Bükkösd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bükkösd
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Bükkösd címere
Bükkösd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szentlőrinci
Jogállás község
Polgármester Budai Zsolt Gábor (független)[1]
Irányítószám 7682
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 1098 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bükkösd (Magyarország)
Bükkösd
Bükkösd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 06′, k. h. 17° 59′Koordináták: é. sz. 46° 06′, k. h. 17° 59′
Bükkösd (Baranya megye)
Bükkösd
Bükkösd
Pozíció Baranya megye térképén
Bükkösd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkösd témájú médiaállományokat.

Bükkösd (németül: Wickisch) egy község Baranya megyében, a szentlőrinci járásban.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

A megye középső–nyugati részén, a Zselic délkeleti részén fekszik, közel a Mecsek nyugati nyúlványaihoz, az Okor-patak (más néven: Bükkösdi-víz) völgyében. Bükkösd vasútállomás a völgy futó Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon fekszik.

Legközelebbi települések[forrásszöveg szerkesztése]

Története[forrásszöveg szerkesztése]

A mai Bükkösd négy egyesült településből áll: A patak bal partján fekvő Megyefa 1950-től, a Bükkösdtől kb. 4 km-re északra levő Gorica (németül: Guriza)[3] 1979-től csatlakozott a településhez,[4] majd a Megyefától fölfelé, gyönyörű sétaúttal megközelíthető Egéd 1950-ben,[5] ahol annak idején Jeszenszky gróf földművesei, állattartói éltek, és ahol a híres egédi nagytégla is készült. Ma már Egéden több híres művész él, lakói egyébként összetartó, egymást segítő emberek.

Neve először 1448-ban tűnik fel Naghbekes alakban. Valószínűleg a bükkös a bükkerdő főnévből alakult ki, a Megyefa a Megyefalvából alakult ki. Gorica neve 1542-ben Erdi volt. Ezt a nevet a betelepült délszlávok cserélték fel Goricával, amely szintén kis erdőt jelent.

A török megszállás alatt mindhárom falu elpusztult, csak az 1700-as években népesült be újra magyarokkal és németekkel.

A 18. században három család is birtokolta Bükkösdöt: a Horváth, a Petrovszky és a Jeszenszky.

Nevezetességei[forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[forrásszöveg szerkesztése]

A 2000-es években a község területére egy beruházó cementgyárat szeretett volna építeni, ám a lakosság egy része aláírásgyűjtéssel és több népszavazás során elutasította ezt. Így a gyár a közeli Királyegyháza mellett épült fel, a gyártás alapanyagául szolgáló mészkövet azonban a Bükkösd melletti bányából szállítják oda vasúton.[8][9][10]

Képek[forrásszöveg szerkesztése]

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ungarndeutsche Ortsnamen ungarisch und deutsch - Magyarország németlakta települései magyarul és németül (pdf). ungarndeutsche.de, 2008. augusztus 6. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
  4. Kozma F.: Újraélednek a kihalt települések. revfalu.uw.hu. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
  5. Bükkösd. turabazis.hu. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
  6. A Petrovszky-kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
  7. A Jeszenszky-kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
  8. A bükkösdi civilek nem akarnak több népszavazást. Pécsi Napilap, 2006. július 17. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  9. A Zöld Völgyért megkönnyebbült a cementgyár ügyében. Pécsi Napilap, 2007. január 15. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
  10. Futurisztikus látványvilág - a jövő cementgyára Királyegyházán. Építészfórum, 2012. január 31. (Hozzáférés: 2016. május 15.)

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]