Ugrás a tartalomhoz

Beremend

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beremend
Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom
Beremend címere
Beremend címere		 Beremend zászlaja
Beremend zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásnagyközség
PolgármesterTheisz Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7827
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség2076 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 18° 25′ 56″45.783839°N 18.432331°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 18° 25′ 56″45.783839°N 18.432331°E
Beremend (Baranya vármegye)
Beremend
Beremend
Pozíció Baranya vármegye térképén
Beremend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beremend témájú médiaállományokat.

Beremend (németül: Behrend) nagyközség Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nyárád-Harkányi-síkon, Villánytól délre, közvetlenül a horvát határ mentén (é. sz. 45° 44′ 13″, k. h. 18° 26′ 48″45.736944°N 18.446667°E) fekszik, közel Magyarország legdélibb pontjához.

Az 5708-as út beremendi határátkelője

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton Villány vagy Siklós felől érhető el: az előbbi város irányából Magyarbóly érintésével, az 5706-os úton, az utóbbi felől pedig Nagyharsányon keresztül, az 5708-ason. Ez utóbbi elvezet Beremend központjától egészen az országhatárig, a 2006 decemberében átadott beremendi határátkelőig[3]. A határ túloldalán a legközelebbi szomszéd község a horvátországi Petárda, régebbi nevén Peterd, mai nevén Baranjsko Petrovo Selo.

A környező kisebb települések közül Kásáddal az 57 121-es mellékút köti össze .

Személyforgalmat bonyolító vasútvonal nem érinti, de cementgyárát kiszolgálja a Középrigóc–Villány-vasútvonal egy rövid szárnyvonala, melynek végállomása a mai Magyarország legdélibb fekvésű működő vasútállomása.

Története

[szerkesztés]

Régészeti leletek bizonyítják, hogy Beremend már az újkőkorban lakott hely volt. 1281-ből maradt fenn az első okleveles forrás, mely nevét említi, illetve azt, hogy névadója, Beremeni Péter 7 ekényi földjét eladta egyik rokonának. Ennek emlékét őrzi a beremendi csücskös talpú címer hasított szalagjában olvasható „BEREMEND1281” felirat. Vannak azonban olyan források is, amelyek szerint a Berman vagy Bermann névből s az 1200-as évekből[4] eredeztethető a település neve.

Beremend a 15. században, a Hunyadiak alatt élte virágkorát, amikor mezővárosi rangú, vásártartási joggal rendelkező hely volt.

Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után elnéptelenedett, s benépesedése csak az 1700-as évek elején kezdődött meg újra. 1769-ben már iskola is volt benne.

1918 novemberétől 1921 augusztusáig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett, s szerepelt a szerb királyság minimális területi követeléseit bemutató 1919. májusi memorandumban is.[5]

Beremendhez tartozó egykori puszta a község központjától északkeletre lévő Püspökbóly (1933-ig Rácbóly, horvátul: Pišpek[6]; nevét - az országban található Rác-kezdetű településnevek többségével együtt - akkor változtatták meg). A 19. század közepén Beremend egészéhez hasonlóan szerbek alkották népességének nagy részét, de az 1910-es évekre Beremend már német többségű lett, Püspökbóly azonban szerb többségű maradt. Itt született Manninger Jenő sebészprofesszor.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Beremend hivatalos neve horvátul Breme, de a versendi horvátok a Brime, az átai horvátok pedig a Bremen alakot használták.[7]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

A helyi általános iskolában a 2019/2020-as tanévben 161 diák tanult.[16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
2509
2467
2428
2306
2247
2163
2151
2110
2076
201320142015201920212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,2%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 3,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (24,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,7%, református 9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (31,6% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 2,1% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,8% volt római katolikus, 8,3% református, 0,4% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Beremend központi tere

Gazdaság

[szerkesztés]

Híres szülöttei

[szerkesztés]

A település a filmekben, irodalomban

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Beremend települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ megnyílt az új határátkelő. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  4. ↑ Pécs melletti települések honnan a név?
  5. ↑ A szerb megszállás Baranyában (PDF). historia.hu. História. [2015. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  7. ↑ horvát név
  8. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  10. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  12. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  13. ↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  14. ↑ Beremend települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  15. ↑ Beremend települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  16. ↑ helyi iskola diáknévsora 2019/2020
  17. ↑ Beremend Helységnévtár
  18. ↑ Beremend Helységnévtár
  19. ↑ Mendele Ferenc életrajza. (Hozzáférés: 2025. március 22.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beremend&oldid=28647564”