Pereked

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.

Pereked
[[Fájl:Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|250px|]]
[[Fájl:Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|112x150px|[[Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|Pereked címere]]]]
[[Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|Pereked címere]]
[[Fájl:Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|112x150px|[[Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|Pereked zászlaja]]]]
[[Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.|Pereked zászlaja]]
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsi
Jogállás község
Polgármester Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.
Irányítószám Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.
Körzethívószám Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.
Népesség
Teljes népesség Script error: The module returned a value. It is supposed to return an export table.
Népsűrűség 26,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,74 km²
Időzóna CET, UTC+1

Pereked község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Pécstől keletre fekvő település. Szomszédos községek: Északról Martonfa, északkeletről Szilágy, délkeletről Berkesd, délről Ellend nyugatról Romonya.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud alakban írva. A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak. A 14. században is az apátság birtokának írták. 1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.

Temploma a török megszállásig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török időkben is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.

A 18. század elején, a törökök kiűzése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták. A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek. A 18. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a 18. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar. A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.

A tanácsrendszer időszakában a Berkesd Községi Közös Tanácshoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget. 2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom és kálvária[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Geoláda a kálváriánál. (Hozzáférés: 2015-02-06)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]