Mórágy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mórágy
Mórágyi parasztház
Mórágyi parasztház
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállás község
Polgármester Glöckner Henrik (független)[1]
Irányítószám 7165
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség736 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mórágy (Magyarország)
Mórágy
Mórágy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″
Mórágy (Tolna megye)
Mórágy
Mórágy
Pozíció Tolna megye térképén
Mórágy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mórágy témájú médiaállományokat.

Mórágy (németül Maratz) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Geresdi-dombságban, Bátaszéktől 6 km-re északnyugatra található.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti elérési útvonala az 5603-as út, azon érhető el a legközelebbi város, Bátaszék, illetve az M6-os autópálya és az 55-ös főút bátaszéki csomópontja, valamint Bonyhád és a 6-os főút felől is. Központját azonban az 5603-as út elkerüli, oda csak az 56 104-es számú mellékútra letérve lehet eljutni. Határszélét érinti még keleten a Várdombtól Alsónánán át idáig húzódó 5602-es út is.

Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán két megállóhelyről (Mórágy és Mórágy–Alsónána) is elérhető volt, de 2009. december 19-től a vonat itt több mint egy évtizeden át nem állt meg. 2021. április 11-től viszont Mórágy megállóhelyen újra megállnak a vonatok.[3]

Története[szerkesztés]

Az 1990. évi népszámlálás szerint 848 lelket számláló helység csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza. A Velencei-hegységgen kívül Magyarországon egyedül itt bukkan felszínre a Kárpát-medence különböző mélységeiben húzódó Variszkuszi-hegységrendszer egy gránit tömbje.

A Tűzkő-dombról az időszámításunk előtt 5500-tól 3400-ig tartó Újkőkorszakból kerültek elő az ásatások során pattintott szerszámok és emberi csontvázak, melyek emberi település maradványaira utalnak. A „Mórágyi Vénusz” csontváza a mai napig megtekinthető a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.

Mórágy neve először egy 1267-ből származó írásos dokumentumban merül fel mint „Silva regalis Moorag”, azaz Mórágy királyi erdő.

Az 1526-os mohácsi csata után Mórágy török fennhatóság alá kerül. Az 1720-as években érik el az első Rajna-vidék-Pfalzból és Hessenből jövő német bevándorlók a települést, akik valójában megteremtették a helyi mezőgazdaság alapjait.

A mezőgazdasági munka, a bányászat és kézművesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával Szlavóniába, Boszniába vagy Európa nyugati fejlődő iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdődött, majd a kitelepítésekkel együtt egészen 1944-ig tartott. A második világháború és az ún. „málenkij robot” megtizedelte a lakosságot.

Gazdasági mutatók szerint Mórágy a többszörösen hátrányos helyzetű települések sorába tartozik.

A település iskolával, óvodával, állandó orvosi- és gyógyszerellátással, kihelyezett rendőri megbízottal rendelkezik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Garay János (független)[4]
  • 1994–1998: Garay János (független)[5]
  • 1998–2002: Garay János (független)[6]
  • 2002–2006: Garay János (független)[7]
  • 2006–2010: Garay János (független)[8]
  • 2010–2014: Glöckner Henrik (független)[9]
  • 2014–2019: Glöckner Henrik (független)[10]
  • 2019-től: Glöckner Henrik (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9,6% németnek, 6,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37%, református 13,2%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 24,1% (24,1% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Helytörténeti Gyűjtemény az egykori hengermalomban
  • A település határában található Magyarország egyik legrégibb kőzete, a karbonkorban mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett Mórágyi-rög, amely a pre-variszkuszi őshegység felszíni maradványa.
  • Mivel a gránitfelszínt az egyik legstabilabb hazai geológiai képződménynek tartották, így a falu határában alakították ki az egységes országos magassági alaphálózat 8 főalappontjából az egyiket, amelynek meghatározó szerepe volt a magyarországi magasságmeghatározásban és földmérésben.[12][13]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/uj-dunantuli-osszekottetesek-es-hazai-turizmus-fellenduleset-segito
  4. Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  6. Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  7. Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  8. Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  11. Mórágy Helységnévtár
  12. A mórágyi gránit alapszelvénye | A kövek mesélnek (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 21.)
  13. Geoláda információk (magyar nyelven). www.geocaching.hu. (Hozzáférés: 2021. július 21.)
  14. Mórágy testvér települései (magyar nyelven) (html). Mórágy község honlapja. [2017. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)

További információk[szerkesztés]