Drávasztára
| Drávasztára | |
| Drávasztára római katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Sellyei |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szarka-Dudás Dorisz (független)[1] |
| Irányítószám | 7960 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 348 fő (2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 21,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,18 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávasztára témájú médiaállományokat. | |
Drávasztára (horvátul: Starin[3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Sellyétől délre, a horvát-magyar határ közelében fekszik, néhány száz méternyire a Drávától, így az Ormánság legdélebbi fekvésű települései közé tartozik.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legegyszerűbben közúton érhető el, Sellye felől (Drávaiványi érintésével) az 5821-es úton; ugyanez az út köti össze Zalátával és azon keresztül Vajszlóval is.
A falu határában húzódik, sőt a településközponton is áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Drávatamásitól induló 3. számú etapja, és itt kezdődik a Szaporcáig tartó 4. etap.[4]
A települést 1970. decemberéig vasúton is meg lehetett közelíteni. Ekkor szűnt meg a forgalom az 1895.12.22.-én átadott 976. számú Sellye - Drávasztára-Zaláta - Slatina vasútvonalon.
Vízrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település igen közel fekszik a Drávához, a falu főutcájáról egyenesen eljuthatunk a folyó töltésére. Drávasztára közigazgatási területén több Dráva-holtág is található (pl. Bresztik-tó, Vájás-tó, Adravica), de ezek természetvédelmi jelentősége inkább csak lokális, nem tartoznak természetvédelmi területhez; szabad vízterületüket szórványosan horgászati célra is hasznosítják.[5]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Írásos emlékekben 1327-ben bukkant fel először Ztara néven János fia Pál de Ztara földesurának nevében, majd 1472-ben Thothstara, 1536-ban pedig Izthara néven fordul elő. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben templommal rendelkező faluként írják le.[6]
Birtokosai voltak a Sztáray család, a Garai család, Corvin János, a Perényi család, a sellyei uradalom, a Batthyány család, báró Biedermann család, gróf Draskovics Iván.
A török hódoltság során lakott magyar faluba a horvát betelepülés 1720-1744 között történt. A reformátusokat Sósvertikére telepítették át.[6]
Többször érte katasztrófa: 1828-ban árvíz, 1864-ben kolera, 1891-ben tűzvész pusztította.
Külterülete volt Alsóerzsébet-puszta, Lajos-tanya, Nagyvájás-tanya.
2001-ben lakosságának 58%-a horvát volt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Horváth Ferenc (független)[7]
- 1994–1998: Horváth Ferenc (független)[8]
- 1998–2002: Horváth Ferenc József (független horvát kisebbségi)[9]
- 2002–2006: Horváth Ferenc József (független horvát kisebbségi)[10]
- 2006–2010: Szalay László Józsefné dr. Sáity Borbála (Fidesz)[11]
- 2010–2013: Szalay László Józsefné dr. (Fidesz-KDNP)[12]
- 2014–2014: Dr. Sáity Borbála (független)[13]
- 2014–2019: Matoricz Sándor (független)[14]
- 2019–2022: Matoricz Sándor (független)[15]
- 2022–2024: Matoricz Balázs (független)[16]
- 2024– : Szarka-Dudás Dorisz (független)[1]
A településen 2014. január 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is indult (asszonyneve helyett ezúttal leánykori nevét használva, párttámogatás nélkül), és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[13]
2022. július 3-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, mert az előző faluvezető 2021. december 19-én elhunyt.[18]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 418 | 400 | 391 | 389 | 378 | 365 | 367 | 365 | 348 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 48,1% horvátnak, 0,7% németnek mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,2%, református 4,2%, felekezeten kívüli 7,9% (11,7% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 34% horvátnak, 3% németnek, 1,4% cigánynak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57% volt római katolikus, 4,1% református, 0,3% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 3,8% egyéb katolikus, 9% felekezeten kívüli (25,5% nem válaszolt).[20]
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 55 tanuló járt.[21]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ma álló katolikus temploma 1948-ban épült.
- A horvát kultúra ápolását szolgálják az 1993-ban megalakult Biseri Drave (Dráva Gyöngyei) hagyományőrző tamburazenekar és az emlékszoba, amely az egykori élet tárgyait mutatja be.
Jelentős a marketing- és agrárszakértelem megjelenése a térségben az uniós beruházásoknak köszönhetően.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Matoricz József színész.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Drávasztára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 19..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 23..
- ↑ "Archivált másolat". 2016. március 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 29..
- ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Magyarorszag_holtagai/pages/008_drava.htm
- 1 2 "Sellyei plébánia". pecsiegyhazmegye.hu.
- ↑ "Drávasztára települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Drávasztára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 5..
- ↑ "Drávasztára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 27..
- ↑ "Drávasztára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 27..
- ↑ "Drávasztára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 27..
- ↑ "Drávasztára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. április 27..
- 1 2 [… "… települési időközi választás eredményei"] (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. január 26. Hozzáférés: 2020. június 15..
{{cite web}}: Check|url=value (súgó) - ↑ "Drávasztára települési választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2015. augusztus 1..
- ↑ "Drávasztára települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 18..
- ↑ "Drávasztára települési időközi polgármesteri választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2022. július 3. Hozzáférés: 2022. július 13..
- ↑ "2014. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. Hozzáférés: 2020. június 15..
- ↑ Drávasztár Község Választási Bizottság 1/2022. (IV. 19.) határozata
- ↑ Drávasztára Helységnévtár
- ↑ Drávasztára Helységnévtár
- ↑ tanulók listája 2019/2020
