Ugrás a tartalomhoz

Berzence

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Berzence Somogy vármegyei nagyközségről szól. Hasonló címmel lásd még: Berzence (egyértelműsítő lap).
Nem tévesztendő össze a következőkkel: Börzönce és Berzenke.
Berzence
A műemléki barokk római katolikus templom, előtérben a Szentháromság-oszloppal
A műemléki barokk római katolikus templom, előtérben a Szentháromság-oszloppal
Berzence címere
Berzence címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállásnagyközség
PolgármesterKeszericze István (független)[1]
Irányítószám7516
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség2242 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 43″, k. h. 17° 09′ 04″46.211931°N 17.151011°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 43″, k. h. 17° 09′ 04″46.211931°N 17.151011°E
Berzence (Somogy vármegye)
Berzence
Berzence
Pozíció Somogy vármegye térképén
Berzence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berzence témájú médiaállományokat.

Berzence nagyközség Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A horvát határ közvetlen közelében, a Duna-Dráva Nemzeti Park szélén, a járásszékhely Csurgótól 8 kilométerre délkeletre fekszik; Horvátország felé határátkelőhellyel is rendelkezik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton Nagyatád, Csurgó és Barcs felől közelíthető meg, vasúton pedig a Murakeresztúr–Szentlőrinc-vasútvonalon. Központja déli részén a 681-es főút halad keresztül, amelybe Barcs-Babócsa irányából a 6801-es út torkollik be. Csurgó-Iharosberény irányában a 6819-es út indul a településről.

Története

[szerkesztés]

Berzence nevének első írásos említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben maradt fenn. Ekkor már egyháza is volt tehát.

1377-ben Berzencét tartozékaival együtt a Pécz nemzetségbeli Lóránt szerezte meg, akinek utódai magukat ettől az időponttól kezdve Berzenczei Lorántfiaknak nevezték. Lóránt fia, Berzenczei Lorántfi György1406-ban és 1418-ban új adománylevelet nyert a helységre, mely ekkor vámhely is volt. Fiai, Sandrin és László 1463-ban Berzencze és Szenterzsébet fölött egyezkedtek. 1468-ban berzenczei és szenterzsébeti kastélyaikat Szenterzsébeti Forster Györgynek idegenítették el. 1473-ban Berzenczei László itteni birtokaiba özvegyét és Szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképpen. 1477-ben Forster György Vincze Péter özvegyétől a nála zálogban levő birtokrészeket visszaváltotta, s ezzel az egész helységnek birtokosa lett. 1490-ben Keresztelő Szent János tiszteletére épült egyházát is említették oklevelek. Forster György 1481-ben Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadta. 1486-ban Forster és neje, Csapi Ilona, olyan szerződést kötöttek Nagylucsei Orbán győri püspök királyi kincstartóval, amely szerint Forster a leányát eljegyezte a püspök unokaöccsének, a nyolcéves Ferencnek, s megegyeztek, hogy ha örökösök nélkül halnak meg, birtokaik kölcsönösen egymásra szállnak, Berzence vára pedig Csapi Ilona asszonyra száll Forster György halála után.

1550-ben Zalai Kelemen volt Berzence földesura. Szigetvár elestének (1566) hírére az őrség kiszökött a várból, s azt a török kardcsapás nélkül elfoglalta. A törökök Berzenczét járási székhellyé tették, s várát megerősítették. Az 1568-1569. évi zsoldlajstrom szerint az őrség 379 emberből állt. 1571-ben a berzenczei járás megszűnt, és a helység attól kezdve a görösgali járáshoz tartozott. Ekkor mindössze 5 házból állt. 1594-ben Zrínyi György tárnokmester visszafoglalta a várat, de az csakhamar ismét török kézre került. Az 1618-1619. évi zsoldlajstrom adatai szerint a török őrség 349 emberből állt. Az 1664. évi téli hadjárat alatt a keresztény hadak ismét visszafoglalták a várat.

1701-1703-ban Berzence a Szalay család birtoka volt. 1715-ben 20 háztartását írták össze. 1726-ban a Szalay család, 1757-ben Niczky György tanácsos, 1776-ban gróf Niczky Kristóf, 1835-ben gróf Festetics László volt a földesura.

1758. április 10-én és 1811. szeptember 27-én országos vásárok tartására is szabadalmat nyert a település.

A 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a legyobb birtokosa, aki itt kastélyt is építtetett külön vendégházzal. A kastélybeli termek falait Pausinger-féle vadászati festmények és erdőrészletek borították.

Van olyan forrás, amely szerint 1867-ben Berzencén nyílt meg Somogy vármegye első óvodája,[3] de más források szerint Bálványoson már 1866-ban létesült óvoda.[4]

Berzence egykori és jelenlegi részei

[szerkesztés]

Lankócz neve az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben maradt fenn legrégebbről. 1406-ban két helységből állt, Egyházasból és Felrét-Lankóczból, melyeket Berzenczei Lorántfi György kapott adományként. 1481-ben mindkét helység Szenterzsébeti Forster György birtoka volt, aki felerészét Bornemisza Jánosnak engedte át. 1726-ban Felső-Lankócz-puszta és Alsó-Lankócz-puszta a Szalay családé volt.

Atak falu a mai Lankócz szomszédságában feküdt. Szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is, tehát akkor már plébániája is volt.

Berzence mellett fekszik Vecsernye-puszta is. Neve a középkorban Vecsenye alakban fordult elő. 1454-1498-ban a vránai perjelség birtoka volt.

Berzence szomszédságában feküdt Szenterzsébet is, Lankócz szomszédságában pedig Mindszent. Mindkét falu szerepelt már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is. A török időkben azonban teljesen elpusztultak.

Berzencéhez tartoztak még a következő lakott helyek: Keresztfaipuszta, Perdóczmajor, Garicspuszta, Györgymajor (azelőtt Koplaló) és Vadaskertimajor.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Horvátul a falunak két neve van. A felsőszentmártoni horvátok Brežnjicának, a vízvári horvátok Breznicának hívják.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács Zoltán (KDNP)[6]
  • 1994–1998: Kovács Zoltán (független)[7]
  • 1998–2002: Kovács Zoltán (független)[8]
  • 2002–2006: Kovács Zoltán (független)[9]
  • 2006–2010: Kovács Zoltán (független)[10]
  • 2010–2014: Kovács Zoltán (független)[11]
  • 2014–2019: Kovács Zoltán (független)[12]
  • 2019–2024: Kovács Zoltán (független)[13]
  • 2024– : Keszericze István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
2602
2553
2574
2455
2295
2265
2262
2242
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,3% németnek mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,1%, református 2,5%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 3,8% (21,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak és szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,7% volt római katolikus, 3,8% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • A Festetics-kastély
    A Festetics-kastély
  • A 18. században épült egykori Postafogadó
    A 18. században épült egykori Postafogadó
  • Várdomb
    Várdomb
  • 88 éves Szentháromság-szobor
    88 éves Szentháromság-szobor
  • Kőfaragványok a templom közelében
    Kőfaragványok a templom közelében

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 53. o. (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
  4. ↑ Nagy Zoltán. „Hogy Kaposvárott oskolák álléttassanak...” – Fejezetek a város három évszázados neveléstörténetéből (1715–2015). Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 24. o. (2016). ISBN 978-615-80091-8-8 
  5. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  6. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  12. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  13. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  14. ↑ Berzence Helységnévtár
  15. ↑ Berzence Helységnévtár
  16. ↑ Berzence nevezetességei: a könyvtár. [2014. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 3.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Berzence
A Wikimédia Commons tartalmaz Berzence témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berzence&oldid=28597300”