Mórágy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mórágy
Mórágyi parasztház
Mórágyi parasztház
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester Glöckner Henrik (független)[1]
Irányítószám 7165
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 736 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 40,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mórágy (Magyarország)
Mórágy
Mórágy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″
Mórágy (Tolna megye)
Mórágy
Mórágy
Pozíció Tolna megye térképén
Mórágy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mórágy témájú médiaállományokat.

Mórágy (németül Maratz) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bátaszéktől északnyugatra 6 km-re található.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán két megállóhelyről is (Mórágy és Mórágy–Alsónána) elérhető volt, de 2009. december 19-e óta a vonat itt már nem áll meg.

Története[szerkesztés]

Az 1990. évi népszámlálás szerint csupán 848 lelket számláló helység csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza. Mindezt azon egyedülálló természeti adottságának köszönheti, hogy a Magyarországon másodsorban a Velencei-hegységben megjelenő gránit kőzet mellett kizárólag még Mórágyon emelkedik a Kárpát-medence különböző mélységeiben húzódó Variszkuszi-hegységrendszer egy gránit tömbje a földfelszín fölé. Mórágy Tűzkő-dombja még napjainkban is számos titkot rejt az archeológusok számára. Az időszámításunk előtt 5500 - 3400-ig tartó Újkőkorszakból kerültek itt elő az ásatások során pattintott szerszámok és emberi csontvázak, melyek emberi település maradványaira utalnak. A "Mórágyi Vénusz" csontváza a mai napig megtekinthető a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.

Mórágy neve először egy 1267-ből származó írásos dokumentumban merül fel, mint "Silva regalis Moorag", ami magyarul annyit tesz Mórágy Királyi Erdő.

Az 1526-os Mohácsi vész ideje alatt Mórágy török fennhatóság alá kerül. Az 1720-as években érik el az első Rajna-vidék–Pfalzi és hesseni német bevándorlók a települést, akik valójában megteremtették a helyi mezőgazdaság alapjait.

A mezőgazdasági munka, a bányászat és kézművesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával viszont Szlavóniába, Boszniába vagy Európa nyugati fejlődő iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdődött, majd a kitelepítésekkel együtt egészen 1944-ig tartott. A II. világháború idején a Volksbund és az SS megjelenése vihart kavart a mórágyi társadalom mély vizeiben. A háború és a „Málenykij robot” megtizedelte a lakosságot.

A falu szegénysége, valamint az elnéptelenedés veszélye, amelyben hagyták 1944-ben éppúgy, mint a 80-as évek végén, a Kádár-korszak után felrázta, újraélesztette a lakosságot. Az emberek újult erővel kezdték megmenteni a pici falut, és ez az erőfeszítés a mai napig is tart. Igaz ugyan, hogy bizonyos gazdasági mutatók szerint Mórágy a többszörösen hátrányos helyzetű települések sorába tartozik.

Ennek ellenére a mai napig is tartó fejlődés lassú de töretlen. A 872 fős lakosság ma már iskolával, óvodával, állandó orvosi- és gyógyszer ellátással, kihelyezett rendőri megbízottal, rendszeres kulturális élettel rendelkezik, folyamatos az idősek szociális ellátása. Az egyre szépülő házak, a sok virág, a fiatalok itthon maradása, letelepedése mind arra utal, hogy az évezredek óta létező falu töretlenül írja tovább történetét.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Helytörténeti Gyűjtemény az egykori hengermalomban
  • A település határában található Magyarország egyik legrégibb kőzete, a Karbon korban mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett Mórágyi-rög, amely a Pre-Variszkuszi őshegység felszíni maradványa.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Mórágy testvér települései (magyar nyelven) (html). Mórágy község honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]