Ugrás a tartalomhoz

Háromfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háromfa
Műemléki Nepomuki Szent János-szobor (barokk, 1796)
Műemléki Nepomuki Szent János-szobor (barokk, 1796)
Háromfa címere
Háromfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállásközség
PolgármesterTratnyek Gyula Dezső (független)[1]
Irányítószám7585
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség629 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 17° 19′ 53″46.105069°N 17.331369°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 17° 19′ 53″46.105069°N 17.331369°E
Háromfa (Somogy vármegye)
Háromfa
Háromfa
Pozíció Somogy vármegye térképén
Háromfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Háromfa község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Somogy vármegye déli részén fekszik, a horvát határtól és a Drávától 8, Nagyatádtól 16, Kaposvártól 70 kilométerre. Délen Babócsával és Bolhóval, északon Tarannyal, keleten Bakházával, délkeleten Rinyaújnéppel határos. Közigazgatási területe északon egy-egy rövid szakaszon érintkezik Rinyaszentkirályhoz és Nagyatádhoz tartozó területekkel is.

A Babócsa-Nagyatád közti 6807-es út vezet végig az észak-déli irányban több kilométer hosszan elnyúló falun; a környező zsáktelepülések közül csak innen érhető el közúton (a 68 116-os számú mellékúton leágazva) Rinyaújnép, illetve (a 68 128-as számozású bekötőúton) Bakháza.

Története

[szerkesztés]

Háromfa első ismert okleveles említése 1377-ből való, amikor a nevét Harumfa formában jegyezték fel. Később Háromfafalvának nevezték, majd az idők folyamán ez rövidült Háromfára. (A legenda szerint három nagy nyárfa állt egy dombon, innen kapta a falu a nevét. Ez a három nyárfa szerepel most a falu címerében is.) 1406 és 1418 között a berzencei Lórántfi György, 1477-ben Forster György volt a birtokos. 1481-ben felerészben ugyanez a Forster, illetve a tolnai Bornemissza János birtoka. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 3 házból állt. A 18. század húszas éveiben őrgróf Turinetti Herkules Lajos a birtokos. 1733-tól a Festetics családnak volt itt 1945-ig nagyobb birtoka.

A községbe már a 17. században települtek le szlovénok (vendek) Gróf Festetich Kristóf a 18. század első évtizedeiben Muraszombat vidékéről további vend lakosokat telepített ide; ők később elmagyarosodtak.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Papp Istvánné (független)[4]
  • 1994–1998: Papp Istvánné (független)[5]
  • 1998–2002: Papp Istvánné (független)[6]
  • 2002–2006: Papp Istvánné (független)[7]
  • 2006–2010: Brantmüller Zoltán Mihály (független)[8]
  • 2010–2014: Brantmüller Zoltán Mihály (független)[9]
  • 2014–2018: Brantmüller Zoltán Mihály (független)[10]
  • 2018–2019: Lakosa László (független)[11][12]
  • 2019–2024: Tratnyek Gyula Dezső (független)[13]
  • 2024– : Tratnyek Gyula Dezső (független)[1]

A településen 2018. szeptember 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester halála miatt.[14] A posztért viszonylag sok, hat jelölt indult, így a győztesnek 33,43 %-os eredmény is elég volt a mandátumszerzéshez.[11]

Népessége

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
788
769
767
695
629
649
629
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 13,1% cigánynak, 0,1% németnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,8%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (17,2% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 22,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,4% volt római katolikus, 1,7% református, 0,2% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (35,8% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Katolikus templom
  • Nepomuki Szent János barokk szobra
  • „Zöld pokol” néven emlegetett horgásztó
  • Egy vadászház, melyet a helybeliek „kastélynak” neveznek. A török hódoltság idején sóházként működött.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  4. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  6. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  9. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  11. a b c Háromfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. Lakosa László nyert a polgármester-választáson Háromfán (magyar nyelven) (html). Kapos.hu, 2018. szeptember 17. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  13. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
  14. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  15. Háromfa Helységnévtár
  16. Háromfa Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]