Belecska
| Belecska | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Tamási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szemeti Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7061 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 306 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belecska témájú médiaállományokat. | |||
Belecska (németül: Bellitsch) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Kapos folyó völgyében, a folyó jobb oldalán fekszik; szerkezetileg dombvidéki útifalu.
A vele közvetlenül határos települések: észak felől Pincehely, kelet felől Miszla, dél felől Keszőhidegkút, délnyugat felől pedig Regöly. A legközelebbi városok Gyönk (délkelet felé 12 kilométerre), Simontornya (északkelet felé 17 kilométerre) és Tamási (nyugat felé 19 kilométerre).
Megközelítése
[szerkesztés]Központján végighalad a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út, ezen érhető el a 61-es főútról letérve és a 63-as és a 65-ös főutak irányából is. Keleti szomszédjával, Miszlával önkormányzati fenntartású erdei út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Pécs-vasútvonal halad át a község területén; egy megállási pontja van itt, Belecska megállóhely a belterület nyugati szélén. A megállóhelyhez önkormányzati út (települési nevén Vasút utca) vezet.
Története
[szerkesztés]Első fennmaradt települési emléke az avar korból származik. A határában emelt földvárat később a vidéken letelepedő magyarok megerősítették. Akkor valószínűleg a Hedr nemzetség szállásbirtokainak egyike volt. Egy 1271-ben kelt oklevél templomáról tesz említést. Egy 1332-ből fennmaradt írásban Beelch néven szerepel. Akkor Simontornyához tartozott.
1454-ben még állt a Miszlay család birtokában lévő település temploma. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, de néhány évtized után újra benépesült.
Szeghalmi Gyula az 1940-ben Budapesten kiadott Dunántúli vármegyék című kiadványában 2503 kataszteri holdra becsüli területét.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Schäfer Konrádné (független)[3]
- 1994–1998: Dr. Jakab Róbert (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Jakab Róbert (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Jakab Róbert (független)[6]
- 2006–2010: Dr. Jakab Róbert (független)[7]
- 2010–2011: Dr. Jakab Róbert (független)[8]
- 2011–2014: Szemeti Sándor (független)[9]
- 2014–2019: Szemeti Sándor (független)[10]
- 2019–2024: Szemeti Sándor (független)[11]
- 2024– : Szemeti Sándor (független)[1]
A településen 2011. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester halála miatt.[12] A választáson aránylag nagy számú (öt) jelölt indult, de a győztes egymaga meg tudta szerezni az érvényes szavazatok abszolút többségét.[9]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 388 | 386 | 365 | 350 | 318 | 312 | 308 | 306 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,5% románnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,3%, református 3,8%, evangélikus 9,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 41,9% (18,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% németnek, 0,6% görögnek, 0,3-0,3% ukránnak, szlováknak, cigánynak és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,6% volt római katolikus, 6,3% evangélikus, 4,1% református, 0,6% görög katolikus, 0,6% egyéb katolikus, 8,8% felekezeten kívüli (50,9% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1906-1907-ben épült neogótikus stílusban.
- Másik építészeti nevezetessége a falu külterületén álló Mechwart-kastély, amelyet a 20. század elején építtetett a kor híres magyar mérnöke, a magyarországi villamosipar elindítója, Mechwart András.
- A Kapos árterétől a Hegyhátig terjedő erdős részek vadállományban gazdagok.
- Belecska szülötte Lackner Aladár evangélikus esperes (1932–2000).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Belecska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- ↑ Belecska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Belecska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Belecska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Belecska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Belecska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Belecska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ a b c Belecska települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 3. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Belecska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
- ↑ Belecska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Belecska Helységnévtár
- ↑ Belecska Helységnévtár
