Zselickisfalud

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zselickisfalud
A zselickisfaludi református templom
A zselickisfaludi református templom
Zselickisfalud címere
Zselickisfalud címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Horváth Tibor (független)[1]
Irányítószám 7477
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 241 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 8,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zselickisfalud (Magyarország)
Zselickisfalud
Zselickisfalud
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 17° 44′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 17° 44′ 08″
Zselickisfalud (Somogy megye)
Zselickisfalud
Zselickisfalud
Pozíció Somogy megye térképén
Zselickisfalud weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zselickisfalud témájú médiaállományokat.

Zselickisfalud község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zselickisfalud Kaposvártól délre, a zselici dombság egyik erdőkkel körülvett völgyében, a Zselicségi Tájvédelmi Körzet határán helyezkedik el.

Címere[szerkesztés]

Címere beszédesen őrzi a település múltját. A tölgyfaág, a koronával ékesített halmok az erdő borította zselici dombokat jelképezik. A központi helyen ábrázolt vadkan rajza részben a térség gazdag nagyvad állományára, részben a hajdani királyi kanászok makkoltatásos sertéstartására utal. A címer homlokában lévő méhek és a méhkas az ősidőktől hagyományos méhészkedést jelképezik: a település területén lévő (ma már megszűnt) Márcadópuszta a nevében is megőrizte a méztized fizetésének kötelezettségét.

Története[szerkesztés]

Zselickisfalud a környéki lakok és házak között csendesen települt meg a királyi népek néhány családjából. Patakok között, erdők által körülvett település.

A községtől keletre fekvő Várhegyen honfoglalás kori erődítés sáncmaradványai találhatóak. Írásos emlékek bizonyítják, hogy Zselickisfalud már a 13. században lakott volt. Ősidőktől hagyományos itt a méhészkedés, itt éltek a hajdani királyi méhészek és a kanászok is. A falu területén volt a középkorban Márcadópuszta, mely a nevében is megőrizte a mézsör-tized fizetésének kötelezettségét.

1339 a legrégebbi évszám, mikor először bukkan fel „Kis Folud”, a mai Zselickisfalud ősének a neve. Ekkor Baranya vármegyéhez tartozott. A török idők után fennmaradt legrégibb összeírás 1691-ben készült a kaposvári várhoz tartozó Esterházy birtokról. A császári kamarai tiszttartó a faluban senkit sem talált. A már a Hunyadiak korában ismert birtokos Dersffy család földbirtokából alapozta meg 1611-ben gróf Esterházy Miklós az Esterházyak Somogy vármegyei nagybirtokát. Az Esterházy-hitbizományt 1695-ben alapította Esterházy Pál herceg. 1695-ben a kaposvári tiszttartó végzett egy összeírást. Ő már tíz adózásra alkalmas családot talált Zselickisfaludon, akiket név szerint feljegyzett.

1703-ban kezdetét vette a Rákóczi-szabadságharc, ősszel már a Balaton déli partján is megjelentek a kuruc huszárok, ettől kezdve Somogy vármegye is hadak járta terület lett. 1704-ben a kurucokkal szemben az osztrákok rácokat szabadítottak rá a megyére, akik szörnyű pusztításokat okoztak a Zselicségben.

1715. évi országos összeírása alkalmával 10 háztartását, 1720-ban pedig 14 háztartását írták össze, amikor is a falu gróf Esterházy Józsefé volt. II. József 1784-1787. évi rendelete nyomán tartott népszámlálás 476 főben állapította meg a falu lakosságát. 1848 forradalma a községben 52 jobbágyháztartást, l zsellérháztartást, valamint 2 házatlanzsellér-háztartást szabadított fel. A felszabadított jobbágytelkek száma: 27 1/4, a zsellértelek száma: l. Az úrbéri birtokrendezés 1860-ban egyezség alapján történt. A kisfaludi körjegyzőség székhelyét 1877-ben Szennára helyezték át, majd 1888-1889-ben a körjegyzőség székhelye ideiglenesen újból Kisfalud volt. A falu 1909-ben kapta a Zselickisfalud nevet.

Az első világháborúban a legsúlyosabb áldozatot a paraszti gazdaságok szenvedték. Közülük került ki a temérdek hősi halott és a hadifoglyok többsége. Zselickisfaludon a világháborúba bevonult katonák száma 280, hadiözvegyeké 16, a hadiárváké 3.

Gazdasági szervezet már a századforduló előtt is alakult: a Zselickisfalud–Szilvásszentmárton–Patca Községi Hitelszövetkezet, amelyhez 1920-ban társult a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Az egyesületi életet a kor megszokott csoportjai jelentették: Gazdakör, Polgári Lövészegylet, Levente Egyesület.

A második világháborút követően Zselickisfalud szinte valamennyi családjában gyászoltak férjeket, apákat, fiúkat, testvéreket, rokonokat, ismerősöket, akik meghaltak a hazáért. Emellett a zsidóüldözések idején hét embert deportáltak a településről.

A községet 1944. december 2-án foglalták el a szovjet csapatok. A termelőszövetkezet szervezés már az ötvenes évek első felében megindult. 1952-től 1956-ig működött az Új Élet mezőgazdasági termelőszövetkezet. 1956-ban itt is megszerveződött a Községi Munkástanács. A forradalom leverése után a termelőszövetkezetet ismét megszervezték, majd az 1970-es évek elején ezt összevonták a szomszéd települések mezőgazdasági üzemeivel, így Szenna központtal létrejött a Zselic Táj MGTSz.

A faluban egy római katolikus és egy református elemi népiskola működött egy-egy tanítóval, egy-egy tanteremben. A zselickisfaludi református egyház történetére vonatkozóan csak a 18. század elejétől kezdve vannak adataink. Ekkor már mint református prédikátort tartó gyülekezet szerepel. Anyaegyházzá a 18. században léphetett elő. Az összeírások szerint Zselickisfalud anyaegyházához Patca és Szilvásszentmárton leányegyházak voltak beosztva. A katolikusok száma csak a 19. században kezdett nőni, de templomuk még később, 1953-ban készült el.[3]

1900-ban még 844-en lakták, ez a szám 1910 már csak 773 volt. A falu népessége az 1960-as évektől csökkenni kezdett; ezt a folyamatot az iskolakörzetesítés (Kaposvárra) tovább fokozta. A falu népessége – jelenleg 300 fő alatti – a századforduló óta folyamatosan csökken, mivel erős volt az elvándorlás és ezt a vidéket is jellemezte az egykézés.

A falu házainak 95%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, és több mint felében telefon is van. A lakosok egyik legfontosabb célja a gáz- és a szennyvízhálózat kiépítése. A lakosságnak hagyományosan a mező- és erdőgazdálkodás, valamint a helyi ipari vállalat nyújt munkalehetőséget, de sokan járnak Kaposvárra is dolgozni. Az általános iskolás gyerekek a szomszédos Szenna község iskolájában tanulnak.

A falu főterén (2000. év óta Hősök tere) álló régi épületben kapott helyet a faluház terme, a Polgármesteri Hivatal kis irodája és az orvosi szoba.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu jelentős látnivalója az 1821-ben épült (más források szerint 18. századi[4]) barokk stílusú református templom, mely a források szerint már a negyedik templom volt. Végleges formáját az 1884-ben végzett felújítások során érte el. A mellette lévő volt lelkészi lakásban a református egyház nyaranta ifjúsági táborokat szervez.

A település melletti szőlőhegy egyik 19. századi présháza a népi építészet kiemelkedő emléke, műemléki védelem alatt áll.[5]

A zselici erdő fényszennyezéstől mentes belsejében, Zselickisfalud külterületén nyílt meg 2015-ben a Zselici Csillagpark, ahol egy csillagvizsgáló és különféle kiállítások várják az érdeklődőket.[6] A csillagpark és a falu közötti, úgynevezett lobokai túraútvonal mentén található a millenniumi emlékhársas, amelyet 1896-ban ültettek: a 400 facsemete eredetileg ennek az évszámnak a számjegyeit formázta, mára azonban a fák nagy része elpusztult, illetve újabb fák nőttek a területen, így a számok nagyon nehezen vehetők csak észre.[7]

A Zselickisfalud és Szilvásszentmárton közötti árvízcsúcscsökkentő tó turisztikai (horgászati) hasznosítása még nem valósult meg.[3]

Turisztika[szerkesztés]

Az enyezdi barakk

A faluban erdei iskola is működik, de a Vándor Turistaház és az erdő mélyén található kardosfai szálloda is várja a Zselicbe kiránduló vendégeket. Itt halad át a Rockenbauer Pál nevéhez fűződő dél-dunántúli kéktúra útvonala, valamint az erdőkben számos más turistautat is kijelöltek.

Szintén Zselickisfalud külterületén, az erdőben, a Bőszénfát és a Bárdudvarnokhoz tartozó Lipótfát összekötő erdészeti út mellett áll az úgynevezett enyezdi barakk (régi feljegyzésekben: deszkabódé), egy kis faház, amely eredetileg az 1920-as vagy az 1930-as években épült favágók szálláshelyeként. Ekkor még 10–12 méter hosszú volt, és lapostetős, de az 1960-as években új, cserepes sátortetőt építettek rá. A többségében Kishárságyról, Somogyhárságyról, Zselickisfaludról és Kaposszerdahelyről érkező favágók télen itt szálltak meg, általában hetente két alkalommal jártak csak haza. Az épületben található emeletes vaságyakon összesen 8 ember fért el. Petróleumlámpával világítottak, vizet a közeli forrásokból, például a hárságyi domboldal Csurgós-kútjából vagy a szúnyoggödri forrásból hoztak (minden nap más-más hordta a vizet), de a barakkal szembeni, legelőként használt rét kútjából csak az állatokat itatták. 1964–1965-ben épült meg az út Bőszénfa irányába, majd az épület lassan használaton kívülre került és romlásnak indult. Ablakait és kályháját azonban megmentették, és 2003-ban felhasználták őket az újjáépített faház felépítéséhez.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zselickisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b Látnivalók Zselickisfaludon. A település honlapja. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  4. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  5. A présház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  6. A Zselici Csillagpark honlapja. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  7. Milleniumi emlékhársas - Zselickisfalud. kapos.hu, 2014. január 6. (Hozzáférés: 2016. október 31.)
  8. A helyszíni ismertető tábla információi alapján.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]