Perczel család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Perczel-család címere[1]

A bonyhádi Perczel család német eredetű magyar nemesi család.

A család nemzedékeinek ágaival több tucat olyan személyiséggel gazdagította nemzetünket, akiknek tevékenysége elválaszthatatlanul egybeforrt Tolna és Baranya megye 18-20. századi történetével. Közöttük a királyhű-konzervatív, a liberális, sőt republikánus szemléletű politikusok egyaránt megtalálhatók. A családban országgyűlési elnökök, igazságügy-miniszter, belügyminiszter, államtitkár ugyanúgy megtalálható, mint a Bach-korszak megyefőnökei, számos megye - és alispánja, a Kúria elnöke és tucatnál több járási főszolgabíró.

Története[szerkesztés]

A Perczel család első ismert őse Perzl Hans (János) a 16. század közepe táján került a Királyi Magyarországra. A hadbiztosságnál dolgozott, majd az udvari könyvelőségnél teljesített futárszolgálatot.

Szolgálatainak elismeréséül I. Ferdinánd két alkalommal, 1561-ben és 1564-ben címer használatára jogosította. II. Rudolf császár 1582-ben és 1593-ban a korábbi címereket megerősítette, sőt Perzl Hanst és testvérét, Dionisost (Dénest) a német-római birodalmi nemesség soraiba emelte. A Perczelek első nemzedéke birodalmi nemesi címmel rendelkezett, melynek honosítására csak később került sor. Perzl János unokája, immár Perczel Tamás (1664-1733) néven (az eredeti névhez többletként kerülő betűk valószínűleg a magyaros kiejtés következményei) I. Lipót magyar királytól 1697. május 27-én magyar nemesi címeres oklevelet kapott.

Kiemelkedő személyei[szerkesztés]

Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) honvédtábornok, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik katonai vezetője

Perczel József I. (Veszprém, 1699. január 15. - Bonyhád, 1768. augusztus 4.) nemes Perczel Tamás és Eőry Pordán Zsuzsanna házasságából született.1727-ben kapott megbízást Tolna vármegye régi számadásainak felülvizsgálására. Vármegyei aljegyző, 1732-től valóságos jegyző lett. Munkája eredményességét jelzi,hogy 1735-ben a megye képviselőjének jelölték a nádori értekezletre, majd a királyi kamarával való tárgyalásokra. 1736-ban első alispánnak választották meg, a tisztséget 1753-ig töltötte be. Tolna vármegye követeként vett részt az 1741. és az 1751. évi pozsonyi országgyűlésen.

Érdemeinek legfelsőbb szintű minősítését jelzi a Mária Terézia magyar királynő által 1745-ben adományozott oklevél, mellyel helybenhagyta birtokvásárlásait, egyben engedélyezte Józsefnek és utódainak a "bonyhádi" előnév használatát. Alispáni funkciója mellett gazdálkodott, birtokát gyarapította. Apja halálakor megörökölte a vámosi birtokot. 1738 és 1742 között megvásárolta a Somogy megyei Boronka falut, Keszi-, Sárköz-, Szentgyörgy-, Kercseliget-, Nádfő- és Szederjes pusztákat, zálogba vette Lápafőt.

Legjelentősebb birtokakcióját 1743. május 28-án bonyolította le: a Simontornyán aláírt adásvételi szerződésben foglaltak szerint "Báró Schilson eladta Tolna és Baranya vármegyékben számlált fekvő minden birtokát: Bonyhád, Hidegkút helységek felét, az egész Cikó és Majos helységet, Széplak Csetske (Csöcske), Eszter, Ófalu, Sibrig pusztákat, valamint Fülöpszerdahely, Csicsó és csernád puszták felét 45.000 forintért Perczel Józsefnek és Gyulai Gaál Sándornak." 28 éves korában, 1727. július 8-án feleségül vette Szigetgyarmaton Gyulai Gaál Katalint aki ekkor mindössze 17 éves volt. E 41 évig tartó frigyből 16 gyermekük (8 fiú és 8 lány) született.

Perczel Sándor

Perczel Miklós

Perczel Béla

Perczel Dezső

Perczel Mór

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Commons:Category:Perczel family
A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel család témájú médiaállományokat.
  • Bonyhád „A Perczelek városa”
  • Dobos Gyula: A Perczelek. Szekszárdi Nyomda Vállalat, 1987.
  • Steib György: Bonyhád lexikon. Völgységi Tájkutató Alapítvány, Bonyhád, 2017.