Ófalu (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ófalu
Ófalu.JPG
Ófalu címere
Ófalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsváradi
Jogállás község
Polgármester Bechli Erzsébet (független)[1]
Irányítószám 7695
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 316 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 32,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ófalu (Magyarország)
Ófalu
Ófalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 13″, k. h. 18° 31′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 13″, k. h. 18° 31′ 51″
Ófalu (Baranya megye)
Ófalu
Ófalu
Pozíció Baranya megye térképén
Ófalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ófalu témájú médiaállományokat.

Ófalu (horvátul Faluv[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bonyhádtól kb. 15 km-re délre fekszik, 5 km-re a 6-os főútttól. Csak innen lehet aszfaltúton megközelíteni, földesúton Véménd és Cikó felől is elérhető. Keskeny völgyben található zsáktelepülés. Ófalu a Kelet-Mecsek határán a 6-os főközlekedési úttól 5 km-re fekvő sváb község, tagja a Kelet-Mecsek Gyöngyei turisztikai egyesületnek. Különleges természeti szépségét a települést övező 7 domboldal karéjban elhelyezkedő egymásra torlódó koszorúja adja.

Ófalu lakossága ma 330 fő, a lélekszám stagnál. A kb. 140 lakóházból mintegy 30 ház tulajdonosa német nyelvterületről származó külföldi állampolgár. Az idegenforgalmat elsősorban ezeknek a német állampolgároknak a nyári itt tartózkodás jelenti, ezenkívül falusi turizmussal 3-4 család foglalkozik, az elhelyezhető vendégek száma kb. 40 fő.

Egy 1426 körüli oklevél szerint Ófalu a pécsi püspök birtokához tartozott. A török hódoltság alatt elnéptelenedett községbe az 1750-es években érkeztek az első németajkú telepesek (Heckentapper-„bokorugrók”) Hessen területéről, leszármazottaik alkotják a mai napig Ófalu lakosságának 94%-át, akik ma is német nemzetiségűnek vallja magát, akik a sváb nyelvjárást élő nyelvként használják a faluban.

 A mecseki község méltán híres és látogatott, turisztikai gyöngyszemeink közé tartozik. Az országosan és nemzetközi szinten is ismert és elismert úti- és természetfilm rendező, Rockenbauer Pál emlékének tisztelgő Dél-dunántúli Kéktúra is áthalad a falun. Ezenkívül a Magyar Zarándokút önkormányzati társulás tagjaként szállásadó település is, mely által még több vállalkozó szellemű természetjáró ismerheti meg Ófalut és meseszép környezetét.

Története[szerkesztés]

Ófalu nevét az oklevelek 1426-ban említették először Ofalu néven. A települést a török idők után az elpusztult települések közt tartották számon.

1740 után népesítette újra birtokosa a bonyhádi Perczel család.

1760 táján rövid időre német üvegkészítők telepedtek le a faluban.

Az erdős környezetben fekvő Ófalu fő foglalkozásai a fafeldolgozás (fafaragás, székkészítés).

Ófalu a 20. század elején Baranya vármegye pécsváradi járásához tartozott.

1989-ben tiltakozás bontakozott ki az ide tervezett atomhulladék-lerakó ellen.

Népesség[szerkesztés]

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint akkor a településnek 800 lakosa volt, ebből 53 magyar, 747 német volt, melyből 675 római katolikus, 118 evangélikus volt.

Ófalu lakossága ma 330 fő.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Német Nemzetiségi Tájház. A Német Nemzetiségi Múzeum az idetelepült németség kultúráját őrzi. A tájházban állandó kiállítás látható „Faesztergályos és székes mesterség” címmel. Községünkben jelenleg is dolgoznak faesztergályosok és székesek saját műhelyükben, gyékénnyel fonott székeik modern világunkban is keresettek.
  • Római katolikus temploma – Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Az ófalui hitközség 1888-ban úgy döntött, hogy saját templomot épít. Erre a célra 1500,- korona állt rendelkezésre. A hiányzó összeg pótlására könyöradomány gyűjtésére kértek engedélyt a megye területére. Nagylelkű adományozó volt Walter Antal pécsi püspöki kanonok, Cikó szülötte (1939-1916.), valamint Wojnics Jozefa Etelka bárónő, a Perczel család tagja, Ófalu földbirtokosa. A templom építésében társadalmi munkában vettek részt a falu lakói, ki-ki tehetsége szerint. Az épíytést Horváth József helyi építőmester vezette. Az építkezés 1904-ben fejeződött be és június 13.-án a megyés püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. A falunapi rendezvényt is Szent Antal napjához kötik.
  • Szent Vendel szobor.

Ismert emberek[szerkesztés]

Ófalu díszpolgárai[szerkesztés]

  • Hein Károly (volt tanácselnök)
  • Pausch Antal
  • Kaltenbach Jenő (nemzetiségi ombudsman)
  • Bruno Scheideggert

Források[szerkesztés]

  • A Magyar Köztársaság helységnévtára, 2008.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. Ófalu települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)