Mórágy
| Mórágy | |
 | |
| Mórágyi parasztház | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Tolna |
| Járás | Bonyhádi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Glöckner Henrik (független)[1] |
| Irányítószám | 7165 |
| Körzethívószám | 74 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 736 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 40,77 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mórágy
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″ | |
Mórágy
Pozíció Tolna megye térképén
| |
| Mórágy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mórágy témájú médiaállományokat. | |
Mórágy (németül Maratz) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Geresdi-dombságban, Bátaszéktől 6 km-re északnyugatra található.
Megközelítése[szerkesztés]
Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán két megállóhelyről is (Mórágy és Mórágy–Alsónána) elérhető volt, de 2009. december 19-e óta a vonat itt már nem áll meg.
Története[szerkesztés]
Az 1990. évi népszámlálás szerint csupán 848 lelket számláló helység csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza. Mindezt azon egyedülálló természeti adottságának köszönheti, hogy a Magyarországon másodsorban a Velencei-hegységben megjelenő gránit kőzet mellett kizárólag még Mórágyon emelkedik a Kárpát-medence különböző mélységeiben húzódó Variszkuszi-hegységrendszer egy gránit tömbje a földfelszín fölé.
Mórágy Tűzkő-dombja még napjainkban is számos titkot rejt az archeológusok számára. Az időszámításunk előtt 5500-tól 3400-ig tartó Újkőkorszakból kerültek itt elő az ásatások során pattintott szerszámok és emberi csontvázak, melyek emberi település maradványaira utalnak. A „Mórágyi Vénusz” csontváza a mai napig megtekinthető a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.
Mórágy neve először egy 1267-ből származó írásos dokumentumban merül fel mint „Silva regalis Moorag”, amely magyarul annyit tesz, Mórágy Királyi Erdő.
Az 1526-os mohácsi csata után Mórágy török fennhatóság alá kerül. Az 1720-as években érik el az első Rajna-vidék-Pfalzból és Hessenből jövő német bevándorlók a települést, akik valójában megteremtették a helyi mezőgazdaság alapjait.
A mezőgazdasági munka, a bányászat és kézművesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával viszont Szlavóniába, Boszniába vagy Európa nyugati fejlődő iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdődött, majd a kitelepítésekkel együtt egészen 1944-ig tartott. A második világháború idején a Volksbund és az SS megjelenése vihart kavart a mórágyi társadalom mély vizeiben. A háború és az ún. „málenkij robot” megtizedelte a lakosságot.
A falu szegénysége, valamint az elnéptelenedés veszélye, amelyben hagyták 1944-ben éppúgy, mint az 1980-as évek végén, a Kádár-korszak után felrázta, újraélesztette a lakosságot. Az emberek újult erővel kezdték megmenteni a pici falut, és ez az erőfeszítés a mai napig is tart. Igaz ugyan, hogy bizonyos gazdasági mutatók szerint Mórágy a többszörösen hátrányos helyzetű települések sorába tartozik.
Ennek ellenére a mai napig is tartó lassú fejlődés töretlen. A lakosság ma már iskolával, óvodával, állandó orvosi- és gyógyszerellátással, kihelyezett rendőri megbízottal, rendszeres kulturális élettel rendelkezik, folyamatos az idősek szociális ellátása. Az egyre szépülő házak, a sok virág, a fiatalok itthon maradása, letelepedése mind arra utal, hogy az évezredek óta létező falu töretlenül írja tovább történetét.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Garay János (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Glöckner Henrik (független)[4]
- 2014–2019: Glöckner Henrik (független)[5]
- 2019-től: Glöckner Henrik (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9,6% németnek, 6,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37%, református 13,2%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 24,1% (24,1% nem nyilatkozott).[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Helytörténeti Gyűjtemény az egykori hengermalomban
- A település határában található Magyarország egyik legrégibb kőzete, a karbonkorban mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett Mórágyi-rög, amely a Pre-Variszkuszi őshegység felszíni maradványa.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Mórágy Helységnévtár
- ↑ Mórágy testvér települései (magyar nyelven) (html). Mórágy község honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
