Ráksi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ráksi
Ráksi címere
Ráksi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Fonai Tibor Ferenc (független)[1]
Irányítószám 7464
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség419 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség27,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ráksi (Magyarország)
Ráksi
Ráksi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 51″, k. h. 17° 55′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 51″, k. h. 17° 55′ 18″
Ráksi (Somogy megye)
Ráksi
Ráksi
Pozíció Somogy megye térképén
Ráksi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráksi témájú médiaállományokat.

Ráksi egy község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Igaltól délre, Szentgáloskér, Igal és Magyaratád közt fekszik; észak-déli irányban a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út halad rajta keresztül, nyugati irányban, Mernye felé a 6513-as út indul innen. Szántódtól, a Balaton partjától 40 kilométerre fekszik, míg Kaposvártól körülbelül 24 kilométerre. Budapesttől való távolsága légvonalban 140 kilométer, közúton 160 kilométer, ez autóval legalább 2–2,5 órás utazást jelent.

154-172 méter magasan fekszik, főutcája észak-déli irányban nyúlik el, míg mellékutcái erre merőlegesen húzódnak. Mezőgazdasági területek határolják, amiknek egy része gabona-, illetve cukorrépa-termelőterület, kisebb részben szőlő. A falu keleti részén található egy tó is, amit horgásztóként hasznosítottak. Nyugati határát labdarúgópálya zárja, egyben az aszfaltozott út is itt ér véget.

Története[szerkesztés]

Ráksi Árpád-kori település. Nevét már 1272-ben említették az oklevelek villa Rakusi alakban írva, mint a nyúlszigeti apáczák birtokát. 1398-ban Rakossy, a 15. században Raxi alakban írták. 1429-ben már plebániája is említve volt. 1536-ban Dombai János, 1550-ben Dersfi Farkas volt a birtokosa. 1563-ban a török kincstári fejadólajstrom szerint 12, az 1573-ban és 1580-ban pedig 18 házból állt. Az 1660 évi dézsmaváltság-jegyzék szerint a veszprémi püspökség birtokában volt. Az 1715 évi összeírásban már csak puszta, ekkor a gróf Batthyány családé, de később már a veszprémi püspökség birtoka volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 797 lakosából 722 magyar, 74 német volt. Ebből 674 római katolikus, 31 református, 81 evangélikus volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 2014-2019: Fonai Tibor Ferenc (független)[1]

A településen 2001. január 7-én időközi polgármester-választás zajlott.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 4,4%, evangélikus 4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 4,7% (28,2% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1872-ben épült.

Források[szerkesztés]

Ráksi légifotó.jpg
  1. a b Ráksi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  4. Ráksi Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]