Kovácsszénája
| Kovácsszénája | |
 | |
| Fő utca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Pécsi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Novák Péter (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 7678 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 57 fő (2021. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 6,77 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,83 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kovácsszénája
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 18° 06′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 18° 06′ 28″ | |
Kovácsszénája
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
| Kovácsszénája weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácsszénája témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovácsszénája (korábban Kovacéna) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A község Pécstől 25 kilométerre, a Mecsek északi-északnyugati lejtőin fekvő apró falu. Közigazgatási területén áthalad az Oroszló-Szentlőrinc közti 6601-es út, de központjába csak az abból északkelet felé kiágazó 66 104-es számú mellékút vezet. Autóbusszal Pécsről Abaliget irányában közvetlenül megközelíthető. A néhány kilométerre fekvő Abaliget vasútállomás a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon található.
Jellemző rá a Mecsek északi oldalán ismert, a baranyai átlagnál hűvösebb, csapadékosabb hőmérséklet, illetve időjárás. A mérsékelten meleg nyarat enyhe tél követi. Az évi középhőmérséklet alig éri el a 10 °C-ot.
Története[szerkesztés]
A falu neve évszázadokig a szláv eredetű Kovacéna volt.
A települést az 1290-es pápai tizedlajstromban említik először, amelyet az esztergomi káptalan magánlevéltára őriz. 14. századi történeti források önálló plébániájával jelentős helynek ismerik. Az Árpád-kori település Szent Erzsébet eklézsiája révén az 1600-as évek végéig kiemelt szerepet töltött be környezetében.
A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, a felszabadító háborúk alig érintették az itt élő magyar népességet, lakossága azóta alig változott.
A 18. századi pestisjárványok lakosságát tragikusan megtizedelték, de II. József korából három malomról, méhészekről, bognárokról, ácsokról és kovácsokról is tudunk.
A 19. század második felében legeltető társulatot, erdőbirtokosságot, tejszövetkezetet alapítottak.
Az állami helységnév-magyarosítási hullám során előbb a Kőhalom, majd az értelmetlen Kovácsszéna elnevezés merült fel, végül a falu a Kovácsszénája nevet kapta.
A 20. században működött itt az elemi iskolán kívül gazdakör, tűzoltó egyesület, sőt olvasókör is, amelyek jelentős társadalmi és közéleti szerepről árulkodnak. De a parasztság nagy része kuláknak lett nyilvánítva, és a földeket elkobozták. Az 1950-es évektől a falu folyamatosan kezdett népességében fogyatkozni, és leszakadni. A rendszerváltásig szinte semmi fejlesztés nem érte el a falut. Az őslakósok nagy része elköltözött páran akik maradtak, elszegényedtek. A rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak. Az 1990-es évek környékén néhány külföldi is letelepedett, a mai napig egyre több német és holland állampolgár költözik a faluba.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Haiser József (független)[3]
- 1994–1998: Haiser József (független)[4]
- 1998–2002: Haiser József (független)[5]
- 2002–2006: Haiser József (független)[6]
- 2006–2010: Haiser József (független)[7]
- 2010–2014: Novák Péter (független)[8]
- 2014–2019: Novák Péter (független)[9]
- 2019-től: Novák Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 63,6%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 5,2% németnek mondta magát (31,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 2,6%, evangélikus 3,9%, felekezeten kívüli 15,6% (35,1% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
A horgásztó mellett az Orfűi patakba torkolló állandó vízfolyások háborítatlan élővilága, érdekes földtani képződmények, forrás, barlang, felhagyott kőbánya várja a turistákat. A település nevezetessége az ősi magyar halmazatos településszerkezet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=14517
- ↑ Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Kovácsszénája települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ Kovácsszénája Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Kovácsszénája honlapja
- Kovácsszénája, kovacsszenaja.dunantulinaplo.hu
