Nagymihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagymihály (Michalovce)
Nagymihály főtere a Felszabadulás-tér.
Nagymihály főtere a Felszabadulás-tér.
Nagymihály címere
Nagymihály címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang város
Első írásos említés 1244
Polgármester Viliam Záhorčák
Irányítószám 071 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 39 719 fő (2013. dec. 31.)
Népsűrűség 758 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 52,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagymihály (Szlovákia)
Nagymihály
Nagymihály
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 20″, k. h. 21° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 20″, k. h. 21° 55′ 00″
Nagymihály weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymihály témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagymihály (szlovákul Michalovce, korábban Michalany, németül Großmichel) város Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásának székhelye. Zemplén szlovákiai részének központja. A Laborc völgyében fekszik Kassától 54 km-re keletre. Kisverbóc, Laborcszög, Mocsár és Topolyán tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A katolikus templom
Az egykori Sztáray-kastély

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területe az újkőkor óta lakott. Előkerültek a korai bronzkor, a kelták és a római kor emlékei. A 6. században pedig már a szlávok alapítottak települést ezen a vidéken. Ugyancsak kerültek elő leletek a 9-10. század közötti időből a Hrádok nevű részen és a mai Templom téren is, ahol a legkorábbi épületmaradványok kerültek elő.

A tatárjárás után a szláv-magyar lakosság helyére németeket telepítettek. Ebből az időből származik a település első írásos említése 1244-ből – "Posessio Michal" néven. 1258-ban "praedium Mihal" néven említik.

1290-ben már említik Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát és plébániáját, valamint négy malmát is.

1346-ban vámszedési joga, 1374-ben hetipiac, 1399-től pedig várástartási joga is volt.

A 17. századi Sztáray-kastély elődje az 1278-ban a Nagymihályiak által épített vár volt, melyet 1312-ben Amadé dúlt fel.

A település 1416-ban már mezőváros, a Sztáray-uradalom központja. 1473-ban rövid időre a husziták foglalták el. A 16. század harcaiban jelentős szerepe volt. Gyakran tartottak itt megyegyűléseket.

Első céhét 1651-ben alapították, 1674-ben már a szabóknak, a gombkészítőknek és szűcsöknek is volt itt céhe. 1698-ban alakult meg a csizmadia és a mészáros céh. 1671-ben három kastély is állott itt, amelyből kettő a Forgáchoké, egy pedig az Erdődieké volt.

A török korban magyar többségű település a 18. századra szlovák-ruszin többségű lett, majd több ezer zsidó is költözött ide. 1804-től postahivatala volt a városnak.

A 19. század második felében járási központ lett. Sörfőzde, téglagyár és gőzmalom is működött itt. 1874-ben megépült a várost Mezőlaborccal összekötő vasútvonal. 1876-ban a kórház is megkezdte működését. Önkéntes tűzoltó egylete 1885-ben alakult.

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Nagymihályi járásának székhelye volt. 1919 és 1923 között Zemplén megye szlovákiai részének székhelye. 1944-ben 3500 zsidó lakosát deportálták.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 6120 lakosából 3792 (61,9%) magyar, 1586 (25,9%) szlovák és 542 (8,8%) német volt.

2011-ben 40 027 lakosából 31 835 szlovák, 1207 roma, 207 ruszin, 160 cseh, 145 ukrán és 106 magyar volt.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária Születése plébániatemploma a 1313-ban épült gótikus stílusban, a vallásháborúkban 1648-ban elpusztult, de 1772-ben barokk stílusban újjáépítették.
  • A Sztáray-kastély a korábbi vár helyén a 17. század elején épült, az 1830-as években átépítették. Ma múzeum működik benne.
  • A város legrégibb építészeti emléke a 13. századi vízivár rotundájának alapfalai a kastély parkjában.
  • A görög katolikus templom 1931 és 1934 között épült neobizánci stílusban.
  • A városháza épülete 1927 és 1929 között épült.
  • A korábbi bank épülete ma városi könyvtár, a 19. század végén épült.
  • Hrádok Páduai Szent Antal kápolnája 1893-ban épült.
  • A város határában fekszik az 1960-ban létesített Széles-tó, Szlovákia második legnagyobb mesterséges tava, környéke üdülőhely.

Gazdasága[szerkesztés]

  • A burkolólapokat gyártó Kerámiaipari Művek állami vállalatot 1981-ben adták át.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Zlata Čilinská: Žiarový hrob kuštanovického typu v Michalovciach. In: Slovenská archeológia, VII/1 (1959), 79–86. oldal.
  • História Michaloviec I - Židia v Michalovciach.

További információk[szerkesztés]