Ordacsehi

	Ordacsehi
	Szent Vendel szobra a római katolikus templom tornyával
	; Ordacsehi címere
	; Ordacsehi címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Gyula (független)
Irányítószám	8635
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	781 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	32,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ordacsehi Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 44′ 38″, k. h. 17° 37′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 38″, k. h. 17° 37′ 28″
	Ordacsehi Pozíció Somogy vármegye térképén
	Ordacsehi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ordacsehi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ordacsehi egy község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonboglártól délnyugatra, Fonyódtól keletre található, a két város közötti útszakaszról leágazva közelíthető meg, a 67 101-es számú mellékúton. Területén áthalad az M7-es autópálya, aminek a faluba külön lehajtója is van; külterületeinek délkeleti részén egy rövid szakaszon áthalad a 6711-es út is, de lakott területeket ott nem érint.

Szőlő- és borgazdasági szempontból a település a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

Története[szerkesztés]

A mai település 1939-ben jött létre Orda és Csehi (Balatoncsehi) egyesítésével.

Orda neve az ősi török eredetű ordu szóból ered, jelentése királyi szállás / tábor, míg Csehi neve a cseh népnévből származik. Orda első írásos említése 1230-ból, Csehié 1333-ból maradt fenn. Ekkor már mindkét falu plébániás hely volt. A török időkben két vár is állt a közelben: a Kisvár és a Zardavár, ezek a törökök kiűzése után újra benépesültek. Csehi templomát 1763-ban építtette a Bosnyák család, majd 1832-ben késő barokk stílusban átépítették. A 19. századi vízrendezés során az addig a Balaton partján álló települések távolabb kerültek a parttól.

Az 1939-es egyesítéskor számos vita zajlott az új település nevéről. Először Balatoncsehi, majd Csehiorda lett, és csak a második világháború után kapta meg a mai Ordacsehi elnevezést. 1970-ben egy addig Ordacsehihez tartozó 500 méteres Balaton-parti szakaszt Fonyód és Balatonboglár osztott fel egymás között.

Lakói sokáig főként mezőgazdaságból éltek, de mára az állattenyésztés szinte teljesen megszűnt, és a növénytermesztés is csak keveseknek biztosít megélhetést. A többség a környező falvakban és városokban nyújtott turisztikai szolgáltatásokból él, Ordacsehi lassan alvó- és üdülőfaluvá változik.^[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Horváth Gyula (független)^[5]
1994–1996: Márton László (független)^[6]
1996–1998:
1998–2002: Kiss Miklós (független)^[7]
2002–2006: Kiss Miklós (független)^[8]
2006–2008: Kiss Miklós (független)^[9]
2008–2010: Kiss Miklós (független)^[10]
2010–2014: Kiss Miklós (független)^[11]
2014–2017: Márton László (független)^[12]
2018–2019: Horváth Gyula (független)^[13]^[14]
2019-től: Horváth Gyula (független)^[1]

A településen a rendszerváltás óta háromszor tartottak már időközi polgármester-választást, az 1994–1998-as, a 2006–2010-es és a 2014–2019-es önkormányzati ciklusban. Az első időközi választás 1996. június 30-án zajlott,^[15] ennek pontos oka és eredménye sem ismert. 2008. június 1-jén újabb időközi választást kellett tartani,^[10] ezúttal a polgármester lemondása miatt.^[16] Ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani 2018. január 7-én is,^[13] mert a korábbi településvezető az előző év őszén elhunyt.^[17]^[14]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 6,9% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 6,8%, evangélikus 2%, felekezet nélküli 8,6% (16,8% nem nyilatkozott).^[18]

Nevezetességei[szerkesztés]

Késő barokk templom. Az eredeti templomot a Bosnyák család építtette 1763-ban, 1832-ben nyerte el mai formáját. A nyugati homlokzaton egy elfalazott fülke mögött 1778-ból származó kriptalejárat található, ennek felirata: „FELSŐPATAKI BOSNYÁK CSALÁD SÍRBOLTJA”.^[19]
Szent Vendel-szobor (műemlék, 1836)^[20]
Ordacsehi kisvár maradványai. „Ordacsehi mellett a Kisvári dűlőben, a legelőn még ma is jól láthatók egy kisebb erődítmény néhol 1 m magas maradványai. Az eredetileg palánkkal övezett várban egy négy saroktornyos téglaépítmény, castellum (?) állt. A várból – az 1984-ben folytatott turkálások, beásások révén – nagy számban kerültek elő jellegzetes XVI. századi fazék, bögre, kályhaszem töredékek” (Kanyar József)
Csehivölgyi pincevendéglő, a borút állomása^[4]
Hagyományosan az Ordacsehiben termesztett csabagyöngye szőlőből készül Európa első újbora.^[21]^[22]