Alsómocsolád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsómocsolád
Szent András Római katolikus templom
Szent András Római katolikus templom
Alsómocsolád címere
Alsómocsolád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállás község
Polgármester Dicső László (független)[1]
Irányítószám 7345
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség273 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsómocsolád (Magyarország)
Alsómocsolád
Alsómocsolád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 48″, k. h. 18° 14′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 48″, k. h. 18° 14′ 39″
Alsómocsolád (Baranya megye)
Alsómocsolád
Alsómocsolád
Pozíció Baranya megye térképén
Alsómocsolád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómocsolád témájú médiaállományokat.

Alsómocsolád (németül: Metschelad, Mutschlak,[3] horvátul: Močilag) község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Mecsek északi lankáin, Baranya és Tolna megye határán fekszik, közúton Dombóvártól 17 km-re délkeletre. Zsáktelepülés, csak a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es útból Mágocs központjában dél felé kiágazó öt számjegyű bekötőúton, a 65 174-es számú mellékúton érhető el. Keleten erdős dombok határolják, nyugaton pedig messze nyúló síkság. Tengerszint feletti magassága 200-220 méter között változik. Fekvése vízrajzi szempontból igen kedvező, éghajlati szempontból mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. A nyár hűvös, a tél enyhe, a csapadék mérsékelten kevés. A körzet éghajlati viszonyai a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak.

Alsómocsolád közlekedési viszonyai jónak mondhatóak. Három megyeszékhely, Pécs, Kaposvár, és Szekszárd is nagyjából egyenlő távolságra van tőle, és személygépkocsival három kisebb város, Komló, Dombóvár és Bonyhád is rövid idő alatt elérhető a faluból. Dombóvár híres gyógyfürdője, Gunarasfürdő is csak mintegy 20 kilométerre van tőle.

Vasúton is megközelíthető: az 1872-ben épített Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal alig 2-3 kilométerre halad el mellette, s ezen Mágoccsal közös állomása van, a Mágocs-Alsómocsolád vasútállomás.

Halastó
Alsómocsolád

Nevének eredete[szerkesztés]

A település neve egy mocsár, lángocska, kenderáztató jelentésű szláv szóból ered, és valószínűleg arra utal, hogy a falut mocsaras, lápos talaj határolja.

Története[szerkesztés]

Alsómocsoládon találtak már bronzkori és római kori régészeti leleteket is. Az 1900. évben került elő egy komolyabb római kori lelet: egy 1296 darabból álló ezüstérem kincs.

Az első írásos emlék Mocsoládról egy 1294-ben kelt oklevélben maradt fenn, Mocholai változatban. Ekkor a település még a veszprémi apátsághoz tartozott.

A régészeti leletek és a helységnév azt mutatják, hogy a település évszázadokon át jelen volt a Baranyai Hegyháton.

12-16. század[szerkesztés]

I. István király vallási törekvéseinek jegyében az 1200-as évek elején felépült a szomszéd település, Mágocs temploma, ezért aztán Alsómocsoládon az 1800-as évek közepéig nem épült templom.

A 12. században a környék a mágocsi bencés apátság tulajdonában volt, majd II. Ulászló 1510-ben Bodó Ferenc földbirtokosnak adományozott 25 falut Tolna, Somogy és Baranya vármegyék határán, köztük Alsómocsoládot is.

A török időkben feldúlták és kifosztották, de elmenekült lakói lassan visszatértek és kissé távolabb – a jelenlegi alsómocsoládi falu helyén – új falut építettek.

17-19. század[szerkesztés]

A 17. század végén szerbek is lakták. Lakói között az évszádok során megtalálhatók voltak a magyarok mellett vallonok, szlávok, németek, olaszok is, de az újkori történet legmeghatározóbb népcsoportjai a magyarok és a németek.

Nagy mérföldkő a falu életében az 1872-ben kiépülő Dombóvár-Bátaszék-Baja-Csikéria vasútvonal. Az ezen az építkezésen dolgozó olasz munkások (nem tudni, szándékosan vagy véletlenül) felgyújtották a falu házait, de az itt élők újjáépítették őket.

A falu életét történelme során a Perczel és a Sztankovánszky földbirtokos családok jelentősen befolyásolták. A Perczel családnak köszönhető az 1826-tól 1836-ig épült templom, mely ma műemlék. 1836-ban szentelték fel Szent András apostol tiszteletére. Az építés költségeinek nagy részét Perczel András és Perczel Ferenc állta.

20. század[szerkesztés]

1930-ban 746 lakos magyar és 68 német nemzetiségűnek vallotta magát. 1947-ben megkezdődött a német lakosság kitelepítése. 1970-ben 570 magyar és 43 német nemzetiségű élt a faluban. A népesség az 1960-as évektől csökken.

Kultúra, oktatás[szerkesztés]

Alsómocsolád iskoláját 1979-ben, könyvtárát 1984-ben bezárták, azóta óvodája, iskolája nincs, a gyerekek a szomszédos Mágocsra járnak. 1997-ben teleház nyílt, később konferenciaközpont épült a faluban.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dicső László (független)[4]
  • 1994–1998: Dicső László (független)[5]
  • 1998–2002: Dicső László (független)[6]
  • 2002–2006: Dicső László (független)[7]
  • 2006–2010: Dicső László (független)[8]
  • 2010–2014: Dicső László (független)[9]
  • 2014–2019: Dicső László (független)[10]
  • 2019-től: Dicső László (független)[1]

Gazdaság[szerkesztés]

A faluban jelen van a Pick Szeged Zrt. gyáregysége, a Baranya Tégla és a Brannau 2002. Kft. Az önkormányzat tulajdonában lévő Mocsolád Községfejlesztő és Szolgáltató Közhasznú Társaság 1998 decemberétől működik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 7,1% németnek mondta magát (0,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 2,3%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 28,3% (1,3% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Alsómocsolád.jpg
  • Szent András-templom – a Perczel-Sztankovánszky család építtette 1826 és 1836 között . A ma műemléki védelem alatt álló,[12] nagy és szép freskókkal díszített épületet Szent András apostol tiszteletére szentelték fel 1836-ban. 1977-ben külsőleg felújították, 1993-ban pedig restaurálták a belsejét is.
  • Sztankovánszky-kastély – ma vendégház
  • Kastélykert, szoborpark
  • Planetárium[13]
  • Millecentenáriumi emlékpark – 1996-ban hozták létre.
  • Rigatz-emlékfa, Rigatz-szobor (2008), Rigatz-pihenő (2011)[14][15]

Érdekesség[szerkesztés]

A település 725 éves múltját villantja fel Szélesi Sándor 2019-ben megjelent regénye, A szellemtáltos legendája című misztikus történelmi kalandtörténet.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Alsómocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. július 1.)
  4. Alsómocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Alsómocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. Alsómocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Alsómocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Alsómocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. Alsómocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Alsómocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  11. Alsómocsolád Helységnévtár
  12. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. december 6.)
  13. http://turizmus.alsomocsolad.hu/?q=planetarium-csillagaszat-erdei-iskola
  14. Rigatz Jancsi híres hegyháti betyárvezér volt az 1850-1860-as években.
  15. Rigatz-emlékfa – Alsómocsolád
  16. A szellemtáltos legendája – a regény adatlapja Moly.hu

Források[szerkesztés]

  • Alsómocsolád község helytörténeti adattára I.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]