Drávasztára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drávasztára
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Sellyei
Jogállás község
Polgármester Matoricz Sándor (független)[1]
Irányítószám 7960
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 400 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 21,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávasztára (Magyarország)
Drávasztára
Drávasztára
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 49′ 31″, k. h. 17° 49′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 31″, k. h. 17° 49′ 20″
Drávasztára (Baranya megye)
Drávasztára
Drávasztára
Pozíció Baranya megye térképén

Drávasztára (horvátul Starin[3]) község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drávasztárai utcarészlet

A település Sellyétől délre, a horvát-magyar határ közelében fekszik, néhány száz méternyire a Drávától, így az Ormánság legdélebbi fekvésű települései közé tartozik. Sellye felől Drávaiványi érintésével érhető el, de eljuthatunk ide közúton Zaláta felől is.

A falu határában húzódik, sőt a településközponton is áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Drávatamásitól induló 3. számú etapja, és itt kezdődik a Szaporcáig tartó 4. etap.[4]

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település igen közel fekszik a Drávához, a falu főutcájáról egyenesen eljuthatunk a folyó töltésére. Drávasztára közigazgatási területén több Dráva-holtág is található (pl. Bresztik-tó, Vájás-tó, Adravica), de ezek természetvédelmi jelentősége inkább csak lokális, nem tartoznak természetvédelmi területhez; szabad vízterületüket szórványosan horgászati célra is hasznosítják.[5]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írásos emlékekben 1327-ben bukkant fel először Ztara néven János fia Pál de Ztara földesurának nevében, majd 1472-ben Thothstara, 1536-ban pedig Izthara néven fordul elő.

Birtokosai voltak a Sztáray család, a Garai család, Corvin János, a Perényi család, a sellyei uradalom, a Batthyány család, báró Biedermann család, gróf Draskovics Iván.

A török hódoltság során lakott magyar faluba a horvát betelepülés 1720-1744 között történt.

Többször érte katasztrófa: 1828-ban árvíz, 1864-ben kolera, 1891-ben tűzvész pusztította.

Külterülete volt Alsóerzsébet-puszta, Lajos-tanya, Nagyvájás-tanya.

2001-ben lakosságának 58%-a horvát volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ma álló katolikus temploma 1948-ban épült.
  • A horvát kultúra ápolását szolgálják az 1993-ban megalakult Biseri Drave /Dráva Gyöngyei/ hagyományőrző tamburazenekar és az emlékszoba, amely az egykori élet tárgyait mutatja be.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávasztára témájú médiaállományokat.