Bogdása
| Bogdása | |||
 | |||
| Bogdása faluközpontja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vilyevácz Zoltán Pálné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7966 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 223 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 11,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 52′ 24″, k. h. 17° 47′ 27″45.873333°N 17.790833°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 24″, k. h. 17° 47′ 27″45.873333°N 17.790833°E | |||
 Bogdása
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bogdása témájú médiaállományokat. | |||
Bogdása (horvátul: Bogdašin[3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szigetvártól 23 kilométerre délre fekszik Sellye nyugati szomszédságában.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron vagy Sellyén át érhető el.
A településen áthalad a Középrigóc–Villány-vasútvonal, amin 2007. március 3 óta nincs személyszállítás.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu nevének legkorábbi ma ismert említése egy 1266-os okiratban maradt fenn, mely arról tanúskodik, hogy a Haraszt nemzetség-beli Miklós bán fiai megosztoztak egymással az országbíró előtt. Az írás szerint az öt fiú közül Sebestyén és Péter kapta Baranyában Bogdását és hozzá Kustánt.
Később a Cserményiek birtokolták a falut, de 1466-ban a pécsi káptalan megvásárolta a területet. A török hódoltság idején a vidék elnéptelenedett, és a 18. század elején lakatlan pusztaként került vissza a káptalan birtokába. A 19. század közepétől német és délszláv családok telepedtek le a faluban.
A mai lakosság vegyesen római katolikus és református vallású, s mindkét felekezetnek van temploma. A katolikus templom Szent Péter és Pál tiszteletére épült, szentélye 15. századi gótikus formát őriz, így az Ormánság legrégibb ma is álló egyházi építménye. Az épületet 1749-ben restaurálták, a templomhajó és a torony akkor kapott barokk formát. Berendezése is figyelemre méltó: a főoltár és a mellékoltárok, az orgona és a keresztelőkút a 18. században készült copf stílusban.
A reformátusoknak már 1734-ben volt prédikátoruk Bogdásán, de kőből épült templomukat 1747-ben elvették tőlük, és csak II. József 1781-es türelmi rendelete tette lehetővé, hogy 1786-ban újat építsenek helyette, s azt 1834-ben fel is szenteljék.
Saját papja hosszú ideje nincs a falunak: a katolikus híveket a sellyei plébános,[4] a reformátusokat pedig a Drávafok–Kétújfalui Református Társegyházközség lelkésze látja el.[5] Egy korábbi polgármester kezdeményezésére több alkalommal tartottak a községben ökumenikus istentiszteleteket is.
A 2018-as országgyűlési választásokon a pártlistákra leadott szavazatokat szabálytalanságok miatt érvénytelenítették.[6]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Keresztes Sándor (független)[7]
- 1994–1998: Keresztes Sándor (MSZP)[8]
- 1998–2002: Keresztes Sándor (MSZP)[9]
- 2002–2006: Szatyor Győző (független)[10]
- 2006–2010: Szatyor Győző (független)[11]
- 2010–2014: Nagy Árpád (független)[12]
- 2014–2019: Nagy Árpád (független)[13]
- 2019–2021: Nagy Árpád (független)[14]
- 2022–2024: Vilyevácz Zoltán Pálné (független)[15]
- 2024– : Vilyevácz Zoltán Pálné (független)[1]
A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető 2021. április 19-én elhunyt.[16] A két dátum közt eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet ideje alatt Magyarországon nem lehetett új választást kitűzni.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 283 | 268 | 256 | 230 | 232 | 234 | 225 | 222 | 223 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,1%-a magyarnak, 24,3% cigánynak, 2,9% horvátnak, 0,4% románnak mondta magát (23,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,3%, református 9,4%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 9,4% (33,3% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,2% cigánynak, 2,6% románnak, 1,3% horvátnak, 0,9% görögnek, 0,9% németnek, 0,4% szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 15% református, 1,7% görögkatolikus, 2,1% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).[18]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A környék fő vonzerejét a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében lévő ártéri erdők és rétek képezik, melyek gazdag élővilágot, sok védett ritkaságot kínálnak a természetjáróknak. Bogdása határában található az ország egyik legnagyobb tölgyfája is.
A község tereit Szatyor Győző országosan elismert faműves szobrászművész (a falu korábbi tiszteletbeli polgármestere) alkotásai díszítik, például a millenniumi emlékmű, a barokk stációs kereszt, a temető harangtornya, a buszmegálló, de kerítések, kapuk, és a még készülőfélben lévő famunkák is látványosságnak számítanak.
A 19. században még állt, és a környék egyik nevezetessége volt a Becsali-csárda, a dél-dunántúli betyárvilág egykor legendás fogadója, amelyet Drávafok és Bogdása között pontosan a megyehatárra építettek oly módon, hogy egyik szobájából Baranya, a másikból Somogy vármegye irányában menekülhettek el az ott megszálló szegénylegények az ellenkező irányból érkező pandúrok elől.[19]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bogdása települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 23.
- ↑ http://www.pecsiegyhazmegye.hu/content/bogdasa[halott link]
- ↑ http://www.parokia.hu/lap/baranyai-reformatus-egyhazmegye/cikk/mutat/dravafok-ketujfalu/
- ↑ érvénytelen szavazás
- ↑ "Ba települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Bogdása települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
- ↑ "Bogdása települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bogdása települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bogdása települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bogdása települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
- ↑ "Bogdása települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2015. augusztus 1.
- ↑ "Bogdása települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
- ↑ "Bogdása települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2022. július 3. Hozzáférés: 2022. július 13.
- ↑ Facebook/Nagy Csaba 2021. április 19.
- ↑ Bogdása Helységnévtár
- ↑ Bogdása Helységnévtár
- ↑ "Archivált másolat". 2015. augusztus 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 31.
