Orci
Orci | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vass Péter (független)[1] | ||
Irányítószám | 7461 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 562 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 56,57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 24′ 30″, k. h. 17° 52′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 30″, k. h. 17° 52′ 23″ | |||
Orci weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Orci témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Orci község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megyeszékhelytől, Kaposvártól északkelet felé található, alig nyolc utcából álló kisközség négy kilométerre keletre fekszik a városhoz tartozó Toponártól. Közúton a 6505-ös útból kiágazó 65 112-es számú mellékúton érhető el, amely innen még továbbvezet a zsáktelepülésnek számító Zimány központjába. A község nyugati részén folyik el az Orci-patak, amely Taszárnál a Kaposba torkollik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A nyelvészek szerint az alapjául szolgáló személynév egy Ort- előtagú ófelnémet személynévnek lehet a becézett alakja (Orthold, Ortlieb, Ortmann). Az ezt követő írásos előfordulásai a következők: Orzy (1404), Orchy (1536. évi adólajstrom), Orczy (1542) és Orchÿ (1554). A mai Orci névalak a helyesírás szabályozása után került rögzítésre a település nevének ejtése alapján.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben található, ekkor Orcze alakban írták. A középkori falu a török időkben elnéptelenedett, lakói valószínűleg biztonságosabb helyre költözködtek. Egyes adatok szerint még 1715-ben 15 család lakta, s 1748-ban még láthatóak voltak a falu végén az egykori templom romjai. 1733-ban az Orczy család lett a település földesura, rajta kívül a Kegyes Tanítórendnek volt itt nagyobb birtoka. Később többször változtak a birtokosai, így a Zankó, a Wlassich és a Szalay család tagjaié volt a község. A 17–18. században pusztává lett falut az Orczy család akkori tagjai telepítették be új lakosokkal; a feltételezések szerint a Nyugat-Dunántúlon levő birtokaikról hozott református családokkal.
Orcinak volt egy ikertelepülése, a tőle északra található, római katolikus lakosságú Tömörke, amely távolabb esett az úttól, tehát fekvése sokkal biztonságosabb volt. A középkorban jelentékeny falu lehetett, ezt bizonyítják a 18. század eleji anyakönyvek is; lélekszáma elérte Orciét. 1756-ig lakossága népes, azután rohamosan csökken, 1826-tól pedig eltűnik a matrikulákból.
Orci lakossága 1836-ban volt a legmagasabb: 580 fő.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Szlávik József (független)[3]
- 1994–1998: Szlávik József (független)[4]
- 1998–2002: Szlávik József (független)[5]
- 2002–2006: Szlávik József (független)[6]
- 2006–2010: Sovák Lajos (független)[7]
- 2010–2014: Vass Ferenc (független)[8]
- 2014-2019: Vass Ferenc (független)[9]
- 2019-től: Vass Péter (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% lengyelnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,3%, református 7,1%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 13,9% (26,2% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus templomát az Orczy család a 18. században építtette (a pontos évszám nem ismert). Az egyszerű barokk műemléképületet később átalakították, majd a 20. században megnagyobbították (mérete: 10 méter × 6 méter). A falu 1968-ig a taszári plébánia filiája volt, jelenleg Toponárhoz tartozik.
A község első, 1737-ben épített református templomát a vármegye 1751-ben leromboltatta, helyébe az új 1844–47 között épült. Híveit sokszor anyakönyvezték a katolikusok között. A református vallású lakosság fokozatosan csökkent az úgynevezett egykézés miatt. A 19 század végén évente már csak egy-három gyermeket kereszteltek.
Híres orciak[szerkesztés]
- Kunffy Lajos (1869 – 1962) festőművész.
- Dr. Kolber István (1954 - ) politikus.
Díszpolgárok[szerkesztés]
- Dr. Kolber István (2004)
- Baracsi Lajos (2005)
- Baranyai János (2006)
- Neuhoffer László (2018)
- Szlávik József (2018)
Források[szerkesztés]
- Barkóczy László – Fülöp László: Orci régi településtörténetéhez (Somogyi Honismeret. 2004/1. p. 40 – 45.
- Kunffy Lajos Képtár és Emlékmúzeum, Somogytúr
- Orci hivatalos honlapja
- Orczy Lőrinc. A magyar irodalom arcképcsarnoka
- Sovák Lajos: Maradandó értékek - Adalékok községünk történetéhez
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Orci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Orci Helységnévtár