Kölesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kölesd
Ref. templom (8654. számú műemlék) 2.jpg
Kölesd címere
Kölesd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Szekszárdi
Jogállás község
Polgármester Berényi István (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7052
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 1482 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kölesd (Magyarország)
Kölesd
Kölesd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 37″, k. h. 18° 35′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 37″, k. h. 18° 35′ 25″
Kölesd (Tolna megye)
Kölesd
Kölesd
Pozíció Tolna megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölesd témájú médiaállományokat.

Kölesd község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kölesd a Sió és Sárvíz mellett, Pakstól és Szekszárdtól egyaránt 25 km-re fekszik, a Tolnai-Hegyhát keleti oldalán.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Már 3000 évvel ezelőtt virágzó városa volt itt a keltáknak. A Csont-hegy ormán állt tornyos váruk, városuk pedig a mocsaras vidéket szegélyező dombok oldalán terült el. Fontos átkelési pont volt Kölesd abban az időben, kereskedelmi és hadászati szempontból is központnak számított a vidéken. A Csont-hegy ormán lévő vár tornyairól a római korszak idején az ideözönlött pannonok culae-nak nevezték el a várromot, innen ered a község neve: Kölesd, ami tornyost jelent.

A honfoglalást követően a község őslakosságának zöme Árpád fejedelem korabeli besenyőtelepítés, akikhez magyarok, törökök, rácok és végül németek keveredtek idővel. - Kölesd neve először a 13. században bukkan fel az írott forrásokban. A 14. században az Apar nemzetség, a 15. században pedig a Szerecseny család birtokolta. Jelentőségét mutatja, hogy a század folyamán számos ízben volt helyszíne a nemesi vármegye különféle gyűléseinek, 1490-ben pedig itt vívták meg a trón sorsát eldöntő csatájukat Corvin János és Kinizsi Pál seregei (ú.n. csontmezei csata[3]). - A több évszázados békés fejlődést a török hódítás akasztotta meg a 16. században.

Tolna megyét s vele Kölesdet az 1540-es évek első felében vette birtokba I. Szulejmán oszmán szultán. A hadak elvonultával viszonylag békés időszak következett, amely alatt még gyarapodott is a virágzó gabona- és szőlőtermelést folytató település népessége. A kettős adóztatás terheinek és a századvég kiújult küzdelmeinek hatására azonban a helység a 17. századra elnéptelenedett. Ismételt betelepítésére csupán a Rákóczi-szabadságharc után került sor. A szabadságharc egyik győztes csatáját éppen Kölesdnél vívták. 1708. szeptember 2-án a kölesdi csatában Béri Balogh Ádám kuruc serege itt ütött rajta a délvidéki szerbeken, akiknek serege az északnyugatról érkező Sigbert Heister vezette császáriakkal akart egyesülni. A kurucok az úgynevezett harchegyről a belaci mocsarakba szorították a szerbeket, majd a Sió-Sárvíz síkságán Szekszárd felé kergették a megvert ellenséget.

1938-ban Kistormást egyesítették Kölesddel. 1939-ig az egyesített község neve Tormáskölesd volt, ekkor Kölesdre változott. 1940-ben, Uzdborjád megszüntetésekor annak Borjádi részét szintén Kölesdhez csatolták, és ma is hozzá tartozik. Kistormás azonban 1947-ben ismét önálló községgé alakult.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Jeszenszky-kastély
  • Sass-kúria (Borjád): Petőfi Sándor itt élő barátjánál, Sass Istvánnál vendégeskedett 1845. szeptember 26-tól október 5-ig. Néhány verset írt, közülük a legismertebbek A magyar nemes és A négyökrös szekér. Az épületet a 20. század elején lebontották. Az egykori ház udvarán az úgynevezett Borjádi méhesben kiállítás látható az itt tartózkodásának emlékére.
  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Evangélikus templom (felújítva 2003-ban).
  • Söréttorony – a falutól kb. 4 km-re északra, Borjád közelében

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Borjád[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János : 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894.
  4. Kölesd története a KSH online helységnévtárában

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölesd témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]