Ordacsehi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ordacsehi
Ordacsehi címere
Ordacsehi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Fonyódi
Jogállás község
Polgármester Márton László (független)[1]
Irányítószám 8635
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 766 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 32,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ordacsehi (Magyarország)
Ordacsehi
Ordacsehi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 38″, k. h. 17° 37′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 38″, k. h. 17° 37′ 28″
Ordacsehi (Somogy megye)
Ordacsehi
Ordacsehi
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ordacsehi témájú médiaállományokat.

Ordacsehi egy község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonboglártól délnyugatra, Fonyódtól keletre található, a két város közötti útszakaszról leágazva közelíthető meg. Területén áthalad az M7-es autópálya, aminek a faluba külön lehajtója is van.

Története[szerkesztés]

A mai település 1939-ben jött létre Orda és Csehi (Balatoncsehi) egyesítésével.

Orda neve ősi török eredetű, jelentése horda, míg Csehi neve a cseh népnévből származik. Orda első írásos említése 1230-ból, Csehié 1333-ból maradt fenn. Ekkor már mindkét falu plébániás hely volt. A török időkben két vár is állt a közelben: a Kisvár és a Zardavár, ezek a törökök kiűzése után újra benépesültek. Csehi templomát 1763-ban építtette a Bosnyák család, majd 1832-ben késő barokk stílusban átépítették. A 19. századi vízrendezés során az addig a Balaton partján álló települések távolabb kerültek a parttól.

Az 1939-es egyesítéskor számos vita zajlott az új település nevéről. Először Balatoncsehi, majd Csehiorda lett, és csak a második világháború után kapta meg a mai Ordacsehi elnevezést. 1970-ben egy addig Ordacsehihez tartozó 500 méteres Balaton-parti szakaszt Fonyód és Balatonboglár osztott fel egymás között.

Lakói sokáig főként mezőgazdaságból éltek, de mára az állattenyésztés szinte teljesen megszűnt, és a növénytermesztés is csak keveseknek biztosít megélhetést. A többség a környező falvakban és városokban nyújtott turisztikai szolgáltatásokból él, Ordacsehi lassan alvó- és üdülőfaluvá változik.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Késő barokk templom. Az eredeti templomot a Bosnyák család építtette 1763-ban, 1832-ben nyerte el mai formáját. A nyugati homlokzaton egy elfalazott fülke mögött 1778-ból származó kriptalejárat található, ennek felirata: „FELSŐPATAKI BOSNYÁK CSALÁD SÍRBOLTJA”.[4]
  • Szent Vendel-szobor (műemlék, 1836)[5]
  • Ordacsehi kisvár maradványai. „Ordacsehi mellett a Kisvári dűlőben, a legelőn még ma is jól láthatók egy kisebb erődítmény néhol 1 m magas maradványai. Az eredetileg palánkkal övezett várban egy négy saroktornyos téglaépítmény, castellum (?) állt. A várból – az 1984-ben folytatott turkálások, beásások révén – nagy számban kerültek elő jellegzetes XVI. századi fazék, bögre, kályhaszem töredékek” (Kanyar József)
  • Csehivölgyi pincevendéglő, a borút állomása[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ordacsehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b Falutörténet Ordacsehi honlapján. (Hozzáférés: 2015. június 2.)
  4. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. június 2.)
  5. A szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. június 2.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]