Gyönk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyönk
Gyönk címere
Gyönk címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Tamási
Jogállás város
Polgármester Katz Gyula István (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7064
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 2057 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 53,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyönk (Magyarország)
Gyönk
Gyönk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 33′ 19″, k. h. 18° 28′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 19″, k. h. 18° 28′ 38″
Gyönk (Tolna megye)
Gyönk
Gyönk
Pozíció Tolna megye térképén
Gyönk weboldala

Gyönk (németül Jenk vagy Jink) város Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tolnai-Hegyhát belsejében.

Vasútállomása (Keszőhidegkút-Gyönk) a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon található, a településtől mintegy 7 km-re.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyönköt először az 1280-as években említik meg, viszont a környék (és Gyönk) már korábban is lakott térség volt. A község a török idők alatt is lakott terület maradt, majd a Rákóczi-szabadságharc idejében elnéptelenedett. Az 1700-as évek eleji betelepítésekor főként magyar és német családok érkeztek a községbe. Az 1806-ban Nagyszékelyben alapított iskolát 1812-ben Gyönkre helyezték át, ahol ma is működik, Tolnai Lajos Gimnázium néven. A községben 1821-ben már megoldották az úrbéri rendezést. Az 1848–49-es szabadságharcban túlzott szerepe nem volt. 1882-ben készült el a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal, amelyen Gyönk is kapott állomást, de mivel a vasút a Kapos völgyében halad, a falutól ez kb. 7 km-re került. Innen nyílt egy kiágazás Tamásiba 1893 végén (Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-vasútvonal), de 1990-től ezen a vonalon már csak teherforgalom van.

1891-ben 3371 német és magyar lakosa volt. 1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében 9 felvidéki magyar családot (55 fő) telepítettek ide Martos községből.

Gyönk a 19. század végétől a Simontornyai járás székhelye volt, melynek neve 1950-től Gyönki járás lett, majd 1961-ben megszűnt.

2009. július 1-je óta város.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tájház: A tájház a 19. század közepe táján épült, zsúptetős, vert falú ház volt. Az 1930-as években új istálló és fészer épült, a régi istállóból pedig szerszámos kamra lett. Lackner Aladár evangélikus esperes és családja 20 éven át gyűjtötték a gyönki és környékbeli értékes tárgyi emlékeket, a protestáns németség használati tárgyait, ennek eredménye a tájházban látható.
  • Evangélikus templom: 1896-ban készült el. A neogótikus stílusú templomot Reppmann Gyula műépítész tervezte. Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma. A templom orgonáját a Rieger orgonagyár készítette 1897-ben.
  • Katolikus templom: 1926-ban épült. A templom építésének ügyében sokat tett dr. Éri Márton.
  • Református templom: 1775–1777 között épült, s 1777. május 25-én szentelték fel. Először torony nélkül, majd fa harangtoronnyal. Mai tornya 1836-ban készült el. Orgonája a templom második orgonája, Angster József pécsi mester műve 1910-ből. Ma is működő toronyórája elődje 1855-ből származik. A méretes szerkezet még ma is a templom tornyában látható. A templom műemlék.
  • Magyary-Kossa kastély: A klasszicista stílusú, emeletes, 11 tengelyes, kéttraktusos elrendezésű, teljesen alápincézett épületet az 1830-as években emelték.[3] Építtetője Magyary-Kossa Sámuel (1781–1866). A kastély falán egy téves építési időpontot jelző tábla látható.[forrás?] A Magyary-Kossa család után más családok is birtokolták. Az épület a református templomhoz hasonlóan műemlék.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A kastély a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. április 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]