Györe (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Györe
Györe címere
Györe címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester Filamella Tibor (független)[1]
Irányítószám 7352
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 638 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 56,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Györe (Magyarország)
Györe
Györe
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 18° 23′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 18° 23′ 47″
Györe (Tolna megye)
Györe
Györe
Pozíció Tolna megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Györe témájú médiaállományokat.

Györe (németül Jerewe) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunántúli-dombságban, a Völgység nyugati szélén, Baranya és Tolna megye határán, a Mecsek lábánál fekszik, Szekszárdtól 30, Bonyhádtól 13 km-re. Szomszédos települések: Izmény, Szászvár, Máza.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Bonyhádot (6-os főút) Szászváron keresztül Komlóval (illegve Kaposszekcsővel és Dombóvárral) összekötő alsóbbrendű útról érhető el, egy bekötőúton, ahonnan csak a következő faluig, Izményig vezet az út.

A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik, de a Bonyhád - Komló közötti útvonalon a Pannon Volán Zrt. járatai is közlekednek.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 3 km-re lévő Máza-Szászvár,[3] a MÁV 50-es számú, Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán.

Története[szerkesztés]

10 000 évvel ezelőtt a vidéket a keleti gravettai nép lakta, az utolsó amelyet még ősembernek tartanak. Az újkőkorból, a réz- és a bronzkorból is találtak régészek leleteket Györe környékén, de a vaskorból nincsenek emlékek.

A település múltja az 1100-as évekre nyúlik vissza. A lakosság összetétele ekkor ősmagyar, majd a török dúlás után németek (svábok) érkeztek ide, akiknek 1946-os kitelepítése után bukovinai székelyek telepedtek le.

Lakói ma tehát régi magyarok, magyarországi németek és bukovinai székelyek.

Vallás tekintetében a németek evangélikusok, az őslakosok és a székelyek katolikusok voltak, így a németek kitelepítése után a lakosság 99%-a katolikus vallású lett.

Nevének eredete[szerkesztés]

A magyar nyelvterületen sok „névrokon” helységnév, földrajzi név van. A legősibbek eredetére nézve is több feltevés létezik: például keletkezhettek a György személynévből, de számba jöhet a „Győ” szótő is, mely ősi magyar tisztségnév.

A néphit szerint a falu neve egy török időbeli gyűrű alakú lovardára utal. Feltételezhetően a „gyür” szóból, melynek jelentése: domb, bucka. Ilyen helyeken létezhetett gyűrű alakú erősség, földvár, avargyőr.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a lakosok csaknem 97%-a magyarnak (ezen belül kb. 1,5%-a cigány, kb. 0,5%-a horvát és kb. 2,5%-a német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 3% nem válaszolt.[4]

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 80%-a római katolikus, kb. 2,5%-a református és kb. 2%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 15,5%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Komlói Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Magát a plébániát 1945-ben létesítették, és fíliaként Máza tartozik hozzá. Római katolikus anyakönyveit 1946-tól vezetik. Plébániatemplomának titulusa: Keresztelő Szent János.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Nagymányok-Váraljai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A német kitelepítés után a 19. században épült evangélikus templom gyülekezet nélkül maradt, pusztulásnak indult, mígnem az önkormányzat 1994-ben felújíttatta, s ma iskolaként szolgál. A Templom – Iskola az országban, sőt egész Európában egyedülálló, nincs hozzá hasonló megoldású használaton kívüli templom.
  • Györében található még a Wosinsky Mór Múzeum Baráti körének kiállítása, melyben a vidék régészeti leletit őrzik.(Megszűnt.)
  • Római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: 1844-ben épült, klasszicista stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györe települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. január 31. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=maza
  4. ^ a b KSH

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]