Gyönk

	Gyönk
	Evangélikus templom
; Gyönk címere	; Gyönk zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	város
Polgármester	Szaka Gyula (független)
Irányítószám	7064
Körzethívószám	74
Testvértelepülései	Lista Darmstadt; Griesheim; Wilkau-Haßlau; Bar-le-Duc;
	Népesség
Teljes népesség	2048 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	52,45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	38,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gyönk Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 33′ 19″, k. h. 18° 28′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 19″, k. h. 18° 28′ 38″
	Gyönk Pozíció Tolna megye térképén
	Gyönk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gyönk témájú médiaállományokat.

Gyönk (németül Jenk vagy Jink) város Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tolna megye középső részén, a Tolnai-Hegyhát tájegységben fekszik. Központján a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út halad végig, ezen közelíthető meg a 61-es főútról letérve, illetve a 63-as főút irányából is. A 65-ös főúttal a központjában induló és Hőgyészig vezető 6315-ös út kapcsolja össze. További két útja minősül még országos közútnak, öt számjegyű útként: a központjából északnak kiágazó 63 118-as út, ami Miszla és Udvari községekbe vezet, valamint az északi határában, Gerenyáspuszta külterületi településrész mellett délnyugat felé kiágazó a 63 122-es út, melyen a zsákfalunak számító Szárazd község érhető el.

A legközelebbi vasúti megállási pont Keszőhidegkút-Gyönk vasútállomás a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon, a település központjától mintegy 7 kilométerre északra.

Története[szerkesztés]

Gyönk első ismert említése az 1280-as évekből származik, viszont a környék (és Gyönk) már korábban is lakott térség volt. A község területe a török idők alatt is lakott maradt, a Rákóczi-szabadságharc idején viszont elnéptelenedett. A 18. század eleji betelepítésekor főként magyar és német családok érkeztek a községbe.

Az 1806-ban Nagyszékelyben alapított iskolát 1812-ben Gyönkre helyezték át, ahol ma is működik, Tolnai Lajos Gimnázium néven. A községben 1821-ben már megoldották az úrbéri rendezést. Az 1848–49-es szabadságharcban jelentős szerepe nem volt.

1882-ben készült el a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal, amelyen Gyönk is kapott állomást, de mivel a vasút a Kapos völgyében halad, a településtől ez körülbelül 7 kilométerre került. Innen nyílt egy kiágazás Tamásiba 1893 végén (Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-vasútvonal), de 1990-től ezen a vonalon már csak teherforgalom van.

1891-ben 3371 német és magyar lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás idején 3291 lakosából 2055 fő (62,4%) vallotta magát németnek, a magyarok 1222 fővel 37,1%-os részarányt képviseltek. A helység vallási sokszínűségét láthatjuk a felekezeti adatokban. A németek többsége evangélikus volt, de sokan követték a római katolikus hitet is; a magyarok többsége református volt, és élt itt egy jelentős zsidó közösség is, akiknek zsinagógája és külön hitközségi iskolája volt. Számokban kifejezve: 1406 evangélikus (42,7%), 1205 református (36,6%), 492 római katolikus (14,9%), 180 izraelita (5,5%). 1944-ben a törvények értelmében zsidónak minősülő személyeket deportálták, a háború után pedig a németség egy részét hurcolták málenykij robotra. 1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében 9 felvidéki magyar családot (55 fő) telepítettek ide Martos községből. 2001-ben az egykor többséget alkotó németség már kisebbséget alkotott, a 2240 lakosból 274 fő vallotta magát német nemzetiségűnek (12,2%), német kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődött 463 fő (20,7%), német anyanyelvű volt 181 fő (8,1%), a német nyelvet családi-baráti körben használók száma pedig 177-re apadt(7,9%).

Gyönk a 19. század végétől a Simontornyai járás székhelye volt, melynek neve 1950-től Gyönki járás lett, majd 1961-ben megszűnt.

2009. július 1. óta város.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Fekete József (független)^[3]
1994–1998: Fekete József (független)^[4]
1998–2002: Fekete József (független)^[5]
2002–2006: Katz Gyula (független)^[6]
2006–2010: Fekete József (független)^[7]
2010–2014: Katz Gyula István (Fidesz-KDNP)^[8]
2014–2019: Katz Gyula István (Fidesz-KDNP)^[9]
2019-től: Szaka Gyula (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 11,9% németnek mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,7%, református 14,8%, evangélikus 14,6%, felekezeten kívüli 10,5% (33% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességek[szerkesztés]

Tájház: A tájház a 19. század közepe táján épült, zsúptetős, vert falú ház volt. Az 1930-as években új istálló és fészer épült, a régi istállóból pedig szerszámos kamra lett. Lackner Aladár evangélikus esperes és családja 20 éven át gyűjtötték a gyönki és környékbeli értékes tárgyi emlékeket, a protestáns németség használati tárgyait, ennek eredménye a tájházban látható.
Evangélikus templom: 1896-ban készült el. A neogótikus stílusú templomot Reppmann Gyula műépítész tervezte. Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma. A templom orgonáját a Rieger orgonagyár készítette 1897-ben.
Katolikus templom: 1926-ban épült. A templom építésének ügyében sokat tett dr. Éri Márton.
Református templom: 1775–1777 között épült, s 1777. május 25-én szentelték fel. Először torony nélkül, majd fa harangtoronnyal. Mai tornya 1836-ban készült el. Orgonája a templom második orgonája, Angster József pécsi mester műve 1910-ből. Ma is működő toronyórája elődje 1855-ből származik. A méretes szerkezet még ma is a templom tornyában látható. A templom műemlék.
Magyary-Kossa kastély: A klasszicista stílusú, emeletes, 11 tengelyes, kéttraktusos elrendezésű, teljesen alápincézett épületet az 1830-as években emelték.^[11] Építtetője Magyary-Kossa Sámuel (1781–1866). A kastély falán egy téves építési időpontot jelző tábla látható.^[forrás?] A Magyary-Kossa család után más családok is birtokolták. Az épület a református templomhoz hasonlóan műemlék.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Darmstadt, Németország, 1990 óta
Griesheim, Németország, 1990 óta
Wilkau-Haßlau, Németország, 1997 óta
Bar-le-Duc, Franciaország, 1996 óta

Források[szerkesztés]

↑ ^a ^b Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
↑ Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
↑ Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
↑ Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
↑ Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
↑ Gyönk Helységnévtár
↑ A kastély a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. április 26.)

További információk[szerkesztés]

Gyönk Önkormányzatának honlapja
Gyönk – Térkép Kalauz
A Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközség honlapja
Kálmán Dezső: A gyönki ev. ref. gymnasium története, 1806-1900. Szekszárd, 1901. Online
Tájékoztató a Gyönki Állami Általános Gimnáziumról : 1806-1956 / kiad. a Gimnázium Igazgatósága.Megjelenés: Szekszárd : Gimnázium Igazgatósága, 1956
Tolna megye, Gyönk és környéke német nemzetiségű lakóinak hímzései / a bev. tanulmányt írta Lackner Aladár / szerk. Németh Pálné ; a mintákat gyűjt. Lackner Aladárné / rajz. Weil Miklósné .Megjelenés: Szekszárd : Babits M. Művel. Közp., 1982 Szekszárd : Babits M. Művel. Közp.Terj./Fiz. jell.: 80 pag. var. : ill. ; 30 cmSorozat: Mintagyűjtemény Babits Mihály Megyei Művelődési Központ
Gyönk, Német tájház = Deutsches Heimatmuseum / Lackner Aladár .Megjelenés: Bp. : Tájak, Korok, Múzeumok, 1986 Veszprém : Pannon Ny.Terj./Fiz. jell.: 16 p. : ill. ; 17 cmSorozat: Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára
Gyönk / írta Szilágyi Mihály ; szerk. Gaál Attila.Megjelenés: Budapest : Száz M. Falu Könyvesháza Kht., 2000 Budapest : Grafika-TypopressTerj./Fiz. jell.: 212, 2 p. : ill. ; 25 cmSorozat: Száz magyar falu könyvesháza
Községünk: Gyönk : helytörténeti olvasókönyv / Horváth György ; kiad. Gyönk Nagyközség Önkormányzata .Megjelenés: Gyönk : Önkormányzat, cop. 2001
A gyönki Helikon hegyének poétái / Horváth György.Megjelenés: Gyönk : Önkormányzat , 2004
Gyönki emlékképek, 1948-1970.Megjelenés: Gyönk : Gyönki Baráti Kör, 2005.Terj./Fiz. jell.: 119 p. : ill. ; 21 cmSorozat: Átélt történelem
Gyönki mozaikok.Megjelenés: Gyönk : Gyönki Baráti Kör Egyes. , 2008.Terj./Fiz. jell.: 84 p. : ill. ; 21 cmSorozat: Átélt történelem
Gyönk nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése / közread. Gyönk Város Önkormányzata .Megjelenés: Gyönk : Önkormányzat, 2009.
A gyönki Magyary-Kossa kastély története / Marcsa Dávid.Megjelenés: Gyönk : Marcsa D. , 2010
A hazáért 110 gyönki honvéd hősi halált halt / Marcsa Dávid.Megjelenés: Gyönk : Marcsa D. , 2011
Pillantás a múltba : gyönki képeslapok, 1898-1950 / Marcsa Dávid.Megjelenés: Gyönk : Marcsa D. , 2012 .
Gyönki hangoskodók : zenészek régen és ma / Majnay Klára.Megjelenés: Gyönk : Majnay K. , 2014
Világunk völgyében : gyönki mesekönyv / írta és rajz. Marcsa Dávid.Megjelenés: Gyönk : Marcsa D. , 2016
A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium sportélete, 1948-1990 között : egykori diákok visszaemlékezései alapján / szerk. Gulyás István .Megjelenés: Gyönk : Tolnai L. Gimn., 2018.