Nagyvejke
| Nagyvejke | |
 | |
| A római katolikus templom tornya | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Tolna |
| Járás | Bonyhádi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Palló Lajos Béláné (független)[1] |
| Irányítószám | 7186 |
| Körzethívószám | 74 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 137 fő (2021. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 20,33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyvejke
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 22′ 28″, k. h. 18° 26′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 28″, k. h. 18° 26′ 40″ | |
Nagyvejke
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |
| Nagyvejke weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvejke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagyvejke németül: Deutschweke[3]) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bonyhádtól északnyugatra fekszik Tolna megye déli részén a Völgységben, nem messze Baranya vármegye határától. Közigazgatási területének északkeleti szélét érinti a Bonyhád-Tevel közti 6535-ös út is, de lakott területe vonatkozásában zsákfalunak tekinthető.Földúton azonban könnyedén átjuthatunk Tevelre, Kisvejkére, Bonyhádvarasdra, Závodra 3-4km megtételével.
Az öt számjegyű, 65 164-bekötőúton érhető el, amely Aparhant és Mucsfa között ágazik el a Bonyhád-Kurd közti 6538-as útból.
Legnagyobb értékű természeti szépsége a 2 km hosszú erdőrész, valamint a falu közepén végighúzódó fásított árok, amelyben kis patak csörgedez. Gondozott, tipikus sváb építészeti emlékekben gazdag hely,amit több helyi védelem alatt álló épülete is jelez.
A települést körülvevő erdejével Nagyvejke a turizmusra, kirándulásra, szabadidős sporttevékenységre és a betegségek megelőzésére kiválóan alkalmas hely.
A Kelet-Mecsek 20km-en belüli távolsága a túrázók számára is ideális lehet, a közeli Hegyhát erdeinek felfedezésére az Anna-fürdő látogatóközpontja és parkerdeje nyújt lehetőséget.
A környék igen gazdag a 18.-19.-századi németség vallási emlékeiben, elszórt kis kápolnákban.
Története[szerkesztés]
Wosinszky Mór szerint Nagyvejke északi végén, ahol a Závodra vezető horhó van, praehistorikus telep létezett.
A hegy tövében levő kiskápolnánál sok edénytöredéket s kőlappal fedett urnát tártak fel az ásatások alkalmával. Ez a terület tehát bronzkori nép urnatemetője volt. A honfoglalás után Monoszló nemzetség birtoka volt, majd egy 1374-es határjáró levél tanúsága szerint Tolnai Miklós birtokolta. A törökdúlás idején Nagyvejke elnéptelenedett. Magyar lakosságát részben rabszíjra fűzték a törökök, részben elmenekültek, behúzódtak a közeli erdőségekbe, s onnan ki tudja, merre sodorta őket a történelem vihara. Hogy létezett és a törökök pusztították el azt régi térképek is bizonyítják. Egészen az 1700-as évek első feléig nem is történik több említés Nagyvejkéről, s akkor is csak annyit tudunk meg Fényes Elek statisztikájából, hogy „Vejke (Nagy) német falu, 575 lakossal. Földesura: az Apponyi família.” Az itt lakók akkoriban kukorica-, búza- és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Mercy gróf 24 tolna megyei községgel együtt 1747-ben németeket telepített a településre. 1777-ben építik a dombtetőn a Szent Imre herceg katolikus templomot. A szorgalmas svábok szőlő és gyümölcstermesztésben is jeleskedtek. 1930-ban 620-an lakják Nagyvejkét. A település mai arculata ennek az időszaknak köszönhető,jellegzetes cseréptetős hosszú gangos,faoszlopos-zsalugáteres,kovácsolt kapus,színes világítóablakos sváb parasztházai a XX.század első évtizedeiben épültek. Nem sokáig élvezhették azonban a szép portáik látványát gazdáik,mert 1944 decemberében a szovjet katonai hatóságok az alakulóban levő magyar közigazgatás segítségével nagy számban szedtek össze és hurcoltak el német nevű és származású magyar állampolgárokat munkaszolgálatra. Az elhurcoltak visszaérkezésükkor családjukat a legtöbb esetben nem találták meg szülőfalujukban, mert időközben, 1946-ban, majd 1947-1948-ban a németség jelentős részét kitelepítették Németország amerikai, illetve szovjet megszállási zónájába. 1945. május 7-én a kitelepített németség helyére bukovinai székelyek kerültek Istensegítsről. A telepítési adatok szerint Nagyvejkén 34 család kapott helyet. Átalakult a község belső élete,a régi olvasókör átalakult,kultúrháznak rendezték be,zene- és műkedvelő szakkör alakult. Gazdasági életében is gyökeres változást hozott a szövetkezeti gazdálkodás, mely az 1956-os megtorpanás után 1959 tavaszán indult meg.Lélekszáma ezután kezd drasztikusan csökkenni, 1960-tól 1990-ig 500főről 250-re esik vissza. Ma 159-en lakják. Közigazgatási területe 735 ha külterületből és 43 ha belterületből áll.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Lovász Gáspár (független)[4]
- 1994–1998: Lovász Gáspár (független)[5]
- 1998–2002: Lovász Gáspár (független)[6]
- 2002–2006: Lovász Gáspár (független)[7]
- 2006–2010: Pfaff Ferenc (független)[8]
- 2010–2014: Pfaff Ferenc (független)[9]
- 2014–2019: Nagy Miklós (független)[10]
- 2019-től: Palló Lajos Béláné (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 10,6% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 1,8%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 2,9% (28,8% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Imre herceg templom, amely 1776-ban épült, műemlék jellegű épület (az 1990-es években felújították)
- Szent Flórián szobor a patak partján, amit 1794-ben állítottak
- Kis kápolna a Závodra vezető út(horhó) mentén
- Kő keresztek a falu feletti dombtetőn
- Beréti István, székely fafaragó bemutatóműhelye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
- ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagyvejke Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
Itt élt Gáspár Simon Antal, néprajz kutató, a bukovinai székely hagyományok gyűjtője.
