Alsómocsolád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsómocsolád
Szent András Római katolikus templom
Szent András Római katolikus templom
Alsómocsolád címere
Alsómocsolád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállás község
Polgármester Dicső László (független)[1]
Irányítószám 7345
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség273 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsómocsolád (Magyarország)
Alsómocsolád
Alsómocsolád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 48″, k. h. 18° 14′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 48″, k. h. 18° 14′ 39″
Alsómocsolád (Baranya megye)
Alsómocsolád
Alsómocsolád
Pozíció Baranya megye térképén
Alsómocsolád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómocsolád témájú médiaállományokat.

Alsómocsolád (németül: Metschelad, Mutschlak,[3] horvátul: Močilag) község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község Baranya és Tolna megye határán fekszik, a Mecsek északi lankáin. Zsáktelepülés, közúton csak a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es útból Mágocs központjában dél felé kiágazó öt számjegyű bekötőúton, a 65 174-es számú mellékúton érhető el.

A település a megyeszékhelytől, azaz Pécstől körülbelül 25 kilométerre északra található. Keleten erdős dombok határolják, nyugaton pedig messze nyúló síkság. Fekvése vízrajzi szempontból igen kedvező, éghajlati szempontból mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. A nyár hűvös, a tél enyhe, a csapadék mérsékelten kevés. A körzet éghajlati viszonyai a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak. A tengerszint feletti magassága 200-220 méter között változik.

A falu csendes kis község annak előnyeivel és hátrányaival. Közlekedési viszonyai jónak mondhatóak. Három megyeszékhely, Pécs, Kaposvár, és Szekszárd is nagyjából egyenlő távolságra van tőle, személygépkocsival emellett három kisebb város Komló, Dombóvár és Bonyhád is rövid idő alatt megközelíthető Alsómocsoládról. Dombóvár híres gyógyfürdője, Gunarasfürdő mintegy 20 kilométerre van innen.

A községtől 2-3 kilométerre halad el az 1872-ben épített Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal, melynek itt egy, Mágoccsal közös állomása van, Mágocs-Alsómocsolád vasútállomás.

Halastó
Alsómocsolád

Nevének eredete[szerkesztés]

A település neve mocsár, lángocska, kenderáztató jelentésű szláv eredetű szóból keletkezett, és valószínűleg arra utal, hogy a falut mocsaras, lápos talaj határolja.

Története[szerkesztés]

Alsómocsoládon találtak már bronzkori és római kori régészeti leleteket is. Az 1900. évben került elő egy komolyabb római kori lelet: egy 1296 darabból álló ezüstérem kincs.

Az első írásos emlék Mocsoládról egy 1294-ben kelt oklevélben található, Mocholai változatban. Ekkor a település még a veszprémi apátsághoz tartozott.

Elmondható a régészeti leletek és a helységnév tükrében, hogy a település helye évszázadokon át folytonos maradt a Baranyai Hegyháton.

12-16. század[szerkesztés]

I. István király vallási törekvéseinek hatására az 1200-as évek elején épült a mágocsi templom (közvetlenül szomszédos település, így Alsómocsoládon az 1800-as évek közepéig nem épült templom) melynek hatására elkezdődött a megtelepülés a jelenlegi faluhelyen.

A 12. században a mágocsi bencés apátság tulajdonában volt, majd II. Ulászló 1510-ben Bodó Ferenc földbirtokosnak adományozott 25 falut, Tolna, Somogy és Baranya vár megyék határán, köztük Alsómocsoládot is.

A török időkben teljesen feldúlták és kifosztották, ám elmenekült lakói lassan visszatértek és kissé távolabb – a jelenlegi alsómocsoládi falu helyén – új falut építettek.

17-19. század[szerkesztés]

A 17. század végén szerbek is lakták. Lakói között az évszádok során megtalálhatók voltak a magyarok mellett vallonok, szlávok, németek, olaszok is, de az újkori történet legmeghatározóbb népcsoportjai csak a magyarok és a németek.

Nagy mérföldkő a falu életében az 1872-ben kiépülő Dombóvár-Bátaszék-Baja-Csikéria irányú vasútvonal. Az ezen az építkezésen dolgozó olasz munkások (nem tudni, szándékosan vagy véletlenül) felgyújtották a falu házait, ám azokat az itt élők élni akarásának bizonyítékaként újjáépítették.

A falu életét történelme során a Perczel és Sztankovánszky földbirtokos családok jelentősen befolyásolták. A Perczel családnak köszönhető az 1836-ban épült templom, mely ma műemlék.

A templomot tízévnyi építést követően 1836-ban szentelték fel Szent András apostol tiszteletére. Az építés költségeinek nagy részét Perczel András és Perczel Ferenc biztosították.

20. század[szerkesztés]

1930-ban 746 lakos magyar és 68 német nemzetiségűnek vallotta magát. 1947-ben megkezdődött a német lakosság kitelepítése. 1970-ben 570 magyar és 43 német nemzetiségű élt a faluban. A népesség 1960-as évektől csökken.

Kultúra, oktatás[szerkesztés]

A helyi iskolát 1979-ben, a könyvtárat 1984-ben zárták be, 1997-ben teleház nyílt, később konferenciaközpont épült. A falunak saját óvodája, iskolája nincs, a gyerekek a szomszédos Mágocsra járnak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Dicső László (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Dicső László (független)[1]
  • 2019-től:

Gazdaság[szerkesztés]

A faluban jelen van a Pick Szeged Zrt. gyáregysége, a Baranya Tégla és a Brannau 2002. Kft. Az önkormányzat tulajdonában lévő Mocsolád Községfejlesztő és Szolgáltató Közhasznú Társaság 1998 decemberétől működik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 7,1% németnek mondta magát (0,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 2,3%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 28,3% (1,3% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Alsómocsolád.jpg
  • Szent András templom – 1826 és 1836 között a Perczel-Sztankovánszky család építtette. A ma műemléki védelem alatt álló,[6] nagy és szép freskókkal díszített épületet Szent András apostol tiszteletére szentelték fel, majd 1977-ben külsőleg felújították, belsejét pedig 1993-ban restaurálták.
  • Sztankovánszky-kastély – Ma vendégház.
  • Kastélykert, szoborpark
  • Millecentenáriumi emlékpark – 1996-ban hozták létre.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. július 1.)
  4. Alsómocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Alsómocsolád Helységnévtár
  6. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. december 6.)

Források[szerkesztés]

  • Alsómocsolád község helytörténeti adattára I.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]