Óbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Óbánya
Katolikus templom
Katolikus templom
Óbánya címere
Óbánya címere
Becenév: Magyar Svájc
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállás község
Polgármester Van Groeningen Irén (független)[1]
Irányítószám 7695
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség101 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség15,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Óbánya (Magyarország)
Óbánya
Óbánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 20″, k. h. 18° 24′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 20″, k. h. 18° 24′ 21″
Óbánya (Baranya megye)
Óbánya
Óbánya
Pozíció Baranya megye térképén
Óbánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbánya témájú médiaállományokat.

Óbánya (németül Altglashütten) község Baranya megye Pécsváradi járásában, a Kelet-Mecsekben, egy elzárt kis völgyben Mecseknádasd közelében.

A természeti és épített környezet szépsége miatt Óbányát néha "magyar Svájc" néven is említik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A két domb közt fekvő kis község a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgykatlanában fekszik. A 6-os főútról Mecseknádasdnál kb. 3,5 km-es letéréssel találhatjuk meg. A zsákutcás falu egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az Öreg-patak fut végig. Területén jelzett turistautak kereszteződnek, hiszen Óbánya régóta kedvelt üdülő és kirándulóhely. Külterületének 90%-a erdő.

Története[szerkesztés]

A zömmel német (sváb) nemzetiségű lakosai miatt „magyar Svájcként” is emlegetett Óbánya területének már az Árpád-korban is voltak lakosai, ám önálló településként csak a 18. századtól jegyzik. (Egy 1773-ból származó iratban Alte Glashütte néven szerepel.) Temploma középkori eredetű.

A lakosság folyamatosan, ám változó ütemben csökken. Míg 1949-ben még 403-an laktak itt, addig 2004-re ez a szám 140-re csökkent.

A községben 89 ház őrzi a múlt századi, fésűs beépítésű, oldaltornácos faluképet. Az utóbbi években nem építettek új házat a KSH adatai alapján.

2001-ben a lakosság 30%-a német nemzetiségű volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dani Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Dani Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Dani Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Dani Ferenc (független)[7]
  • 2006–2008: Dani Ferenc (független)[8]
  • 2008–2010: Mezey Mihály (független)[9]
  • 2010–2014: Mezey Mihály (független)[10]
  • 2014–2019: Van Groeningen Irén (független)[11]
  • 2019-től: Van Groeningen Irén (független)[1]

A településen 2008. július 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választás öt polgármesterjelöltje között elindult az addigi faluvezető is, de 20,22 %-os eredményével csak a harmadik helyet tudta elérni.

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[13]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 357 —    
1880 377 0,55%
1890 390 0,34%
1900 358 −0,86%
1910 380 0,60%
1920 376 −0,11%
1930 357 −0,52%
1941 401 1,06%
1949 403 0,06%
1960 347 −1,36%
1970 256 −3,04%
1980 224 −1,34%
1990 177 −2,35%
2001 147 −1,69%
2011 115 −2,46%

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 51,3%-a magyarnak, 49,6% németnek mondta magát (26,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 4,3%, felekezeten kívüli 0,9% (30,4% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

A szépen rendben tartott udvarokat általában a hegyoldalba mélyülő pincék zárják. Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni. A magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly-díjat, 1992-ben.

Útjai 80%-ban portalanítottak. A település vezetékes ivóvízzel, szennyvízcsatornával és vezetékes gázzal ellátott. A község telefonellátottsága minden igényt kielégítő: egy nyilvános fülke mellett a lakások kétharmadában találhatunk telefont. Ezenkívül egy kis élelmiszerbolt, egy ajándékbolt, egy kocsma és egy vendéglő is van. A falu központjában a kocsma és a bolt a Jéhn család vállalkozásában működik. A tömegközlekedést a helyközi busz jelenti, amelynek megállója szintén a faluban található.

Óbánya főutcája kora ősszel

Élénk gazdasági életről Óbányán nem beszélhetünk. Ennek előnye, hogy környezetszennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytattak a településen. A lakosság turizmusából él, amely már régóta igen jelentős a faluban. A nagy hagyományokkal rendelkező kézműves fazekasok mellett csak a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás egységei vannak jelen. Összesen 14 vállalkozás működik itt, amelyeknek köszönhetően munkanélküliségről szinte nem is beszélhetünk a faluban.

Számos turisztikai és idegenforgalmi létesítményt kell megemlíteni. Mecseknádasd felől közeledve az Imhof-tanyával szemben található a Bambi kemping, melyet egy Hollandiából ideköltözött család üzemeltet.

Falu határának keleti szélén épült, a Zölderdő panzió és vendéglő, melyet családi vállalkozásban működtetnek.

A település nyugati nyúlványaiban, valamint a külterületen húzódó összeszűkült völgyben szintén üdülő jellegű funkciók telepedtek meg: a Turistaház az Öreg Malomhoz 35 férőhelyes vendégháza mellett különböző gyermektáborokat és pihenőházakat, erdei turista- és kulcsosházakat találunk. Az előzőeken kívül még 6 család foglalkozik szállásadással saját lakásán vagy külön vendégházban. Így nem csoda, hogy 2005-ben összesen 1097 belföldi és 2 külföldi turista töltött legalább egy éjszakát a településen.

A területet több jelzett turistaút is keresztezi, és a környező hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei.

Különösen szépek a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy kis vízesései, melyeket a különböző keménységű kőzetekben a patak eróziós hatása alakított ki. A völgyben található Csepegő-szikla igazi látványosság, mely a természetjárók gyakori találkozóhelye. A terület növény-és állatfajokban gazdag, több ritka faj termő-illetve élőhelye.

Óbánya népművészete, hagyományai igen figyelemreméltóak. A helyiek olyannyira féltve őrzik népi hagyományaikat, szokásaikat, hogy otthonaikban még ma is a sváb nyelvet beszélik. Majd minden házhoz hozzátartozik egy oldaltornác – ez az építészeti hagyomány a 19. századból maradt fent.

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. Egykor a fazekasság jelentette szinte az egyetlen megélhetési lehetőséget a falu lakói számára, apáról fiúra szállt a mesterség, akik különböző vásárokon kínálták portékáikat. A helyi fazekasok által készített világosbarna, zöldmázas, dús mintázatú, csipkézett szélű, karcolt edények már a kezdetektől messze földön nagy hírnévnek örvendtek Az óbányai fazekasság a két világháború között virágzott igazán, amikor is 10-15 fazekas űzte egyszerre bravúros hozzáértéssel e mesterséget.

A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Sok nagynevű fazekas dinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István (Kiváló Népi Iparművész, valamint Népművészet Mestere ősökkel is büszkélkedhető) munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz. Főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz. Keszler István fazekas műhelyében betekintést nyerhetünk a helyi fazekasság életébe, munkásságába és fazekas foglalkozásokon is részt vehetünk.

A német olvasókör és a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésével létrejött Falumúzeumban megtaláljuk az üvegművesség régi és részben mai remekeit, a paraszti gazdálkodás eszközeit, a német népviselet nagy gonddal válogatott kincseit – köztük Heim Péterné óbányai asszony által felöltöztetett babákat – és számos más tárgyi értéket is. A gazdag fazekaskiállítás anyaga részben helyi gyűjtés, részben dr. Bíró Ferenc pécsváradi orvos adománya.

A népi iparművészetek közül kiemelkedik még a fafaragás, Óbánya megbecsült szülötte volt Haklik Mihály fafaragó mester.

A helyi néphagyományokhoz tartozik a Hutzelsonntag (örömtűz), amelyet a katolikus vallás szerint Nagyböjt első vasárnapján tartják. Nevét – hutzel – a német nemzetiségi lakosságtól nyerte, mely az „aszalvány, aszalt gyümölcs” megfelelője, egyben a böjti étkek egyik meghatározója a településen. Termésjósló szokás, amit még a betelepített németek az óhazából hoztak magukkal és egészen az 1970-es évekig művelték. Ez idő tájt azonban megszakadt a folyamat. Pár éve újította meg a falu a régi szokást, a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében. Ilyenkor az est beálltával legurul a „tüzeskerék” – „Hutzelrod” – a hegyről. A néphit szerint amerre a kerék gurul, arra várható az évben a jobb termés.

Források[szerkesztés]

  1. a b Óbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Egy szelet Svájc a Mecsekben Origo 2008. június 13.
  4. Óbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Óbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  6. Óbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Óbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Óbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. a b Óbánya települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. július 6. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  10. Óbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  11. Óbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  12. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  13. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  14. Óbánya Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]