Szedres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szedres
Bezerédj István által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János Templom 2015-ben[1]
Bezerédj István által 1836-ban alapított Nepomuki Szent János Templom 2015-ben[1]
Szedres címere
Szedres címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállás község
Polgármester Kovács János (FIDESZ-KDNP)[2]
Irányítószám 7056
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség2220 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség47,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szedres (Magyarország)
Szedres
Szedres
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 30″, k. h. 18° 41′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 30″, k. h. 18° 41′ 02″
Szedres (Tolna megye)
Szedres
Szedres
Pozíció Tolna megye térképén
Szedres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedres témájú médiaállományokat.

Szedres község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban. Szedres község településrésze Apátipuszta külterület, a település központjától mintegy 1 kilométer távolságra található.[4]

Fekvése[szerkesztés]

Szekszárdtól 15 kilométerre északra, Pakstól 20 kilométerre délnyugatra fekszik.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Vasúti megálló

Története[szerkesztés]

A falut Bezerédj István alapította. Nevét a selyemhernyó-tenyésztés miatt ültetett eperfákról kapta (amiket itt „szederfának” neveznek). A Bezerédj család a Zala megyei Bezeréd faluból származtatható, a családfát a 14. század elejéig tudták visszavezetni. A család Zsigmond királytól kapott címert 1431-ben.

Bezerédj István (1796-1856) volt Tolna vármegye első népképviselője, a jobbágyfelszabadító és az első önként adózó magyar nemes. Az 1832-1847 közötti országgyűléseken az úrbér, a jobbágyok és földesurak közötti jogviszony szabályozása és a közteherviselés szószólója. Az 1836-i törvények meghozatala után örökváltsági szerződést kötött jobbágyaival, 1844. december 16-án pedig arra kötelezte magát, hogy Tolna megyében fekvő ingatlanai után önként adót fizet.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 14,2%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 18,8% (21,1% nem nyilatkozott).[5]

Források[szerkesztés]

  • Dél-Mezőföld turistatérkép

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu szélén, Hídjapusztán (a Medinára vezető út közelében) található a Bezerédj-kastély, amelyben ma speciális gyermekotthon működik.
  • A Balogh (Illés)-kastély Kajmádpusztán áll. A 19. század közepén emelt kúriát 1928-ban építették át mai formájára.
  • A Fiáth-kastély a falutól kb. egy km-re, a Tengelicre vezető út mentén, Apátipusztán fekszik (jelenleg 'Lovas Udvarház' néven panzió).[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]