számító Szárazd község érhető el.

A legközelebbi vasúti megállási pont Keszőhidegkút-Gyönk vasútállomás a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon, a település központjától mintegy 7 kilométerre északra.

Története[szerkesztés]

Gyönköt első ismert említése az 1280-as évekből származik, viszont a környék (és Gyönk) már korábban is lakott térség volt. A község területe a török idők alatt is lakott maradt, a Rákóczi-szabadságharc idején viszont elnéptelenedett. A 18. század eleji betelepítésekor főként magyar és német családok érkeztek a községbe.

Az 1806-ban Nagyszékelyben alapított iskolát 1812-ben Gyönkre helyezték át, ahol ma is működik, Tolnai Lajos Gimnázium néven. A községben 1821-ben már megoldották az úrbéri rendezést. Az 1848–49-es szabadságharcban jelentős szerepe nem volt.

1882-ben készült el a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal, amelyen Gyönk is kapott állomást, de mivel a vasút a Kapos völgyében halad, a településtől ez körülbelül 7 kilométerre került. Innen nyílt egy kiágazás Tamásiba 1893 végén (Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-vasútvonal), de 1990-től ezen a vonalon már csak teherforgalom van.

1891-ben 3371 német és magyar lakosa volt. 1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében 9 felvidéki magyar családot (55 fő) telepítettek ide Martos községből.

Gyönk a 19. század végétől a Simontornyai járás székhelye volt, melynek neve 1950-től Gyönki járás lett, majd 1961-ben megszűnt.

2009. július 1. óta város.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 11,9% németnek mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,7%, református 14,8%, evangélikus 14,6%, felekezeten kívüli 10,5% (33% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

Tájház: A tájház a 19. század közepe táján épült, zsúptetős, vert falú ház volt. Az 1930-as években új istálló és fészer épült, a régi istállóból pedig szerszámos kamra lett. Lackner Aladár evangélikus esperes és családja 20 éven át gyűjtötték a gyönki és környékbeli értékes tárgyi emlékeket, a protestáns németség használati tárgyait, ennek eredménye a tájházban látható.
Evangélikus templom: 1896-ban készült el. A neogótikus stílusú templomot Reppmann Gyula műépítész tervezte. Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma. A templom orgonáját a Rieger orgonagyár készítette 1897-ben.
Katolikus templom: 1926-ban épült. A templom építésének ügyében sokat tett dr. Éri Márton.
Református templom: 1775–1777 között épült, s 1777. május 25-én szentelték fel. Először torony nélkül, majd fa harangtoronnyal. Mai tornya 1836-ban készült el. Orgonája a templom második orgonája, Angster József pécsi mester műve 1910-ből. Ma is működő toronyórája elődje 1855-ből származik. A méretes szerkezet még ma is a templom tornyában látható. A templom műemlék.
Magyary-Kossa kastély: A klasszicista stílusú, emeletes, 11 tengelyes, kéttraktusos elrendezésű, teljesen alápincézett épületet az 1830-as években emelték.^[4] Építtetője Magyary-Kossa Sámuel (1781–1866). A kastély falán egy téves építési időpontot jelző tábla látható.^[forrás?] A Magyary-Kossa család után más családok is birtokolták. Az épület a református templomhoz hasonlóan műemlék.