Beremend

	Beremend
	Beremend északi vége az 5708-as út bevezető szakaszával
; Beremend címere	; Beremend zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	7827
Körzethívószám	72
	Népesség
Teljes népesség	2247 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	49,71 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	48,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Beremend Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 18° 26′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 18° 26′ 07″
	Beremend Pozíció Baranya vármegye térképén
	Beremend weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Beremend témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Beremend (németül: Behrend) nagyközség Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, közigazgatási területén fekszik Magyarország legdélibb pontja.^[3] Határátkelőhely.

Fekvése[szerkesztés]

Beremend a Nyárád-Harkányi-síkon fekszik, a Drávától 10 kilométerre északra, közel Magyarország legdélibb pontjához, közvetlenül a horvát határ mentén (é. sz. 45° 44′ 13″, k. h. 18° 26′ 48″45.736944444444, 18.44666666666745.736944°N 18.446667°E).

2006 decemberében adták át az új beremendi határátkelőt, amely megfelel az uniós normáknak.^[4]

Megközelítése[szerkesztés]

A település Baranya vármegye legdélebbi részén fekszik, közúton így csak Villány vagy Siklós felől érhető el: az előbbi város irányából Magyarbóly érintésével, az 5706-os úton, míg az utóbbi felől Nagyharsányon keresztül, az 5708-as úton. Ez utóbbi az, ami elvezet Beremend központjától egészen az országhatárig és a határátkelőhelyig; a határ túloldalán a legközelebbi szomszéd község a horvátországi Petárda, régebbi nevén Peterd, mai nevén Baranjsko Petrovo Selo.

A környező kisebb települések közül Kásáddal az 57 121-es számú mellékút köti össze.

Személyforgalmat bonyolító vasútvonal nem érinti, de cementgyárát kiszolgálja a Barcs–Villány-vasútvonal egy rövid szárnyvonala, amelynek végállomása a mai Magyarország legdélebbi fekvésű, működő vasútállomása is egyben.

Története[szerkesztés]

Már az újkőkorban lakott terület volt, ez régészeti leletek bizonyítják. Az első okleveles forrás, 1281-ben említi, amikor a névadó Beremeni Péter 7 ekényi földjét eladta rokonának. Ennek emlékét őrzi a beremendi csücskös talpú címer, amelyben hasított szalagban a „BEREMEND1281” felirat olvasható. Más források szerint Berman, vagy Bermann névből eredhet az 1200-as évekből.^[5]

Beremend virágkorát a Hunyadiak alatt élte: a 15. században mezővárosi ranggal bírt, vásártartási joggal rendelkezett. Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után a falu elnéptelenedett, csak az 1700-as évek elején kezdődött meg újra a falu benépesedése. 1769-ben már volt a faluban iskola.

1918 novemberétől 1921 augusztusig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része, szerepelt a szerb királyság minimális területi követeléseit bemutató 1919 májusi memorandumban is.^[6]

Beremendhez tartozó egykori puszta Püspökbóly (1933-ig Rácbóly, horvátul: Pišpek^[7]) amely a község központjától északkeletre található. A 19. század közepén Beremend egészéhez hasonlóan szerbek alkották népességének nagy részét. Az 1910-es évekre Beremend már német többségű lett, Püspökbóly azonban szerb többségű maradt. A puszta neve 1933-ig Rácbóly volt, amikor nevét az országban található Rác- kezdetű településnevek többségével együtt megváltoztatták. Itt született Manninger Jenő sebészprofesszor.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Horvátul a hivatalos neve Breme, de a Brime alakot a versendi horvátok, a Bremen alakot az átai horvátok használták.^[8]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Heindl József (SZDSZ)^[9]
1994-1998: Heindl József (SZDSZ)^[10]
1998-2002: Heindl József (SZDSZ)^[11]
2002-2006: Heindl József (SZDSZ)^[12]
2006-2010: Orsokics István (független)^[13]
2010-2014: Orsokics István (független)^[14]
2014-2019: Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)^[15]
2019-től: Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)^[1]

Oktatás[szerkesztés]

A helyi általános iskolába a 2019/2020 tanévben 161 diák járt.^[16]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	2509	2467	2428	2306	2247
	2013	2014	2015	2019	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,2%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 3,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (24,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,7%, református 9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (31,6% nem nyilatkozott).^[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

Mendele Ferenc emlékház
Megbékélés kápolna
Beremendi-kristálybarlang (nem látogatható)
Déli pont (kopjafa)
Strandfürdő (karsztvízzel)

Gazdaság[szerkesztés]

Mészkőbányászat.
Beremendi Cementgyár (Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Gyár)
Mészgyár (Carmeuse Hungary Kft. Beremendi Gyár)

Híres szülöttei[szerkesztés]

Adam Dragosavljević magyarországi szerb pedagógus, nyelvújító.
Bertalan Lajos (1838–1901) mérnök
Mendele Ferenc Ybl-díjas építész, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatója
Manninger Gusztáv Adolf (1910–1982) magyar mezőgazdász, egyetemi tanár.
Manninger Jenő (1918–2008) sebészprofesszor.
Hegyi Sándor (1932–2009) válogatott labdarúgó, hátvéd.

A település a filmekben, irodalomban[szerkesztés]

Beremend érintőlegesen említésre kerül Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmvígjátékában, a történet szerint innen próbálnak cementet szerezni egy nagyszabású bűntényhez a film bűnöző főszereplői.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Beremend települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ A szomszédos Kásád lakott településrészének déli határa délebbre fekszik mint Beremendé, így az tekinthető az ország legdélibb településének.
↑ megnyílt az új határátkelő. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
↑ Pécs melletti települések honnan a név?
↑ [https://web.archive.org/web/20150830134625/http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-0910/Hornyak.pdf A szerb megszállás Baranyában] (PDF). historia.hu. História. [2015. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
↑ horvát név
↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
↑ Beremend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Beremend települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
↑ helyi iskola diáknévsora 2019/2020
↑ Beremend Helységnévtár

Források[szerkesztés]

↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 13.)