Kovácsszénája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovácsszénája
Fő utca
Fő utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Novák Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7678
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség57 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség6,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kovácsszénája (Magyarország)
Kovácsszénája
Kovácsszénája
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 18° 06′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 18° 06′ 28″
Kovácsszénája (Baranya megye)
Kovácsszénája
Kovácsszénája
Pozíció Baranya megye térképén
Kovácsszénája weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácsszénája témájú médiaállományokat.

Kovácsszénája (korábban Kovacéna) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község Pécstől 25 kilométerre, a Mecsek északi-északnyugati lejtőin fekvő apró falu. Közigazgatási területén áthalad az Oroszló-Szentlőrinc közti 6601-es út, de központjába csak az abból északkelet felé kiágazó 66 104-es számú mellékút vezet. Autóbusszal Pécsről Abaliget irányában közvetlenül megközelíthető. A néhány kilométerre fekvő Abaliget vasútállomás a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon található.

Jellemző rá a Mecsek északi oldalán ismert, a baranyai átlagnál hűvösebb, csapadékosabb hőmérséklet, illetve időjárás. A mérsékelten meleg nyarat enyhe tél követi. Az évi középhőmérséklet alig éri el a 10 °C-ot.

Története[szerkesztés]

A falu neve évszázadokig a szláv eredetű Kovacéna volt.

A települést az 1290-es pápai tizedlajstromban említik először, amelyet az esztergomi káptalan magánlevéltára őriz. 14. századi történeti források önálló plébániájával jelentős helynek ismerik. Az Árpád-kori település Szent Erzsébet eklézsiája révén az 1600-as évek végéig kiemelt szerepet töltött be környezetében.

A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, a felszabadító háborúk alig érintették az itt élő magyar népességet, lakossága azóta alig változott.

A 18. századi pestisjárványok lakosságát tragikusan megtizedelték, de II. József korából három malomról, méhészekről, bognárokról, ácsokról és kovácsokról is tudunk.

A 19. század második felében legeltető társulatot, erdőbirtokosságot, tejszövetkezetet alapítottak.

Az állami helységnév-magyarosítási hullám során előbb a Kőhalom, majd az értelmetlen Kovácsszéna elnevezés merült fel, végül a falu a Kovácsszénája nevet kapta.

A 20. században működött itt az elemi iskolán kívül gazdakör, tűzoltó egyesület, sőt olvasókör is, amelyek jelentős társadalmi és közéleti szerepről árulkodnak. De a parasztság nagy része kuláknak lett nyilvánítva, és a földeket elkobozták. Az 1950-es évektől a falu folyamatosan kezdett népességében fogyatkozni, és leszakadni. A rendszerváltásig szinte semmi fejlesztés nem érte el a falut. Az őslakósok nagy része elköltözött páran akik maradtak, elszegényedtek. A rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak. Az 1990-es évek környékén néhány külföldi is letelepedett, a mai napig egyre több német és holland állampolgár költözik a faluba.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Haiser József (független)[3]
  • 1994–1998: Haiser József (független)[4]
  • 1998–2002: Haiser József (független)[5]
  • 2002–2006: Haiser József (független)[6]
  • 2006–2010: Haiser József (független)[7]
  • 2010–2014: Novák Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Novák Péter (független)[9]
  • 2019-től: Novák Péter (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 63,6%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 5,2% németnek mondta magát (31,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 2,6%, evangélikus 3,9%, felekezeten kívüli 15,6% (35,1% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

A horgásztó mellett az Orfűi patakba torkolló állandó vízfolyások háborítatlan élővilága, érdekes földtani képződmények, forrás, barlang, felhagyott kőbánya várja a turistákat. A település nevezetessége az ősi magyar halmazatos településszerkezet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=14517
  3. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  6. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. Kovácsszénája települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Kovácsszénája települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  10. Kovácsszénája Helységnévtár

További információk[szerkesztés]