Monoszlói Csupor Miklós
| Monoszlói Csupor Miklós | |
| Született | 15. század nem ismert |
| Elhunyt | 1474[1] nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | erdélyi vajda (1468–1472) |
Monoszlói Csupor Miklós (? – 1474) erdélyi vajda 1468–1472 között, Hunyadi Mátyás korában.
Pályafutása
[szerkesztés]Régi nemesi családból származott;[2] a család őse III. Bélától kapta a monoszlói birtokot.[3]
1459-ben a királyi udvarban említik, 1467-ben vitézlő (egregius) titulussal. 1467-ben Mátyás királyt képviselte a török veszélyről tanácskozó nürnbergi birodalmi gyűlésen. Szintén 1467-ben egyike volt a Moldva elleni hadjárat vezéreinek; a hadjárat során hét súlyos sebet szerzett.[4] A hadjárat után Mátyás király az ellene indított erdélyi felkelés vezetőinek birtokaival (Somkerék, Almakerék, Farnas, Vajdaszentivány, Beszterce) jutalmazta. 1467-ben a király székely ispánná, 1468-ban erdélyi vajdává nevezte ki. 1470-ben a Csehország ellen indított királyi sereg egyik vezére volt, és Verőce vármegye főispánja lett. A királytól kapott birtokait maga is gyarapította közeli birtokokkal (Botháza, Kisesküllő, Kendermező, Galponya, Borza, Farkasmező, Szamosőrmező, Zsobok, Hidalmás, Magyarderzse stb.) 1471-ben egyike volt Mátyás küldötteinek azon a kuttenbergi gyűlésen, ahol a cseh főnemesek királlyá választották Jagelló Ulászlót. 1473-ban több panaszt tettek familiárisai ellen erőszakos birtokfoglalás miatt; ezek következtében több birtokát elkobozták.
1473. decemberben a lengyelek által elfoglalt Nagymihályt ostromló csapatok parancsnoka volt. Az itt szerzett sebesülésébe halt bele 1474. elején.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Engel_MoKozepkoriAdattara_Genealogia/?pg=543&layout=s&query=Csupor+Mikl%C3%B3s
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: III. kötet [Caballini - Dvornikovich]. Pest: Ráth Mór. 1858. 188. o.
- ↑ Szabó Andrea: A Gutenberg-galaxis első évszázadai. Adamus Csupor és a Panegyrici Latini. Polymatheia, XVIII. évf. 1–2. sz. (2021)
- ↑ Wertner Mór: Magyar hadjáratok a XV. század második felében. Hadtörténelmi Közlemények, XIII. évf. 1. sz. (1912)
Forrás
[szerkesztés]- W. Kovács András: Posesiunile ardelene ale lui Nicolae Csupor, voievodul Transilvaniei (1468-1472). Câteva documente inedite. Banatica, XXXI. évf. 2. sz. (2021) arch
.svg){kind=small}