Nagyszokoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszokoly
Sidló Ferenc I. világháborús emlékmű Nagyszokoly 1923.jpg
Nagyszokoly címere
Nagyszokoly címere
Nagyszokoly zászlaja
Nagyszokoly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásTamási
Jogállás község
Polgármester Fejes Benjamin (független)[1]
Irányítószám 7097
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség905 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség32,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszokoly (Magyarország)
Nagyszokoly
Nagyszokoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 19″, k. h. 18° 12′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 19″, k. h. 18° 12′ 29″
Nagyszokoly (Tolna megye)
Nagyszokoly
Nagyszokoly
Pozíció Tolna megye térképén
Nagyszokoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszokoly témájú médiaállományokat.

Nagyszokoly (németül: Großsokau, latinul: Zecul) község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Külső-Somogyi dombságban fekszik, Tamásitól mintegy 15 kilométernyire észak-északnyugati irányban.

Megközelítése[szerkesztés]

Legegyszerűbben a 65-ös főútról Iregszemcsénél letérve, a 6407-es úton közelíthető meg, ugyanezen az úton érhető el Simontornya-Ozora-Fürged felől is, bár Fürged után az út egy 3,5 kilométeres szakasza burkolatlan. A környező települések közül Magyarkeszivel, Felsőnyékkel és Szabadhídvéggel a 6409-es út köti össze Nagyszokolyt.

Története[szerkesztés]

A község a Dél-dunántúli régió részét képzi, Tolna megye észak-keleti sarkában fekszik a Balaton és a Kapos völgye között. Korábbi elnevezései: Zecul, Zokol, Sokal. A mai is hivatalban lévő elnevezése 1903 óta használatos. A község és környéke is egyaránt már az ókor óta lakott volt, melyet számos kelta és római-kori lelet bizonyít.

III.Béla magyar király uralkodása alatt a Máltai lovagrend épített itt kolostort. 1187. július 23-án kelt pápai bulla szerint (melyet III.Orbán pápa adott ki) a község a Máltai lovagrend tulajdonát képzi. Sőt Nagyszokoly északi határában lévő Béka-pusztán még a Templomos lovagrend is megtelepedett, míg a tatárjárásután el nem tűntek. Anjou Izabella magyar királyné 1285. évi oklevele a területet így említi: "terra conditionariorum nostrorum Zecul vocata". A község 1327-ben királynői birtokként szerepelt, majd Luxemburgi Zsigmond 1403-ban Ozorai Pipónak adományozta. Ettől kezdve pedig a község részben, de az ozorai várhoz tartozott, részben pedig köznemesi birtokként létezett.

A vesztes mohácsi csata után a falu népe felvették a harcot a Johannitákkal együtt az átvonuló oszmán sereggel. Végül viszont a templom és a kolostor körül lejátszódó számtalan áldozattal járó összecsapásból vesztesként jöttek ki. Szokolyból csupán csak a templom romjai, továbbá számtalan ház maradt fenn a Tabánnak elnevezett településrészen. A török hódoltság első pár évtizedét bármiféle összecsapás nélkül vészelte át a falu. Ugyanakkor az oszmánok itt léte alatt, Szokoli Musztafa még egy fürdőt is építettett a romoban álló templom belsejébe.

A református templom

A 17. században indult hanyatlásnak a község. Az adóterhek, a portyázó szabadcsapatok, továbbá a 15 éves háború alatti fosztogatások miatt egyre nehezebbé vált az élet. Mégis a legnagyobb pusztítást a török kiűzetésekor szenvedte el, végül pedig teljesen elnéptelenedett.

1720-ban kezdődött Nagyszokoly újkori története. Ekkor ugyanis Papp Kovács János pap azzal a kérelemmel fordult gróf Esterházy Józsefhez, hogy engedélyezze az üldözött igali kálvinisták letelepülését a szokoli pusztában. 1720. január 24-én az engedélyt meg is kapja József aláírásával ellátott telepítési szerződésen. A terület betelepítésével pedig egyszerre megalapult egy szilárd református hitközösség is. A ma is meglévő református templomot 1790-re fejezték be. A római katolikus templom a Johannita kolostor fellelhető építőanyag maradványainak felhasználásával éült meg 1748-ban, mára pedig már országos műemlék. A lutheristák és kálvinisták 1737-ben települtek be ide Magyarkeszi községéből, az evangélikus templomukat pedig 1808-ra fejezték be. A községre már ekkor is nagyon jellmező volt az, hogy az eltérő keresztény felekzetek egymás mellett is békésen megéltek, erre utal az is, hogy Nagyszokoly jelenlegi címerében a három jelenlévő felekezet mindhárom szimboluma megtalálható. A 18. század közepére az egyor elnéptelenedett falu, már jelentős lélekszámmal bírt.

 Az 1848-49-es szabadságharcban hat szokolyi kötődésű katona illetve nemzetőr vett részt, akik a falu kálvinista és zsidó temetőjében nyugszanak.

A település jelen ismert mostani formáját a 19 .század második felében nyerte el. Különlegessége a házak folyamatos számozása mely eltér a szokásos páros-páratlan házszámozástól. Az egyre nagyobb jelentőséggel bíró mezőgazdasággal párhuzamosan mozgalmas társadalm megmozdulások zajlottak le, mindhárom keresztény feleezet saját iskolát alapított és számtalan egylet és polgári-kör alakult.

Szokoly nagy hírnévre tett szert elhíresült kadarka boráról és a világszerte párját ritkító tormájáról. 1873-ra a község népessége elérte a 2225 főt. A századfordulótól pedig a lovak tenyésztése szintén nagy kultusszá vált. 1915-ben megalapították az országosan is kiemelkedő jelentőséggel bíró Tolnatamási és Vidéke Angol Félvér Lótenyésző Egyesületet.

Nagyszokoly mégis aranykorát az 1940-es évek elején élte. Ebben az időben nagyszokoly lakossága annyi vagyonnal rendelkezett, hogy könnydén vásárolták fel más települések földterületeit és házait.

A II.világháború után indult el a hagyományos falusi életmód sorvadása. A TSZ-esedés révén, a rendszerváltozás, a privatizáció és a piaci lehetőségek beszűkítésével szüntette meg az addig teljesn jól működő rendszert.

Nagyszokoly - templom3.jpg

Az utóbbi tíz évben a településen megszűnt a község iskolája, a vasúti közlekedés és a háziorvosi praxis. Sokan a jobb életben bízva elköltöztek, ennek köszönhető a népességszám drasztikus csökkenése. Ez jelenleg 896 fő.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Bíró Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Varga Csaba (független)[4]
  • 1998–2002: Fejes István (független)[5]
  • 2001–2002: Nagy Károlyné (független)[6][7]
  • 2002–2006: Nagy Károlyné (független)[8]
  • 2006–2010: Nagy Károlyné (független)[9]
  • 2010–2014: Bors Bálint (független)[10]
  • 2014–2019: Bors Bálint (független)[11]
  • 2019–2021: Bors Bálint (független)[12]
  • 2021–2022 Farkas Györgyi Ildikó (független) alpolgármester, ügyvivőként
  • 2022-től: Fejes Benjamin (független)[1]

A településen az 1994. december 11-én megtartott polgármester-választáson közel rekordszámú, nem kevesebb, mint 9 jelölt indult a faluvezetői posztért, holtversenyben a Békés megyei Múcsonnyal, a Fejér megyei Nadappal, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászjákóhalmával, a Nógrád megyei Pásztóval, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírtass-sal és Tunyogmatolccsal.[4] Ennél is több, 11 polgármesterjelölt abban az évben csak a szintén szabolcsi Pátroha községben indult.

A református templom harangtornya

2001. június 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani Nagyszokolyon,[6] mert az előző polgármester néhány hónappal korábban elhunyt.[13]

2021 szeptemberében Bors Bálint nagyszokolyi polgármestert másodrendű vádlottként jogerősen elítélték egy 131 milliós áfa-csalási ügyben.[14] Mivel ezáltal méltatlanná vált a posztjára, időközi polgármester-választást kellett kiírni, amit viszont a koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt csak a járvány lecsengését követően, 2022. június 26-án lehetett megtartani; a települést a közbenső időben ügyvivő polgármesterként Farkas Györgyi Ildikó alpolgármester irányította. A választáson hat jelölt indult, 358-an szavaztak érvényesen, s az esemény érdekessége volt, hogy kis híján szavazategyenlőség alakult ki: az első és a második helyezett között mindössze egy, a második és a harmadik helyezett között két szavazatnyi különbség döntött.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 17,2%, evangélikus 2,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,4% (19,7% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Római katolikus templom
  • Sidló Ferenc: I. világháborús emlékmű,[16] 1923-ban emelték
  • Evangélikus templom
  • Községháza

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagyszokoly települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagyszokoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. a b Nagyszokoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. Nagyszokoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. a b A 2001. június 10-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. június 10. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Nagyszokoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. Nagyszokoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. Nagyszokoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. Nagyszokoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  12. Nagyszokoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
  13. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. Wolf Géza: Elítélték a nagyszokolyi polgármestert. index.hu, 2021. szeptember 16. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
  15. Nagyszokoly Helységnévtár
  16. A községháza és a református templom közti téren áll.

További információk[szerkesztés]

  • Története[halott link] A LINK Papp Gyula nagyszokolyi református lelkész helytörténeti munkájának reprodukciója, az örökösök szíves engedélyével