Kovácsszénája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovácsszénája
Fő utca
Fő utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Novák Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7678
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség73 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség6,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kovácsszénája (Magyarország)
Kovácsszénája
Kovácsszénája
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 18° 06′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 18° 06′ 28″
Kovácsszénája (Baranya megye)
Kovácsszénája
Kovácsszénája
Pozíció Baranya megye térképén
Kovácsszénája weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácsszénája témájú médiaállományokat.

Kovácsszénája (korábban Kovacéna) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község Pécstől 25 kilométerre, a Mecsek északi-északnyugati lejtőin fekvő apró falu. Közigazgatási területén áthalad az Oroszló-Szentlőrinc közti 6601-es út, de központjába csak az abból északkelet felé kiágazó 66 104-es számú mellékút vezet. Autóbusszal Pécsről Abaliget irányában közvetlenül megközelíthető. A néhány kilométerre fekvő Abaliget vasútállomás a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon található.

Jellemző rá a Mecsek északi oldalán ismert, a baranyai átlagnál hűvösebb, csapadékosabb hőmérséklet, illetve időjárás. A mérsékelten meleg nyarat enyhe tél követi. Az évi középhőmérséklet alig éri el a 10 °C-ot.

Története[szerkesztés]

A falu neve évszázadokig a szláv eredetű Kovacéna volt.

A települést az 1290-es pápai tizedlajstromban említik először, amelyet az esztergomi káptalan magánlevéltára őriz. 14. századi történeti források önálló plébániájával jelentős helynek ismerik. Az Árpád-kori település Szent Erzsébet eklézsiája révén az 1600-as évek végéig kiemelt szerepet töltött be környezetében.

A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, a felszabadító háborúk alig érintették az itt élő magyar népességet, lakossága azóta alig változott.

A 18. századi pestisjárványok lakosságát tragikusan megtizedelték, de II. József korából három malomról, méhészekről, bognárokról, ácsokról és kovácsokról is tudunk.

A 19. század második felében legeltető társulatot, erdőbirtokosságot, tejszövetkezetet alapítottak.

Az állami helységnév-magyarosítási hullám során előbb a Kőhalom, majd az értelmetlen Kovácsszéna elnevezés merült fel, végül a falu a Kovácsszénája nevet kapta.

A 20. században működött itt az elemi iskolán kívül gazdakör, tűzoltó egyesület, sőt olvasókör is, amelyek jelentős társadalmi és közéleti szerepről árulkodnak. De a parasztság nagy része kuláknak lett nyilvánítva, és a földeket elkobozták. Az 1950-es évektől a falu folyamatosan kezdett népességében fogyatkozni, és leszakadni. A rendszerváltásig szinte semmi fejlesztés nem érte el a falut. Az őslakósok nagy része elköltözött páran akik maradtak, elszegényedtek. A rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak. Az 1990-es évek környékén néhány külföldi is letelepedett, a mai napig egyre több német és holland állampolgár költözik a faluba.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Haiser József (független)[3]
  • 1994–1998: Haiser József (független)[4]
  • 1998–2002: Haiser József (független)[5]
  • 2002–2006: Haiser József (független)[6]
  • 2006–2010: Haiser József (független)[7]
  • 2010–2014: Novák Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Novák Péter (független)[9]
  • 2019-től: Novák Péter (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 63,6%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 5,2% németnek mondta magát (31,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 2,6%, evangélikus 3,9%, felekezeten kívüli 15,6% (35,1% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

A horgásztó mellett az Orfűi patakba torkolló állandó vízfolyások háborítatlan élővilága, érdekes földtani képződmények, forrás, barlang, felhagyott kőbánya várja a turistákat. A település nevezetessége az ősi magyar halmazatos településszerkezet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  6. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Kovácsszénája települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  10. Kovácsszénája Helységnévtár

További információk[szerkesztés]