Drávatamási

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drávatamási
Drávatamási címere
Drávatamási címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Barcsi
Jogállás község
Polgármester Sabacz József (független)[1]
Irányítószám 7979
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 410 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 47,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávatamási (Magyarország)
Drávatamási
Drávatamási
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 17° 34′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 17° 34′ 18″
Drávatamási (Somogy megye)
Drávatamási
Drávatamási
Pozíció Somogy megye térképén
Drávatamási weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávatamási témájú médiaállományokat.

Drávatamási (horvátul Tomašin[3]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barcstól délkeletre, majdnem közvetlenül a Dráva partján, Drávapálfalva és Drávagárdony közt fekvő település, néhány száz méterre északra a magyar-horvát országhatártól.

A falu határában húzódik, sőt a településen is áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Barcsról induló 2. számú etapja, és itt kezdődik a Drávasztáráig tartó 3. etap.[4]

Története[szerkesztés]

Drávatamási nevét 1468-ban említette először oklevél, ekkor Batthyány Péter fia, Benedek, nyerte új adományként.

1483-ban már Korotnai János birtokaként említették, 1490-ben pedig már a Meggyesaljai Mórocz családot említették birtokosaként. 1550-ben az adólajstromban Zennessy Ferenc szerepelt földesuraként.

Az 1554 évi török kincstári adójegyzék szerint 9, az 1565-1566 évi szerint 12, 1571-ben pedig 17 házból állt.

1598-1599-ben Batthyány Kristóf birtoka, 1692-ben pedig a Daby és a Géczy családok birtoka volt. 1726-ban Madarász László, 1757-ben Bakó László és Ádám, majd 1776-ban Bakó Mihály volt a földesura. A 19. század közepén a Bakó család itteni birtokai házasság révén Thassy Károlyra szálltak, aki 1856-ban volt Tamási birtokosa, tőle Gyula, majd pedig Elemér örökölte. A Bakó család építtette a községbeli régi kúriát is, melyet 1900-ban Thassy Elemérné alakíttatott át.

1910-ben 670 lakosából 658 magyar, 4 horvát volt. Ebből 547 római katolikus, 119 református, 4 evangélikus volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Tájház
  • a falu határában fekvő ártéri erdők és rétek, a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében

Források[szerkesztés]

  1. Drávatamási települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. http://eurovelo13.hu/13-vasfuggony-utvonal/horvat-magyar-hatarszakasz/3-utvonal/

További információk[szerkesztés]

  • Kisfilm a YouToubeon a Duna-Dráva-Nemzeti Parkról:[1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]