Szemely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szemely
templom
templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Kumli József Ferenc (független)[1]
Irányítószám 7763
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség416 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség43,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szemely (Magyarország)
Szemely
Szemely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 33″, k. h. 18° 19′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 33″, k. h. 18° 19′ 26″
Szemely (Baranya megye)
Szemely
Szemely
Pozíció Baranya megye térképén
Szemely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemely témájú médiaállományokat.

Szemely község (horvátul: Semelj) Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Pécshez közeli település történeti régmúltja roppant változatos. A központi fekvés, a könnyű megközelíthetőség, valamint a kedvező éghajlat és természeti adottságok sok nép megtelepedését eredményezték.

Története[szerkesztés]

Már az újkőkorszakból is maradtak fenn leletek a falu területén. A települést 1266-ban Schemel néven említették, 1328-ban Zemel, 1332-ben Gemel, Semeel, Semel, Zemel alakokban írták nevét.

A falu a pécsi káptalan és a Bár–Kalán nemzetség birtoka volt.

1266-ban Kolan nemzetséghez tartozó Pósa fia Nána végrendeletében utód nélküli halála esetén a margitszigeti apácákra hagyta a falut, kivéve azt a részt, ami a pécsi egyházé volt. Tíz évvel később, 1276-ban az adományt a pápa is megerősítette.

1283-ban a margitszigeti apácák szemelyi birtokukat - a pécsi egyház része nélkül - cserébe átadták Bár–Kalán nemzetségbeli Sámson fia Ok ispánnak.

1328-ban Szemelyi Ok utódai osztoztak meg Szemely, más néven Tótfalu birtokon. A település ekkor Sarlóssal volt határos.

Og (Ok) unokái Ádám és Márton Szemely felét később a pécsi egyházra hagyták.

Egy 14. századi tizedjegyzék önálló plébániaként említette a települést.

A török hódoltság gyökeresen átalakította a falu népességét: jelentős számban érkeztek horvátok, akik közé csak a 19. században települtek magyarok. A település lakossága római katolikus.

2001-ben a lakosság 34,6%-a vallotta magát horvát nemzetiségűnek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dani Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Kovács Pál (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács Pál (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács Pál (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács Pál (független)[7]
  • 2010–2014: Fenyvesi Árpád (független)[8]
  • 2014–2015: Dani Zoltán (független)[9]
  • 2016–2019: Kumli József Ferenc (független)[10]
  • 2019-től: Kumli József Ferenc (független)[1]

A településen 2016. február 14-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választás eredményének vicces érdekessége volt, hogy a győztes és a két ellenjelölt összesített szavazatszáma bizonyos mértékig megegyezett, legalábbis abban az értelemben, hogy Kumli József Ferenc 177 szavazattal lett polgármester, míg vetélytársai közül a munkáspárti Horváth József 1, a független Dani Zoltán pedig 77 szavazatot szerzett.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 19,5% horvátnak, 3% németnek, 0,2% örménynek, 0,9% szerbnek mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36%, református 2,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 36% (20,6% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom.
  • 2010-ben a késő neolitikum idejéből, körülbelül Kr. előtt 5000-ből származó, az úgynevezett lengyeli kultúrához köthető körárok-rendszert fedeztek fel a község határában, az M6-os autópálya közelében.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Májer Móric - botanikus, tanár 1815. július 23-án itt született.
  • Sárosácz György - néprajzkutató szül.1929

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szemely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Szemely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szemely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Szemely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  6. Szemely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szemely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szemely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. Szemely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  10. a b c Szemely települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. február 14. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  12. Szemely
  13. testvértelepülés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]