Sellye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sellye
A sellyei kastély
A sellyei kastély
Sellye címere
Sellye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Sellyei
Jogállás város
Polgármester Nagy Attila (független)[1]
Irányítószám 7960
Körzethívószám 73
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 2672 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 110,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sellye (Magyarország)
Sellye
Sellye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 45″
Sellye (Baranya megye)
Sellye
Sellye
Pozíció Baranya megye térképén
Sellye weboldala

Sellye egy város Baranya megyében, a Sellyei járásban. Az ország egyik legdélebbi fekvésű tájegységének, az Ormánságnak központja és legnagyobb lélekszámú települése, nevezik az Ormánság „fővárosának”[3][4] is.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Szigetvártól mintegy 20-25 kilométerre délre, az Ormánságban fekvő település; legközelebbi szomszédai kelet felől Csányoszró, dél felől Sósvertike és Drávaiványi, nyugati irányból Bogdása, északról pedig Kákics. Az Ormánság központjának tekinthető, 1997 óta bír városi ranggal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első ma ismert említése 1292-ben Sylle (e. Sőlle) néven történt. Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben a törökök felgyújtottak és elfoglaltak, az ellenállás letörése végett. 1689-ben szabadult fel a török alól. Mezővárosi rangot először 1781-ben kapott II. Józseftől, ezt majdnem ez évszázadig, 1872-ig sikerült megőriznie.[5]

A város történetének egyik érdekessége, hogy 1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár itt kezdte építeni a Carolina vontatót, amely a Dunán közlekedő első gőzhajó volt.[6]

A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szlatinát Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányban is lehetett vasúton utazni. A Pélmonostor felé vezető vasútvonalat a meghúzott trianoni határok miatt később módosították, és Pélmonostor helyett Villánynál csatlakozott az eszéki vonalhoz. Ma már csak a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás.

A település a Sellyei járás székhelye volt az 1950-es járásrendezéstől 1963 végéig, majd 2013-tól ismét. 1997-től város.

2001-ben lakosságának 6,1%-a horvát, 1%-a cigány, 0,3%-a pedig német volt.

2012. július 24-én adták át a felújított 2,7 km hosszú aszfaltos utat, amely a várost Drávaiványival köti össze.[7] 2013 végéig a Királyegyházával összekötő utat újítják fel kétmilliárd forintból.[8]

2013. október 31-én átadták a 0,5 MW teljesítményű naperőművet, a város határában. A 460 millió forintból megépült beruházás 250 háztartás áramfogyasztásához képes elegendő energiát biztosítani.[9]

Régi és idegen elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi magyar neve a Sőlle. Horvátul több elnevezése is létezik: hivatalos alakja Šeljin, míg a Šejin alakot a szalántai horvátok használták.[10]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sellye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://magyarbarangolo.blogspot.hu/2009/11/sellye-es-dravaivanyi.html
  4. http://www.hmep.eu/testverek-vagyunk/40-az-ormansag-fvarosa-is-varja-a-horvat-unios-csatlakozast-.html
  5. http://sellye.hu/HUN~/fooldal.html
  6. első dunai gőzhajó
  7. Újabb fontos útszakasz készült el az Ormánságban
  8. Útfelújítások az Ormánságban
  9. Naperőmű épült Sellyén. Magyar Hírlap, 2013. október 31. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  10. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  11. ^ a b A kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  12. A katolikus templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  13. A református templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  14. A múzeum a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  15. A sellyei fürdő honlapja. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  16. A sellyei emlékmű. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  17. http://www.hmep.eu/testverek-vagyunk/40-az-ormansag-fvarosa-is-varja-a-horvat-unios-csatlakozast-.html

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyógy- és termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül, 2008–2009) - (termálfürdő fejezet)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]