Mecseknádasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mecseknádasd
Szent István kápolna
Szent István kápolna
Mecseknádasd címere
Mecseknádasd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállás község
Polgármester Kraszné Auth Szilvia (független)[1]
Irányítószám 7695
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség1496 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség41,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mecseknádasd (Magyarország)
Mecseknádasd
Mecseknádasd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 31″, k. h. 18° 28′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 31″, k. h. 18° 28′ 17″
Mecseknádasd (Baranya megye)
Mecseknádasd
Mecseknádasd
Pozíció Baranya megye térképén
Mecseknádasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecseknádasd témájú médiaállományokat.

Mecseknádasd (németül: (Bischof)nadasch) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Látkép a faluról. Fotó: Fürstenhoffer József

Baranya megyében, Pécsváradtól északkeletre, Hidas és Zengővárkony között, a 6-os főút mentén fekvő település. Mecseknádasd a közel 1600 lelkes falu Pécs és Szekszárd között, a 6-os főút mentén található Baranya megyében. A Duna-Dráva Nemzeti Park részeként, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet határán, festői fekvésű völgyben fekszik.

A falu tulajdonképpen a Mecsek szélén fekszik, ott, ahol a hegyvidék "átváltozik" dombsággá. A hegyek közt eredő, régebben mindig bővizű Öreg- vagy Rák-patak (ma: Réka-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területekkel volt körülvéve.


Elnevezése[szerkesztés]

Üdvözlet Püspöknádasdról (1935)

A természetföldrajzi körülményekre utal, (nádas, zsombékos terület) hogy a legkorábbi okmányokban is e környezeti jellegzetesség alapján alkotott névvel illették. Nádasd falu középkori elnevezései különféle okiratokban: Nadas, Nadasth, Nadosth.A 16-18. században a Balkánról, a török elől idemenekült szerbek miatt Rácnádasd, Nadasgye változatokban ismert. Később, 1910-ig Nádasd, 1910 és 1950 között, utalva a püspöki kegyúri tulajdonra, Püspöknádasd, majd 1950-től lett neve Mecseknádasd.



Földrajza[3][szerkesztés]

Mecseknádasd a tengerszint felett 190 méter magasan fekszik. Kiemelkedő pontjai délnyugatra a 490 méter magas Kecske-hát és a falu nyugati végén 411 méterre emelkedő Templom-hegy (Kirchenberg).

A települést a hegyek közelsége miatt sajátos mikroklíma jellemzi. Hőmérséklete valamivel alacsonyabb az országos átlagnál. Nyáron általában száraz éghajlat, enyhébb hőmérséklet, esetenként nagy zivatarok, jégeső is jellemzőek. Az ősz hosszabb és kellemesebb, a tél napos, esetenként kemény hideggel. A hó, különösen a hegy alatti részeken, tovább megmarad, mint másutt.

Vizei, a patakok, források évszázadokkal ezelőtt bővebbek voltak. Az óbányai völgyből kilépő, bő vizű Öreg- vagy Halász-patak, más néven Rák-patak nevét a hagyomány szerint a benne tenyészett sok ráktól kapta. A helybeliek emlékezete szerint az 1950-es évekig még találtak a patakban folyami rákot. Jelenleg már általánosabb a köztudatban a Réka-patak elnevezés. Vize bőségére vall, hogy a XIX. század közepén még 22 malmot hajtott. Az emlékezet megőrizte a Schlossbergről eredő Török-kutat (Türkenbrunnen) is, amely az 1960-as években még működő strandfürdőt táplálta. A jó vizű természetes forrás vizét vezették le csöveken a püspöki kastély előtti mesterségesen kialakított egykori úgynevezett Hattyú-tó medencéjébe is. Az utóbbi harminc év időjárási változásai és az általános felmelegedés a település vizeinek állapotát megváltoztatták.

A Keleti-Mecsek hegycsúcsai Mecseknádasd lábánál emelkednek
A Mecseknádasd környéki erdők kiváló kirándulólehetőségek is

A Keleti-Mecsek területén a pliocén korban kialakult völgyhálózat jellegzetesen sugaras és mély. A földtörténeti középkorban kőszenes rétegek képződtek, melyekre a későbbi korokban többek között homokkő, agyagpalás képződmények, márgák, mészkőféleségek rétegződtek.

Mecseknádasd természeti környezetének változatosságára már a XVIII. század folyamán felfigyelt a neves természettudós, Kitaibel Pál (1757–1817). Kutatási céllal két alkalommal, 1799-ben és 1808-ban járt Baranyában. Földtani és botanikai megfigyeléseit német nyelvű naplófeljegyzéseiben rögzítette. Bár útjainak elsődleges célja a növénytani kutatás volt, emellett kiterjedt a figyelme a táj állatvilágára, valamint a néprajzi-gazdasági viszonyaira is. Tudósítása a helyi talajtani adottságokról – „Püspöknádasdon a márgás talaj mellett egy szakadékban 3 lábnyi kőszénréteg van. Ez a szén sok rétegű és részben barna színű, szalmiák és timsó bevonattal… továbbá tajtékhoz hasonló nagyon puha közettel…” – bizonyára alapul szolgált a XIX. század közepén a környéken fellelhető szénlelőhelyek feltérképezéséhez. A települést, Mecseknádasdot Kitaibel így látja: „Püspöknádasd mély völgyben van. Itt van a pécsi püspöknek a nyári nyaralója kerítéssel körülvett díszkerttel és állatkerttel. Ebben magyar hársfák vannak. Ezeket a kerten kívűl is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak… tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egészen csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény… Egykori erdőre utal a még meglevő illatos hunyor és a közönséges boróka…” A tudós utazása idején a püspök nyári rezidenciája körül a park és vadaskert részben még látható volt. A kastély előtt, a Schlossberg aljáig terjedő teraszos parkot egykor a barokk hagyományai szerint alakították ki. A régi hársfákból még az 1950-es években is állt néhány.

Napjainkra a falu környékén számos helyen összefüggő csoportban kocsánytalan tölgy, bükk, cser, gyertyán látható. Cserjéi, a virágos kőris, a vörösgyűrűs som, a kökény, fagyal és a galagonya már csak a környező erdőkben, valamint a Kirchenberg déli lankáin figyelhetők meg. A mészben gazdag talajon, patakok mentén számos védett növény, így többek között a gimpáfrány, a díszes vesepáfrány, a karéjos vesepáfrány, a sasharaszt zöldell. Egykor a település nyugati határa fölött, az Óbányai-völgyben is látható volt a gyertyános tölgyesekben, a tisztások félárnyékos szegélyén a bánáti bazsarózsa. A legutóbbi évtizedekben az erdőirtások következtében eltűnt Mecseknádasd környékéről. A falu határában az erdők alján napjainkban is terem a fekete bodza, népi nyelven holleprei, amelyet egykor nagy mennyiségben lekvárfőzésre használtak. A környező dombokon kevés luc-, erdei- és fekete fenyő zöldell. A községen átvezető főút déli oldalán emelkedő dombon felfedezhető néhány évszázados szelídgesztenye facsoport. Egykor részei lehettek a Pécsvárad– Zengővárkony vonalában húzódó nagyobb kiterjedésű ősi szelídgesztenyésnek.

A környék állatvilágáról az első írásos tudósítás Janus Pannonius verseiből ismert. A hagyomány szerint pécsi püspöksége alatt gyakran vadászott a Keleti-Mecsek erdőségében. Verseiben szarvas és vadkan vadászatról, valamint solymászatról is olvashatunk. A helybeliek emlékezete szerint az 1940-es években a Mecseknádasd környéki erdőkben még vadmacska is tanyázott.

A táj geológiai és földrajzi sajátosságairól 1845-ben, a reformkori nemzeti ébredés jegyében a lokálpatrióta teológiai tanár és történész, Haas Mihály, valamint Baranya vármegye tiszti főorvosa, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja, Hölbling Miksa tudósított. Bár megfigyeléseiket laikus szemlélettel, tapasztalataikat leíró jelleggel részletezték, mégis forrásértékű publikációjuk Baranyáról, Nádasdról. Többek között mindketten felfigyeltek arra a fontos tényre, hogy Nádasd határában jó minőségű agyagot bányásznak, erre épült a helybeli virágzó fazekasság.

Története[4][szerkesztés]

Nádasd egykori tájföldrajzi adottságai kedvező körülményeket teremtettek az ember korai megtelepedéséhez. A különböző történelmi korok lenyomata és a gazdag történelmi múlt lévén számos értéket és titkot rejt magában a falu. Nádasd egykori tájföldrajzi adottságai kedvező körülményeket teremtettek az ember korai megtelepedéséhez.Mint oly sok hely, a vidék is igen régóta szolgál emberi település céljára, ezt neolit kori leletek bizonyítják (pattintott és csiszolt kőeszközök, kőbalták, nyílhegyek). Később az ókorban, itt, a Zengő közelében vezetett a Mursa - Sopianae - Aquincum (Eszék - Pécs - Óbuda) római hadi- és kereskedelmi út, a maga nemében az egyik legfontosabb Pannonia provinciában. Amikor Kr.u. 292-ben a közigazgatási központ Aquincum helyett Sopianae lett, a környék még inkább fejlődött. A római régészeti emlékek igen szegényesek, mindössze néhány I. Valentinianus császár idején (364-375) vert érmét találtak. A rákövetkező évszázadokról is keveset tudunk. 1938-as és 1972-es ásatásokkor avar- illetve késő-avarkori sírokat tártak fel.

A falutól nem messzire két vár- illetve templomrom is található, melyek múltja homályba vész. Az egyik a 6-os főút mellett, a falutól 100 m-re lévő Schlossbergen (Várhegy) állt, mely nagyméretű templom és/vagy vár volt egykoron. A másik az Óbánya felé vezető bekötőút mellett magasodó Öreg-hegyen fellelhető Réka-vár (egykor Rák-várnak nevezték), melyhez semmilyen történet nem kötődik a mai nevével kapcsolatban, annál inkább mesélnek egy történetet, mely Szent István korába röpít minket vissza. Lássuk milyen történeti adatok állnak rendelkezésünkre!

Réka-vár. Fotó: Glasz Fotó
Skóciai Szent Margit szobra a Szent György-templomban. Fotó: Glasz Fotó

1896-ban Rézbányai József kanonok, egyháztörténész megtalálta II. András egy 1235-ös keltezésű birtokadományozó oklevelének egy 1404-es másolatát. Ez a legkorábbi, Nádasdot említő okirat. Az oklevélben a király a pécsi püspöknek és káptalannak adományoz területeket. Máza határának leírásakor olvasható ez a töredék: "[...] cum terra Britanorum de Nadasth", azaz Máza a "britek nádasdi birtokával" határos. Britek a Mecsekben? Kik voltak ők? Tehát a falu határában két középkori várrom is található, de azt nem tudjuk biztosan, hogy melyik lehetett a "briteké". A történet előzményei: Edward és Edmund hercegek Vasbordájú Edmund angol király (uralkodott 1016-ban néhány hónapig) és Ealdgyth svéd hercegnő gyermekei voltak, akik a dán megszállás után a svéd udvarban leltek menedékre. 1018-ban az Angliát megszálló Nagy Kanut megszállta Svédországot is, így a fivéreknek tovább kellett menekülniük. Állítólag Kijeven, vagy Lengyelországon keresztül érkeztek Magyarországra. Edmund fiatalon meghalt (talán Magyarországon), míg Edward feleségül vette Szent István király leányát, Ágotát. Három gyermekük született: Margit, Krisztina és Edgár. 1057-ben tértek vissza Angliába.

Szent István-kápolna

Az 1235-ös oklevélben mint "Szent László király egyháza" említik a mai Szent István-kápolnát. 1296-ban Tolna megyéhez tartozott, várral rendelkező birtokként említik. A tolnai főesperesség birtoka és plébániája volt 1330-ban is. 1335-ben - következetesen Nádasdnak írták a nevét ekkoriban - egy Gerardus nevű papja volt. Több, a falut birtokló család neve őrződött meg a 14-15. századból: Kórógyi (1433), Maróthi (1465, ekkor már oppidumként - "mezőváros" - említődik), Monoszlai Csupor (1473). Másutt az olvasható, hogy Janus Pannonius érdemeiért 1464-ben Mátyás király a pécsi püspökség számára átadja a birtokot.

Pécs török általi elfoglalása (1543) után Nádasdon is változik a rezsim, a falu a szászvári nahijéhoz tartozik. A közösség gazdaságilag nem vegetál, oppidum (mezőváros) ekkor is (1554). Az 1550-es összeírásban még csak magyar nevek szerepelnek, de később megjelennek a lakosok közt a török nyomán érkezett szerbek. Rácnádasdnak, Nadasdgyenek is hívták emiatt ekkor a falut. A magyar lakosság maradéka áttért a református hitre. A török összeírásokban három mahallet - városrészt - említenek: Felső-, Alsó- és Kis-Nádast.

Schloßberg várromok

Jelentős katonai erődítés és dzsámi állt a már említett Schlossbergen. A mai Szent István-kápolnát a kálvinisták és a görögkeleti szerbek egyaránt használták. A hódoltság 1686-ig tartott. Az "ideiglenesen Magyarországon állomásozó török csapatok" kiűzése után az 1696-os összeírás 23 jobbágyot talál: a magyarok mellett többségben szerb hajdúk (rácok) élnek itt, akik néhány évvel korábban érkeztek ide. 1696-tól hosszú Tolna kontra Baranya pereskedést követően tartozik Nádasd az utóbbihoz. A falu birtokjoga ismét a pécsi püspökre szállt. A szegénység, pestisjárványok és a szerbek elköltözése miatt nagyon megfogyatkozik a lakosság. Fokozatosan megerősödik a katolicizmus, és ebben szerepük van a pécsi jezsuitáknak is. Lassanként elhalványul a török idők emlékezete, a néptelen, szomorú vidék megújulásra vár. A Schlossberg oldalában található Török-kút ("Türkenbrunnen", "Tierkeprune") nevében őriz valamit ezekből az időkből.


Az elnéptelenedés ellenszere a szervezett telepítés volt. A pécsi püspök, Radanay Mátyás visszakapta a birtokát, köztük Nádasdot, és ezekre a birtokrészekre az utódja, Nesselrode Vilmos 1718-tól főként Hessenből, a Rajna-vidékről, Spessartból, Frankföldről - de még számos más helyről is - fogadott katolikus telepeseket. Ekkortól kezdődött Nádasdon is a folyamatos megtelepedés, mégpedig a würzburgi érsekség területéről származó frankok által, főként a spessart-vidéki Frammersbachból, valamint Sinngrund környékéről. Néhány stájerország béli és elzász-lotharingiai család is érkezett. Természetesen a rákövetkező évtizedekben folyamatosan cserélődött a lakosság egy része, voltak akik elmentek, de más magyarországi német falvakból érkeztek is. Ezt követően a falu népességét gyakorlatilag 100%-ban a németek teszik ki. A néhány megmaradt őslakos magyar család is elnémetesedik (pl. a Bujtor, Dékány, Pálfi családok). Sok magyar a református Zengővárkonyba (kb. 8 km) és Váraljára (kb. 5 km) költözött. Ez az etnikai összetétel a 2. világháború végéig fennmaradt.

A 18. század eleji betelepítést követően újjáalakult a plébánia (1719), az anyakönyvvezetés 1721-ben kezdődött. Az 1721. szeptember 15-én kezdődött canonica visitatio idején, melyet Bohuss Imre székesegyházi kanonok végzett, e plébániához tartozott Óbánya ("Alte Glashütte", "Glashütte" - ez a falu máig ide tartozik, mint filia), Berekalja (ez a kis falucska a korábbi évszázadokban nagyon sokáig Nádasdhoz tartozott, noha Hidashoz van közelebb), Hidas, Kisújbánya, Cikó és Nagymányok. Utóbbiak 1727-ben a bonyhádi plébániához kerültek, Kisújbánya 1776-ban Hosszúhetényhez, Berekalja 1783-ban Bonyhádhoz lett csatolva. A Szent György-plébániatemplom elkészültéig (1770) a Szent István templomot használták a hívek. Ebben az időben különösen látványos volt a falu vallási életének épületekben reprezentálódó fejlődése, mivel Klimó György püspök erre igen sokat áldozott. A Historia Domust csak 1777 óta vezették, de ekkor Wizer plébános a falu történetét visszamenőlegesen is megírta. Ami az itt tevékenykedő klerikusokat illeti, a mai napig huszonkét plébánosa volt az egyházközségnek, és kb. az 1950-es évekig szinte mindig szolgált itt káplán is.

1733-ban a faluban 71 német és 5 magyar telepes/jobbágy, valamint 13 német és 3 magyar zsellér lakott (természetesen ez a családfőket jelenti). Gazdasági téren természetesen a legjelentősebb a mezőgazdaság volt, bár a birtokok nem voltak olyan nagyok, mint az ország más részein. Éppen ezért a nádasdiak emellett iparosmunkából is éltek. Rövidesen sok malom épült az Öreg-patak ("Altbach", más néven: Rák-, majd Réka-patak) mellé/fölé, hogy kihasználja annak vízhozamát. A környék erdeinek fája, valamint az agyag és a számítottak ipari alapanyagnak. Kádárok, fazekasok, kőfaragók szép számban éltek egykor a faluban.

Német Nemzetiségi Tájház

A népi kismesterségek emlékeit a helyi Német Nemzetiségi Tájházban lehet megtekinteni, amely a Vogelbergen álló egykori Gungl-féle kocsmaépületben kapott helyet. Jelentős volt a szőlőtermesztés és a borászat, amit távolabbi vidékekre is eladtak. 1817-ben a falun is átvezetve megépült a budai-pécsi országút, de a vasút elkerülte. Az 1889-90-es filoxérajárványt követően már soha nem tudtak a nádasdi szőlőtermesztők ismét olyan volumenben a piacra termelni, mint azt megelőzően. Egyébként örvendetes, hogy az elmúlt tíz évben ismét fejlődésnek indult a szőlészet-borászat, és újra megjelentek a minőségi borok a nádasdi gazdák kínálatában. E borokat minden év tavaszán egy országos jelentőségű borversenyen, a Magyarországi Németek Országos Borversenyén, mérik össze termelőik.

A falu az 1900-as évek elejéig viselte a Nádasd nevet, akkortól hivatalosan Püspöknádasd lett. Természetesen községünkből is sok áldozatot szedett a szomorú emlékű első világháború. 1920-ban néhány hónapig a falu szélén húzódott a magyar-szerb határ, vagyis Magyarország és a Baranyai Szerb-Magyar Köztársaság határa. Az ezt követő két évtizednyi béke előkészítette a még nagyobb változásokat. A helyi németség - a lakosság több, mint 90%-a - megosztottá vált. A szociális és gazdasági problémák szükségképp magukkal vonták a helyi társadalom egy jó részének a radikalizálódását az amúgy is forrongó és egyre szélsőségesebbé váló magyar társadalmon belül.

Világháborús emlékmű

A kitörő második világháború kiheverhetetlen következményekkel járt itt is. A falut egyrészt lelkileg végképp megosztotta (Volksbund, Hűséggel a Hazához mozgalom, semlegesek). Néhányan pusztítóan és önpusztítóan hamis reményeket kergettek, és az önkéntes SS-be léptek be. Nagyon sokan besorozott katonaként, mint a Magyar Királyi Honvédség vagy a Wehrmacht tagjai haltak vagy sebesültek meg. Számosan kényszersorozott SS-katonák lettek. 1944-ben Auschwitzba hurcolták a falu egyetlen zsidó lakosát, aki ott a Soá áldozata lett. Néhány hónap múlva megérkezett a front, újabb szenvedéseket hozva a civileknek. Noha harcok a falu környékén nem voltak, a polgári lakosságnak itt is el kellett viselnie a szovjet katonák zaklatásait. A közelben egy amerikai bombázó lezuhanása, illetőleg egy szovjet katonai teherautó közlekedési balesete nyomán voltak katonai áldozatok. Sajnos ide kell sorolni egy megtalált gránát felrobbanásának gyermek áldozatát is. 1944 őszén asszonyok, lányok és - kisebb mértékben - férfiak tucatjainak kellett málenkij robotra menniük. Sajnos sokuknak nem adatott meg a hazatérés öröme.


A háborút követő években nagyon sok családot kitelepítettek, és a közhiedelemmel ellentétben nem csak a Volksbund tagjait. Volt olyan szállítmány, amelyet az ausztriai Linz környékéről visszafordítottak, és végül magyarországi kényszerlakhelyre, az alföldi Hajós környékére kerültek. Innen, és számtalan más internálótáborból illetőleg kényszerlakhelyről (Lengyel, Györköny stb.) voltak, akik vissza tudtak térni a faluba, de az első kitelepítési folyamat végére mintegy 200 család (kb. 1000 fő) Németország amerikai megszállási övezetébe került. Későbbi transzportokkal az előbbieknél jóval kevesebben a szovjet övezetbe, a későbbi NDK-ba is kerültek. A falu "nulladik órája" valóban egy új világ kezdetét jelentette. A faluba új betelepülők érkeztek az ország más részeiből és a Felvidékről, de bizony el kellett telnie egy kis időnek, míg a "békés egymás mellett élés" megvalósulhatott. Ezt a pozitív folyamatot - paradox módon - segítette a kiépülő és megerősödő új diktatúra, a szocializmus. A szegénység és a "hétköznapi elnyomás" egyformán sújtott általában betelepülőt és őslakost. Az új rendszer új nevet is adott a falunak, 1950-től Püspöknádasd helyett Mecseknádasd lett. A falu sorsa ezt követően nem különbözött más hasonló adottságokkal bíró magyarországi falu sorsától. Az itt élők éltek, ahogy azt a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer engedte. A hatvanas és a hetvenes években egy relatív anyagi jólét alakult ki, amely fejlődés a nyolcvanas évekre itt is megtorpant. Miután a szocialista gazdaság az ország tartalékait felélte, az azt működtető társadalmi elit asszisztenciájával bekövetkezett a rendszerváltozás. Az évtized végét és a kilencvenes évek elejét a községben egyfajta társadalmi pezsgés, és a gazdasági alapok átrendeződése jellemezte.

A németországi testvértelepülés, Frammersbach, jelképe Mecseknádasd központjában.

A már korábban is élénk kapcsolatok Németországgal, az ottani rokonokkal fennmaradtak, sőt "hivatalossá" is váltak. Partnerkapcsolat alakult ki a kilencvenes évek elején a baden-württembergi Unterensingennel, majd az ezredforduló után, pontosabban 2003-ban a bajorországi Frammersbachhal. Sokan elmentek a faluból külföldre dolgozni, tanulni, illetve az állami vagyont itt is újraosztották. Indultak vállalkozások, több közülük sikeres, de vannak akiknek nincs munkájuk, és élnek köztünk szegények is. A fiatalabb korosztályt tekintve inkább az elköltözés figyelhető meg, mely legfőképp Budapest és más nagyobb városok felé irányul. Ezek a folyamatok összhangban vannak a dél-dunántúli régió gazdasági-pénzügyi-foglalkoztatási leépülésével. A falu lakossága megfogyatkozott, jelenleg 1500 fő állandó lakos lakja. A korábban szorgos munkával felépített nagyméretű családi házak közül sok ma már csak egy-egy idősödő ember otthonául szolgál. Ezzel ellentétben sok kisgyermekes család és fiatal házaspár választja Mecseknádasdot új lakhelyéül, hiszen a nagyvárosok közelsége (Pécs, Szekszárd), a kedvező közlekedési kapcsolatok, a 6-os főút megléte, illetve a számos alapszolgáltatás és helyi vállalkozó egy élhető települést[5] eredményez.

Napjainkban. Fotó: Fürstenhoffer József

Mindenképpen pozitív eredménynek tekinthető, hogy mind az alapfokú intézményrendszer teljes mértékben kiépített, s magas színvonalon működik a Schlossgarten Óvoda és Bölcsőde; a Liszt Ferenc Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, és az Integrált Mikrotérségi Alapfokú Egészségügyi Szociális Szolgáltató Központ és a Konyha. Az alapszolgáltatások tekintetében a településen kettő kisbolt, húsbolt, gyógyszertár, posta, takarékbank, pénzautomata működik. Ezen felül nagyszámú kis- és nagyvállalkozó szolgáltatása is elérhető mind a helyi lakosok, mind a hozzánk látogató turisták számára: virágüzlet, írószer, fodrász és kozmetikus szalonok, asztalos és kőfaragó műhelyek. A hozzánk látogató turistákat számos minősített falusi szálláshely és helyi ízeket kínáló vendéglátóhely várja egész évben.

Nevezetességei[szerkesztés]

„Egy vándortarisznyányi Mecseknádasd”[6][szerkesztés]

„Pakoljuk meg jól a vándortarisznyát. Ki ne szeretne kincset találni? Állj meg Vándor, utad közben. Töröld meg homlokod, csillapítsd szomjadat. Úgy hírlik, e kis település rengeteg kincset rejt, mind a tarisznyádba gyűjtheted. Hegyre fel, völgybe le. Dombon át, réten át, horgosokon kaptatva, források, pincesorok mentén. A múlt törékeny darabjai itt még fellelhetők.Rakd hát a tarisznyádba, és őrizd meg emlékként …”

Természeti látnivalók[szerkesztés]

Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

Keleti-Mecsek. Fotó: Fürstenhoffer József

Mecseknádasd a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet határán, festői fekvésű völgyben fekszik. A hegyek, erdők között kanyargó Réka-patak/ Öreg-patak, a Schlossberg Várhegy, illetve a Templom-hegy lábánál elterülő sváb település joggal viseli a „Keleti-Mecsek kapuja” nevet. Földrajzi, geológiai adottságai miatt természetes növény- és állatvilága fajokban igen gazdag. A KNY-i kiterjedésű hegység szubmediterrán hatásokat tükröző élővilága, a déli oldalakra felhúzódó gyümölcsösök, szőlők, szelídgesztenyések és tölgyesek megannyi kirándulási lehetőséget rejtenek magukban.

A völgyben fekvő település (190 m) lába előtt emelkedik közvetlen a Keleti-Mecsek megannyi dombsága, melyek mind a négy évszakban remek kirándulási lehetőséggel kecsegtetnek. Mecseknádasd kiemelkedő pontjai délnyugatra fekvő Kecske-hát ("Kecske-Höhe") (490 m) és a nyugati szélen lévő Templom-hegy ("Kirchenbeg") (410 m). A hegyek közelsége miatt a sajátos, az átlagosnál hűvösebb mikroklíma jellemzi. Érdekesség, hogy a Mecsek felől érkező tisztavízű Réka-patak (Öreg-patak) szeli ketté a falut, melyben egykoron rákok is éltek.

Mecseknádasdot körülvevő erdők nagyvadakban gazdagok. Fotó: Fürstenhoffer József

A település északi külterülete is felfedezésre vár, ahol egy egészen más arcát mutatja a táj. A főutcára merőlegesen felfutó pincesorokon („hohl-ok”) való barangolást követően jutunk el a Puszta-tetőre, majd a Kakas-hegyre ("Kickelsberg") (285 m), ahol gyalog- vagy kerékpártúrán is részt vehetünk. Érdemes a pincesorokat keresztbe is bejárni, hiszen páratlan kilátásban lehet részünk.

A vadregényes területet túraútvonalak (Dél-dunántúli Piros Túra, Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, Mecseki Zöld Túra, Magyar Zarándokút, Mária Út, Skóciai Szent Margit Emlékút) hálózzák be, így gyalogosan is jól bejárható. A látogatók útba ejthetik az üveghutákat Pusztabányán, a Máré-várat, a fokozottan védett Óbányai-völgyet a Csepegősziklával és a Ferde-vízeséssel. A természetet, vadregényes erdőket kedvelő látogatók számos természeti kincsre, kultúrtörténeti értékre találhatnak a területen. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai garantált programokkal, valamint előzetes egyeztetés alapján kérhető túrákkal várják az érdeklődőket.

Kilátás a Puszta-tetőről

A Keleti-Mecsek páratlan szépségű, vadromantikus völgye az Óbánya és Kisújbánya közt húzódó Óbányai-völgy, olyan természeti csodákkal, mint a Ferde-vízesés vagy a Csepegő-szikla. A bájos sváb faluból, Óbányáról kiindulva, a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán járjuk végig a völgy legszebb szakaszát az újraéledő Kisújbánya üdülőfaluig, majd felmászunk a Mecsek vonulataira gyönyörű kilátást nyújtó Cigány-hegyi kilátóba. Visszafelé kellemes, árnyas úton térünk vissza a faluba.

Horgásztó[szerkesztés]

Mecseknádasd külterületén, a 6-os főút déli oldalán, elhelyezkedő horgásztóban elsősorban kárász, ponty, amur, csuka és harcsa található. A tó kedvelt a horgászok körében, illetve gyakran ad otthont különféle horgász-versenyeknek, horgásztáboroknak és rendezvényeknek is. A tó partján egy büfé is üzemel.

Vadászat[szerkesztés]

A Keleti Mecsek kapujában, csodálatos környezetben található a 4.200 ha területen működő, Mecseknádasd, Hidasd és Ófalu községek összefogásával 2006 évben alapított, Zengő Vidéke Vadásztársaság. A terület 67 %-os erdősültségével, ligetes, gyepes, tagolt mezőgazdasági földjeivel kivételes látványt és gazdag állatvilágot kínál az ide látogatónak. A Keleti-Mecsek flórája, valamint faunája nagyon sok turistát és vadászt vonz ebbe a környezetbe. Erdeinket tölgy, bükk, gyertyán, akác, hárs, szil és juhar fák alkotják. A vadászterületeink főleg nagyvadban gazdagok. A vadszezon jó reményekkel kecsegteti a trófeavadászokat, ha őzre, vaddisznóra, esetleg aranyérmes gímszarvas bikára számítanánk. Apróvad állományunk nem jelentős. Vadászati módok: cserkelő és les vadászat.

Kulturális látnivalók[szerkesztés]

Német Nemzetiségi Tájház[7][szerkesztés]

Német Nemzetiségi Tájház. Fotó: Glasz Fotó

A falu nyugati szélén, a Vogelsberg aljában, az 1891-ben épült, egykori Gungl-kocsma és lakóház épületegyüttesében kapott helyet a Német Nemzetiségi Tájház. Az L alakban épült, tégla falazatú, nyeregtetős, csonkakontyos épület cseréptetős, hosszú gangos, helyenként alátámasztott esztergált faoszlopokkal. Az épület öt szobájában a "Népi kismesterségek Baranya németségének köréből" című kiállítás látható. A Kelet-Mecsek vidékének nagy múltú kézművességéből, a mézeskalácsos- és gyertyaöntő mesterségből, a kádárok munkájáról, a klumpa és faeszköz készítőkről, a helyi fazekasmesterség termékeiből és eszközanyagából ad válogatást a tárlat. A Mecseknádasd környékéről összegyűjtött szobaberendezés tárgyai az utóbbi százötven év életmódváltozását illusztrálják.

Mivel a település lakossága újkori történelme folyamán dominálóan német anyanyelvű volt, természetes, hogy a tájháza is elsősorban az itt élt és élő németség történetét, kultúráját, hagyományait mutassa be. A tájház szorosan egymás mellett álló két épületből áll, a település nyugati végében, a szép fekvésű, „Vogelberg”-nek nevezett településrészben. Az 5. számú épület faoszlopos tornácú, egytraktusos, hosszú, nyeregtetős épület. A tájház kiállítási anyagának jelentős része ebben az épületben kerül bemutatásra. A kedvező közlekedési és természeti adottságokkal rendelkező település sok iparost is ide vonzott, és így hamarosan a környék egyik legjelentősebb iparos központja lett. Már 1750 körül kb. száz iparost, ácsot, kőművest, asztalost, kovácsot, bognárt, kádárt, fazekast, péket, mészárost, takácsot, üvegest, felcsert, fegyverkovácsot, harangöntőt, stb. vettek számba. 1721 és 1752 között a településen keresztül húzódó Réka-patak vizének felhasználásával 28 malom működött, melyek száma 1930-ig nem csökkent. Az elsősorban német származású iparos családok körében kialakult jogrend lehetővé tette híressé váló iparos dinasztiák kialakulását, ennek következtében a település lakosságának iparos összetétele egészen a 20. század közepéig állandósult. Ennek a gazdag, napjainkban is tovább élő, kézműves tevékenységnek[8] a legszebb darabjait és emlékeit mutatja be a tájház kiállítása.

Német Nemzetiségi Tanösvény

A mecseknádasdi német nemzetiségi tanösvény 7 állomáson mutatja be azokat az elemeket, amelyek a nádasdi lélek („Volksseele”) kialakulásához vezettek az elmúlt 300 esztendőben, a 18. századi betelepítéstől napjainkig. A nádasdi lélek helyi németségre jellemző érzéseket, hangulatokat, szokásokat, pozitív- és ellenérzéseket összegzi, amelyeket az őket körülvevő természeti elemek és neveltetésük határozza meg.

E elemek Nádasd esetén a következők:

  • Áldás – a települést és környezetét jellemző természeti adottságok
  • Alázat – amellyel az isteni gondviselést fogadjuk
  • Tehetség – amelyet születésüktől magukban hordozunk
  • Kitartás – amire a családokban neveltettünk, ami munkánkban, mindennapjainkban megmutatkozik
  • Hozzáállás – amilyen módon teendőinket végezzük
  • Bőség – amilyen módon a bennünket körülvevő kincseket használjuk, értékeljük
  • Hála – ahogyan köszönetet tudunk mondani

A tanösvényt a tábla, a kísérőfüzet és maga a környezet adja.

Schlossberg várromok[szerkesztés]

Schlossberg várromok. Fotó: Glasz Fotó

Mecseknádasd legkorábbi említése 1235-ből, II. Endre adományleveléből ismert. A falu fölötti dombon fekszik az erősség, amely eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt. Nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. Pécs eleste után (1543) Nádasd is török kézre került, a megszállók a templomot erődítménnyé alakították át. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt, a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak.

A templom kerítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony maradványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a kerítőfal nyomvonalának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak. Evlia Cselebi török utazó is megemlékezik leírásában Nádasdról:

„Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal. A várban templomból átalakított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…”

A törökök kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori források is beszámolnak. A templom és az erődítés feltárását 1973-1980 között végezték, az ásatás során felszínre került a többször átépített plébániatemplom, valamint a templom körüli kerítőfal. Jelenleg a késő gótikus templom maradványai láthatóak a török kori átépítések nyomaival, a korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.

Kilátás a Várhegy kilátóból
Réka-vár romjai. Fotó: Glasz Fotó

Várhegy kilátó[szerkesztés]

A Schlossberg várromtól nem messze található, a piros jelzéssel ellátott tanösvény mentén, a kilátó, mely betekintést enged nekünk a teljes völgyre. Az alapja terméskövekből épült, szerkezete fa. Az építmény a 2002 és 2006 közti, a várrom területét érintő tereprendezés során épült a pavilonnal együtt. A rendezés során tanösvény, pihenő helyek és tűzrakó lehetőség is készült az arra járó kirándulók számára. A kilátóból káprázatos kilátásban lehet részünk nem csak magára a falura, hanem a Keleti-Mecsek emelkedő vonulataira is.

Réka-vár romjai[szerkesztés]

A Keleti-Mecsekben, a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában lévő dombtetőn található vármaradványok. 1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét. A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István király unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Dr. Novotny Iván vezette túrán megkoszorúznak. A Z jelzés halad erre és erről a beágazó ZL. Réka-völgy (Keleti-Mecsek): a völgyben foly­dogáló Öreg-(Halász)-patak, a Stein-malomnál egyesül az óbányai patakkal. A viszonylag széles talpú völgyben sokszor át kell kelni rajta. Az Etelka-forrásnál a nagy fenyőfák alatt padokat és egy vadászházat találunk. A P+ jelzés vezet végig benne. A maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti.

Skóciai Szent Margit Emlékút turistajelzése. Fotó: Glasz Fotó

Az oklevélben Máza község határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje "cum terra britanorum de Nadasth" elnevezéssel. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn. A nép Rékavárnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez. A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külsővár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.

Egy másik monda szerint a ma már alig látható, de valamikor erős, büszke várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Innen kapta nevét. Azonban a sokak számára szokatlanul hangzó és ismeretlen Réka szót a hozzá hasonló hangzású rákkal cserélték föl. A névcserét valószínűleg az a tény is alátámasztotta, hogy a völgyi patakban sok rák élt.

Mindenesetre érdemes végigjárni a skót királynéről elnevezett túrautat, mely a Réka-vártól vezet a Kelet-Mecsek egyik legszebb vidékén egészen Pécsváradig. A Skóciai szent Margit Emlékút 10 km hosszú, mely egyedi turistajelzéssel rendelkezik.

Gasztronómiai- és borturizmus[szerkesztés]

„Sok gombócot a gyomorba, aztán irány dolgozni.” A nádasdi sváb gasztronómia alapját évszázadokon át ez a mottó határozta meg. A mindennapok étele egyszerű, mégis laktató módon készült el, rendszeresen visszatérő alapanyagokból, mint a bab, a dara, a morzsa vagy a káposzta. A tipikus helyi, sváb ételek a jelenkor gasztronómiájában is visszaköszönnek, az éttermek kínálatában előszeretettel megtaláljuk őket. Azonban a mecseknádasdi vendéglátóhelyek étlapja ennél jóval sokszínűbb. A kiváló olasz ízek, a változatos húsos és zöldséges ételek és a finom sütemények széles választéka megjelenik az étlapokon. A rendezvényekre ellátogatva pedig kóstolhatunk többek között kakas-pörköltet mecseknádasdi módra, sült pisztrángot vagy vadpörköltet is.

Helyi sváb ételek:

  • Kakaspaprikás házi metélt tésztával
  • Peke Khipfli (sváb kifli kelt tésztából)
  • Héveknédli bablevessel (sós vagy édes kelttészta)
  • Káposztás, hurkás gőzgombóc
  • Saure Prie und Eier (savanyú egytálétel tojással)
  • Sausch (ebéd disznóvágás alkalmával)
  • Faschingskrapfen (farsangi fánk)
  • Trude Krapfen
  • Tirre Krapfe
  • Gvattrmannstuse
  • Schneepallr
  • Nádasdi rétes
  • Babtorta
    Mecseknádasdi borok

Ahogy a mondás tartja, „a borospince a német takarékpénztára”. Nem véletlen, hiszen a mecseknádasdi szőlőtermesztés és borkészítés egészen a római korig nyúlik vissza, melyben erősen érződik a szerb és a sváb borkultúra is. A kedvező természeti adottságok, az évszázadok tapasztalati, kiegészülve a modern technológiával egészen jól beazonosítható borkülönlegességeket eredményeznek a településen, melyre jelentős borturizmus is épül. Mecseknádasdon a Pécsi Borvidék és a Pécs-Mecseki Borút részeként, szinte mindenki foglalkozik a szőlő és a bor kultúrájával. A szőlő területe a 70 hektárt is eléri, s a pincékben sorakozó tölgyfa- és koracél-hordók évről évre megtelnek újborral.

Trieb-pincesor

A főutcára merőlegesen felfutó öt nagy pincesoron (Trieb, Schlawaker Grund, Czehmanns Grund, Linkhool, Rékavölgyi-pincesor) több száz, kisebb pince sorakozik. Továbbá, a két nagy családi pincészet egész évben várja a látogatókat díjnyertes boraikkal. A falu nyugati végén a Hetényi Pincészet és Birtok; míg a Wekler Családi Pincészet az Alsófaluban, a keleti részen tűnik fel.  A boroshordókban illatában, zamatában, extraktban gazdag, testes fehérborok; illetve mélyvörös színű, finom cser-anyagban gazdag vörösborok érlelődnek a borkedvelők számára. A borosgazdák a rozékat könnyedebb savakkal, illatos, kora nyári gyümölcsökre emlékeztető módon készítik, elsősorban Kékfrankos szőlőből. Mecseknádasdi jellemző borok:

Fehérborok: Cirfandli, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Zöldveltelini, Szürkebarát, Cserszegi fűszeres, Királyleányka, Sauvignon blanc

Vörösborok: Kékfrankos, Portuguiser, Merlot, Kékoportó, Cabernet franc

Hagyományos mecseknádasdi borospince

Mecseknádasdon a mai napig rendeznek pincejárásokat egész évben, mely szokás hosszú időre nyúlik vissza, melyet csak „pincézésnek” hívtak a helyiek. Legfőképpen ősszel, a szarvasbőgéssel egy időben indult meg a pincézés, mely az újborok időszaka is egyben. Vasárnap délután vagy ünnepnapokon a borosgazdák megindultak a pincesorok felé hogy megkóstolják egymás borát és ünnepeljék a nemes nedűt. „Nem volt kivétel sem korban, sem nemben, mert iszogatott a pincében férfi, asszony, legény, leány, sokszor még a gyermek is megkóstolta a bort.  Miután pedig az a módi járta, hogy a bornak meg kell vetni az ágyát, ezért vittek magukkal bőséges húsos eleséget, de gyakori volt a présházban való főzés is és utána jobban csúszott a nádasdi schiller.” Tartja magát az a szokás is, miszerint ha a nádasdi ember meg akarta tisztelni városbéli jó ismerősét, akkor őt a pincébe hívta meg. „A pincében jobb ízű a falat, más zamatja van a hordóból lopóval szítt hűvös bornak. Jóízűen enni, inni és szabadon mulatni csak a pincében lehet.”

Kézműves sörök

Mecseknádasdon nem csak bor, hanem finom, prémium minőségű kézműves sör is készül, így a sörturisták is megtalálhatják a számításaikat. A Karl Mikrosörfőzde & Bisztró különlegessége, hogy azt egy régi borospincében alakították ki a Schlawaker Grund pincesoron. Sörkóstolást, sörvacsorákat, tematikus söresteket, élmény sörfőzéseket, egyedi sörök késztését, csapatépítőket és egyéb, a sörrel és gasztronómiával foglalkozó programokat ajánl az egykori kis borospince. Réka, Nádasd, Sötét Mecsek, Süket bálna vagy Taknyos Varjú? Ki melyiket kóstolnád szívesebben?

Népi kézműves mesterségek[szerkesztés]

Dechandt Antal fafaragó és szobrászművész műhelye és kiállítása. Fotó: Glasz Fotó

Nádasd megyeszerte és a régióban is elsősorban iparosairól nevezetes. A környéken folytatott régészeti feltárások, a Réka-vár, valamint a Várhegy (Schlossberg) középkori leletanyaga fejlett kerámiaművességről tanúskodnak. A körzetben jó minőségű agyagbányák találhatók, amelyeket a korábbi időszakban is használtak. Az XVIII. századi első összeírások, valamint a későbbi hivatalos felmérések szerint a környező településekhez képest Nádasdon több kézművességgel foglalkozó mesterember élt. A helybeli nyersanyagadottságok (a kő, a fa és az agyag) lehetőségét felhasználva hasznosították az anyaországban megszerzett tudásukat. A kézművesek létszámát tekintve más uradalmakhoz viszonyítva Nádasd megelőzi Pécsváradot, Bólyt és Siklóst. A német telepesek Nádasdra érkezésétől, 1718-tól 1752-ig 26 féle mesterség művelői laktak a településen. Az anyakönyvek szórványos adatai is a kézművesek koncentráltabb jelenlétéről vallanak. Figyelemre méltó többek között, a molnárok, a kádárok, a fazekasok, a takácsok, a bognárok, valamint az üvegesek számaránya.

Gradwohl Zsolt népi iparművész fazekas műhelye

Napjainkban is számos olyan mesterember, kézműves vagy művészember él, akik a hagyományokat őrizve ápolják a több évszázados tudást, modern köntösbe bujtatva azt. A nyitott műhelyek egész évben várják az érdeklődő turistákat, ahol bepillantást nyerhetnek a kulisszák mögé. Az interaktív bemutatók és foglalkozások mellett, a mesterek helyi saját termékeiből álló kiállítása is megtekinthető. Kis szuvenír vásárlása miatt is érdemes őket felkeresni:

  • Bánhegyi Roland méhész
  • Dechandt Antal fafaragó és szobrászművész
  • Grawhol Zsolt népi iparművész, fazekas
  • Keszler-vízimalom
  • Teimel Cintia keramikus


Vallási turizmus[szerkesztés]

A Mecseknádasdi Szent György Római Katolikus Plébánia területén számos olyan épített emlék található, amely a közösség több évszázados katolikus hitéről tanúskodik. Ezek egy része szakrális, de található több olyan is, amely soha nem bírt szakrális jelleggel. A Szent-György-templom mellett, hat kisebb kápolna jelzi az aktív vallási életet, melyek látogatottsága korlátozott, de érdemes kívülről is szemügyre venni őket. Az épített értékeink tehát a vallási, spirituális feltöltődés mellett; azok építészeti és kulturális jelentőségükkel is érdeklődésre tarthatnak számot. A zarándokok körében kedveltek a településen keresztülhaladó szakrális tematikus utak is, melyek mentén zarándokszállások várják a megfáradt turistákat. Mecseknádasd területén vezet a Magyar Zarándokút, illetve a nemzetközi jelentőségű Mária Út is. A külterületén pedig a Skóciai Szent Margit túraútvonal található Mecseknádasd és Óbánya között.

Szent György-templom és Szentháromság-szobor a Templom-téren

Szent György-plébániatemplom

A mecseknádasdi plébánia 18. századi újraszervezésekor, 1719-ben a hívek még a fölsőfaluban álló kisebb Szent István templomot használták plébániatemplomként. Az egyházközség egyik jelentős plébánosa, Nikolaus (Miklós) Pfeiffer idejében épült fel az új templom a falu birtokosának, Klimó György pécsi püspöknek a támogatásával, így a templom a titulusát a püspök védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta. A templom alapkőletétele és felszentelése között 10 év telt el (1760-1770). Barokk stílusban épült egyhajós, homlokzati tornyos templom. A szentély félköríves záródású, és három boltszakasza van. Tervezőjét nem ismerjük.

A templomban összesen négy oltár van, három barokk-kori, valamint a II. vatikáni zsinat után elhelyezett ún. "szembemiséző oltár". A három igen kvalitásos barokk oltárkép alkotója a neves bécsi festő, a kapucinus Johann Baumgartner volt. Sajnos a képek igen rossz állapotban vannak, hisz megfestésük óta nem lettek restaurálva. Belátható időn belül nem is lesznek, mivel ennek költsége akkora, hogy egy ilyen kis közösség azt nem tudja finanszírozni.

Árpád-kori Szent István-kápolna

A templomban látható Skóciai Szent Margitnak, a skót nemzet védőszentjének ereklyéje, mely a skót katolikus egyház, jelesül G. J. Gray bíboros-érsek ajándéka. Az ereklye 1971-ben, dr. Cserháti József megyéspüspök kérésére került egyházmegyénkbe. Az eredeti, teljes ereklye megosztásra került, és a másik része a Pécs melletti Kozármisleny akkor épült, és Skóciai Szent Margitnak szentelt plébániatemplomába került.

Az első német telepesek sírkeresztjei a Szent István-kápolna temetőkertjében (1742.) Fotó: Glasz Fotó

Szent István-kápolna

A mecseknádasdi Szent István- kápolna a 6. számú főközlekedési út mentén, festői útkanyarban áll, a hegyek közvetlen szomszédságában. Méretei, építészeti részletei szerények, mégis jelentős a környezetéhez tartozó középkori történeti emlékek miatt. Helyénél fogva látogatottsága ma is élénk. 1970-72-ben helyreállítása során több azonos értékű építési korszak maradványait kellett értelmezni. Mint ahogy arról már korábban szó esett, az első román templomból mindössze az alapfalak és a nyugati homlokzati fal található meg. A XIII. században bővített templomból a toronytest szinte sértetlenül áll a második emelet, illetve a fogsoros párkány magasságáig. A középkori periódusok közül leginkább a XIV. századi maradt ránk, de szólni kell a romossá vált templom XVIII. századi átépítéséről is. Méretéhez képest tehát e kis épületnek igen sok arca volt. Ezekben közös: egyszerűsége, méretéhez illő szerénysége volt. A középkori szint visszaállítása és az első templom bemutatása érdekében a szentélyben levő barokk oltárt elbontottuk ugyan, de helyére éppoly egyszerű, visszafogott formájú és méretű berendezési tárgyak kerültek. Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtunk arra, hogy a történeti részleteket minél kézzelfoghatóbban érzékeltessük. Megkülönböztethető falazóanyaggal újjáépítettük a XIII. századi sekrestyét. Ennek oka, hogy a templomtérben rendetlenséget okozó, a működő templom funkciójához tartozó tárgyak itt elhelyezhetők legyenek. Szólni kell még a templomot körülvevő kerítőfal helyreállításáról, melynek pontos alaprajzi helyzetét a régészeti feltárás tisztázta. A kerítőfal egyben támfal is, és a keleti, illetve északi oldalon erősen lehordott terep további pusztulását akadályozza.

A 6-os főút mellett álló keletelt kápolnát az okiratokban mint "Ecclesiam Sancti Ladislai Regis" találták meg (II. András, 1235), majd 1330-ból származik plébániaként való említése (a tolnai főesperességhez tartozott). Szentélye egyenes záródású, amelyhez északról sekrestye csatlakozik (13. sz.). E század második felében épült fel a torony is a nyugati falra. A következő évszázadban kibővítették, majd a század végén freskókkal díszítették. 15. és a 16. sz-ban védművek épültek a templom mellé: egy négyszögletű torony és elkészült a körítőfal. Az épületet az 1700-as években betelepülő őseink jó ideig továbbra is plébániatemplomként használták. A korábban megrongálódott templom felújítása 1723-ban történt meg. Noha a Bajorországból hozott szentkultusz tovább élt a közösségen belül (különösen Szent Kiliánnak, a "frankok apostolának" tisztelete), a templom titulusa - feltehetőleg a betelepülők új identitásának megteremtése végett - mégis Szent István lett. Ekkor a falu még jórészt a templom környékén terült el. A község növekedése miatt új plébániatemplomot kellett építeni, és annak elkészülte után a kisméretű templom liturgikus használata csökkent. Érdekesség, hogy a falu főbúcsúja továbbra is Szent István napja maradt, s nem szorította ki a plébániatemplomé (Szent György napja). A kis kápolna jelenleg főként elhunytak búcsúztatását szolgáló temetőkápolnaként hasznosul, de évente többször különféle szentmisét is tartunk/tartanak itt. Ezek főként esküvők, évfordulós megemlékezések, gyászmisék. Sajnos a hetvenes évek elején lezajlott feltárás és felújítás óta a templom bizonyos részei (pl. tető, homlokzat) tönkrementek, rövid időn belüli felújításuk elengedhetetlen. Egy turisztikai célú pályázat jóvoltából a templom díszkivilágítása 2004. augusztus 20-án felavatásra került.

Hétfájdalmú Szent Szűz-kápolna (Kálvária)

Hétfájdalmú Szent Szűz-kápolna (Kálvária)

A helyi lakosok által csak kálvária dombként nevezett helyen áll a Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna és a hozzá tartozó, a domboldalon elterülő Kálvária, ami három feszületből, egy Mária szoborból és 14 stációból. Magát a Kálváriát 1798-ban emeltették a község lakosai saját költségen, melyhez Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel 1811-ben a kápolna. A Kálvária 14 építményből áll, melyek a kápolna két oldalán szimmetrikusan vezetnek végig a domboldalon, és Krisztus szenvedéstörténetét beszélik el Pilátus Ítéletszékétől a Golgotáig. A stációk kőből épültek, melyek fehérre vannak festve, tetejük cseréppel fedett és vaskereszt díszíti. A benne található képek eredetileg bádogból készültek, de 1995-ben rézlapokból kialakított domborművekre váltották le őket, melyek 2006-ban kerültek felújításra. A kápolna előtt áll a három egységből álló, a keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoport. A Krisztust ábrázoló feszületet 1815-ben Koloman Bernhardt készíttette, a másik két keresztábrázolás adományokból lett finanszírozva. Mindhárom szobrot helyi faragó művészek készítették homokkőből, és színesre vannak festve. A szobor együttes alatt található még egy életnagyságú Mária Ábrázolás 1874-ből, mely szintén homokkőből készült. A Kálvária megépülése óta többször részlegesen renoválva lett, utoljára 2006-ban, mely során a tetők kerültek felújításra és újrameszelték a stációkat. 2015-ben A Vállalkozók Mecseknádasdi Egyesülete jóvoltából, megvalósult a kápolna és a stációk megvilágítása, így a szemlélők sötétben is gyönyörködhetnek a kálváriadomb szépségében.

Vérrel Verejtézkező Krisztus-kápolna. Fotó: Glasz Fotó

Vérrel Verejtézkező Krisztus-kápolna

A faluba a 6-os főút felől érkezvén ezzel a kápolnával találkozunk másodjára, mely a fentitől mintegy 100 méterre áll a Jókai és Rákóczi utcák kereszteződésében. A török után a németek betelepítésekor a Szent István kápolnánál kezdték el Nádasd újjáépítését. Ahogy a lakosság szaporodott, a község a Réka/Öreg-patak folyási irányába terjeszkedett tovább, így a falu centruma mind távolabb került a Szent István templomtól, mely 1719 óta plébániatemplomul szolgált. Hogy a híveknek ne kelljen olyan messze menni a templomba, 1749-ben egy Johann Wagner nevű molnár saját telkén felépíttette a nép körében „Strasskapelle”-nek nevezett barokk kápolnát, melyet a Vérrel Verejtékező Krisztus tiszteletére szenteltek fel. A kápolna a Buda-Pécs országút mellett épült fel. (A korban gyakori volt az ilyen útmenti kis kápolna, Strasskapelle építése. Mecseknádasdon ma, amikor az idősebbek "Strasskapelle"-t mondanak, akkor erre a kápolnára gondolnak, noha ezen kívül még másik kettő is van a faluban.) A kis kápolna berendezéséről, egy Krisztust a Getsemáni kertben ábrázoló oltárképről és a misézéshez szükséges kellékekről is ő gondoskodott. A 3x3 méteres, négyzetes alapterületű, csehsüveg-boltozatos épület homlokzatán erőteljes osztópárkánnyal és függőleges lizénákkal tagolt. Átmenetileg itt is tartottak istentiszteleteket. De ez a kápolna eleve kicsi volt, rossz időben különösen alkalmatlan misézésre, hisz a hívek kint álltak. Később úrnapján és a keresztjáró napokon a körmenetek állomása lett. Olyankor feldíszítették és előtte imádkoztak. Oltárképe és berendezése sajnos már korábban tönkrement. Az egyszerű oltár fölött egy olcsó 19. századi nyomat pótolta az oltárképet. A kápolna ma már nincs liturgikus használatban.

Nepoumki Szent János-kápolna

Az utolsó felújítása 2001-ben volt. Érdekesség, hogy az ekkor elvégzett tetőcserénél megtalálták az 1910-es években történt felújításkor elhelyezett "küldeményt" a gerendák között, a felújítók nevét tartalmazó iratot. A kápolna a plébánia tulajdona.

Nepoumki Szent János-kápolna

A faluba Budapest felől a 6-os főúton beérő autós e kápolnával találkozhat elsőként: az új és a régi főutak kereszteződésében áll. Előbb az egykor rendkívül népszerű prágai jezsuita szent életnagyságnál nagyobb szobrát állították fel, még kápolna nélkül. Ez Eszterházy Pál László püspöknek volt köszönhető, aki az Öreg-patak (ma Réka-patak) közeli kőhídjára tétette a vértanú szobrát - ahogy ez nagyon sokfelé ma is látható - 1793-ban (pl. hozzánk legközelebb Bonyhádon). Az Öreg-patak egy 1816-os áradásakor elsodorta, megrongálta a hidat. Ezt követően 1819-ben állították a jelenlegi helyére, a pataktól távolabb a szobrot, majd később, 1830-ban Szepessy Ignác püspök felépíttette a kis kápolnát a szobor fölé. A kápolna jellegzetes példája a korban gyakori útmenti barokk emlékkápolnának ("Strasskapelle"), a típusnak egy egyszerű, letisztult változata. A múltban számtalanszor felújították a hívek, és persze ilyenkor kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatták. Legutoljára 2001-ben történt meg a felújítása a hívek adományaiból, amikor is a régi vakolás ki lett javítva, valamint újra lett festve a kápolna és a szobor. Sajnos a főút közelsége miatt azóta ismét rossz állapotba került az épület.

A Püspöki kastély fénykorában

Szentháromság-kápolna

A falu egykori főutcáján (ma: Kossuth utca), a lakóházak sorában áll a kb. 2x3 m alapterületű egyszerű kis kápolna. A kápolna belső berendezése is rendkívül puritán, de bizton mondhatjuk szegényesnek is. A Szent István-kápolnaután Mecseknádasd legrégibb kápolnája, és ily módon védett műemlék. Johann Valentin Vizer plébános, aki 1777-ben kezdte a plébánia történetét vezetni, megemlíti, hogy már régóta álló kápolna, és a „hívek áhítata emelte”. Egykor az úrnapi körmenetek útba ejtették, de ma már nincs liturgikus használatban. A kápolna területe és az épület magántulajdonban van.

Püspöki hagyaték[szerkesztés]

Az egykori barok Püspöki kastély

Mecseknádasd a mindenkori pécsi püspök nyári rezidenciájaként is szolgált, többek között a kedvező természeti és földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően. 1752-1753 között épült fel a mecénás püspök, Klimó György barokk nyaralókastélya, annak hatalmas kertjével és parkjával. Az általa létesített gazdatiszti lakások, a magtár és a környező épületek napjainkra már csak részben láthatók, de így is jelentősen meghatározzák a faluképet.

Püspöki kastély és kert[szerkesztés]

A Püspöki-kastély vagy Barokk kastélyt Klimó György pécsi püspök építtette fel 1751 és 1753 között - a délre néző domboldalra. Az eredetileg egyemeletes kastélyhoz számtalan gazdasági melléképület és egyéb lakások is tartoztak. A kastély építésével egyidejűleg mögé vadaskertet, az épület elé nemes fákkal beültetett parkot, arborétumot létesítettek, amely napjainkra már megsemmisült. Az egykori park végében, a Schlossberg alján állt a festett, faragott mennyezetű kínai pagoda, melyet a pécsi püspök 1855-ben, a párizsi világkiállításon vásárolt meg. A hagyomány szerint vendégeit sokszor ebben a nyári lakban fogadta. Többek között a kastélyban szállt meg 1846 őszén (1846 október 24.) Pécsre vezető útja során Liszt Ferenc. Az itt tartózkodása során zenésítette meg a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művet, GarayJános „A pataknál” c. versét. „E házban éjszakázott Liszt Ferenc, a világhírű magyar zeneköltő Szekszárdról Pécsre utaztában 1846 október 24-én. Ekkor írta férfikarénekét Garay Jánosnak "A pataknál" című versére. Ez volt első szerzeménye magyar szövegre. 1870. szeptember 24-én ide újból visszatért.”

Havas Boldogasszony-kápolna. Fotó: Glasz Fotó

Az épületet később iskolaként, illetve könyvtárként hasznosították a 20. században. Az új iskola megépítése óta üresen áll, majd visszakerült egyházi tulajdonba. Jelenleg a püspöki magtár felújított állapotban nagyobb rendezvényeknek ad otthont kultúrcentrumként; míg a kastély jobb időket várva, erősen felújításra szorul, s napjainkban nem látogatható.

Havas Boldogasszony-kápolna[szerkesztés]

A kastély közvetlen szomszédságában épült fel 1770-ben a kápolna. Érdekessége a római mintára készült nyolcszögletű, fazsindellyel fedett kupolája, melyet egy ismeretlen festő illuzionista értékes mennyezetfreskója ékesít. Ez teszi országosan is értékessé és páratlanná, hiszen ilyen díszítéssel csak Visegrádban találkozhatunk még. Nyolcszögletű alaprajzú, fazsindellyel fedett hagymakupolája van. Klimó György püspök a római San Andrea Quirinale kápolna mintájára építtette meg. Belseje teljes egészében, főként nonfiguratív és ornamentikus díszítésekkel festett. Sajnos a festő neve nem ismert. Illúzionisztikus mennyezetfreskója Antonio Galli Bibbiena hatását (pozsonyi trinitárius templom) mutatja. A barokk oltár eredeti képe elveszett, a ma is látható a 19. században készült, és a Szűzanyát a gyermek Jézussal mutatja.A bejárat felett magasodó torony hagymakupolával tekint az ég felé. A kápolnában máig alkalmanként litániák és szentmisék is vannak (búcsúnapja augusztus 5-én van). A kápolna tornyának tetőzete 1995-ben egy villámcsapás következtében leégett, de fel lett újítva. A kápolna a plébánia tulajdona.


Rendezvények[szerkesztés]

Számos boros rendezvényt és pincejárást szerveznek Mecseknádasdon. Fotó: Fürstenhoffer József
A hagyományőrző Nádasdi Búcsú augusztus 20-án, Szent István napján kerül megrendezésre. Fotó: Glasz Fotó
  • Újévi jótékonysági hangverseny
  • Magyarországi Németek Országos Borsversenye
  • Szent György-napi búcsú
  • Kretz'lfest a Schlawaker Grund pincesoron
  • Úrnapi körmenet a Tűzoltó Zenekarral
  • Fut a birtok futóverseny
  • A Pannon Borrégió TOP25 Borversenye és Kóstolófesztiválja
  • Szent István-napi Búcsú
  • Hősök napi megemlékezés
  • Bor-Barangoló
  • Márton-napi pincejárás a Rékavölgyi-pincesoron
  • Márton-napi lampionos felvonulás
  • Mikulás-napi pincejárás a Trieb-pincesoron
  • Adventi programok
  • Nemzetiségi életünk tegnap és ma rendezvénysorozat
  • Großmutters Küche

Népessége[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 50,2% németnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,3%, református 2,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,9% (19,2% nem nyilatkozott).[9]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szigriszt János (független)[10]
  • 1994–1998: Bischof Ádám (független)[11]
  • 1998–2002: Ruppert József (független német kisebbségi)[12]
  • 2002–2006: Dr. Wekler Ferenc (független német kisebbségi)[13]
  • 2006–2010: Dr. Wekler Ferenc (független)[14]
  • 2010–2014: Dr. Wekler Ferenc (független)[15]
  • 2014–2019: Dr. Wekler Ferenc (független)[16]
  • 2019-től: Kraszné Auth Szilvia (független)[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mecseknádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Mecseknádasd | Száz Magyar Falu | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
  4. Mecseknádasd Önkormányzata. www.mecseknadasd.hu. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
  5. Császár, Levente. Az erdék és a tündők regéje 
  6. Tájak, Korok, Múzeumok 
  7. Száz Magyar Falu – Mecseknádasd 
  8. Mecseknádasd Helységnévtár
  9. Mecseknádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Mecseknádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  11. Mecseknádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  12. Mecseknádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  13. Mecseknádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  14. Mecseknádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  15. Mecseknádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 23.)

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]