Tengőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tengőd
Református templom
Református templom
Tengőd címere
Tengőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásTabi
Jogállás község
Polgármester Lakos János (független)[1]
Irányítószám 8668
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség428 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tengőd (Magyarország)
Tengőd
Tengőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″
Tengőd (Somogy megye)
Tengőd
Tengőd
Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengőd témájú médiaállományokat.

Tengőd község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Iregszemcse-Tab közti 6509-es út mentén helyezkedik el, az előbbi településhez közelebb, Somogy megye keleti határszélén. Közigazgatási területét egy aránylag rövid szakaszon érinti a Som-Daránypuszta és Kapoly között húzódó 6511-es út is.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve besenyő eredetű, a Tenguld szó gazdagságot jelent.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori népességének középrétege katonáskodó, lóháton, jellegzetes nomád harcmodorban harcoló csoportokból állt, halottaikat is így temették el, melyről a Tengődön és Hékutpusztán feltárt sírok tanúskodnak.

A település 1000 körül királyi birtok volt, egyik részét István király adományozta a szakcsi főesperességnek, a másikat a pécsi püspökségnek, majd 1138-ban II. Béla a dömösi prépostságnak adományozta a falut. 1263-ban egy újabb ajándékozáskor Tengőd környékének egy részét Mojs nádor részbirtokait szolgáival együtt az ábrahámi cisztercita apátságnak adta. A későbbiekben is számos birtokosa volt; a 15. században a Korothnay családé lett, akik nemesi kúriát is építettek Tengődön.

1543-ban egy pusztító járványban néptelenedett el a falu, de később újratelepült, mivel a török dézsmajegyzékbe már 20 nagytengődi és 13 kistengődi házat jegyeztek fel. A török hódoltság idején Ferdinánd király Bornemissza Mihálynak adta Tengődöt, de birtokosai később is gyakran cserélődtek. A település a hódoltság alatt református lett, de a jezsuiták erőteljes visszatérítési kísérletei miatt a református hitben maradók inkább áttelepültek a mai Kányára.

Az 1696-os kamarai összeíráskor Tengőd a pápai pálosoké volt, tőlük később a herceg Esterházyak vásárolták meg. A kuruc harcok idején elnéptelenedett falut az Esterházyak telepítették újra, ekkor tértek vissza a reformátusok is Kányáról, és újították fel az 1717-ben épített templomukat.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1991: Szabolcs Árpád (független)[3]
  • 1991–1994:
  • 1994–1998: Ruzicska Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Id. Csicsmann Imre (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Lakos János (független)[6]
  • 2006–2010: Lakos János (független)[7]
  • 2010–2014: Lakos János (független)[8]
  • 2014–2019: Lakos János (független)[9]
  • 2019-től: Lakos János (független)[1]

A településen 1991. június 23-án időközi képviselő-testületi választás zajlott.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 16,7%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 9,1% (11,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Temesi Ferenc író Híd című regényének is egy Tengőd nevű település az egyik fő helyszíne, ez azonban nem azonos a Somogy megyei községgel; a mű számos részlete alapján valószínű, hogy ténylegesen a Csongrád-Csanád megyei Kisteleknek feleltethető meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
  3. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  10. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  11. Tengőd Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]