Farnas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Farnas (Sfăraș)
Farnasi templom
Farnasi templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Váralmás
Irányítószám 457017
SIRUTA-kód 140057
Népesség
Népesség118 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság54
Földrajzi adatok
Tszf. magasság354 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Farnas (Románia)
Farnas
Farnas
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 54′ 18″, k. h. 23° 05′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 18″, k. h. 23° 05′ 55″

Farnas (románul Sfăraș) falu Romániában Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bánffyhunyadtól (románul Huedin) északkeletre a vasútvonalhoz közel fekszik.

Első említése[szerkesztés]

A 12. századi tizedjegyzék említi először. 1839-ben és 1863-ban Szferas, 1873-ban Szferázs, 1930-ban Sfărașu néven találjuk.

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 365 főből 203 fő magyar, 4 fő zsidó, 2 fő cigány. 1992-ben 180 főre apadt lakosságából 111 fő román és 69 fő magyar. 1850-ben 156 fő görögkatolikus, 8 fő római katolikus, 197 fő református 4 fő izraelita hitű. 1992-ben 110 fő ortodox, 2 fő római katolikus, 67 fő református.

Története[szerkesztés]

Árpád kori település, a 12. századig Adorján vár területe volt, majd királyi birtok, a Váradelőhegyi Prépostság, majd a Szent Jób-apátság tulajdona volt. A 12. századig Bihar vármegyéhez tartozott. 13. századi Bécsi Kódex szerint már Mater Ecclesia, önálló egyháza volt. Eredeti lakói katolikusok voltak, akik a reformáció óta reformátusok. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegyéhez tartozott. 1850-ben 365 fős lakosságából 203 magyar, míg 1992-ben 369 lakosából 180 a magyar és többségében református (67) is.

Látnivaló[szerkesztés]

Mai református temploma valószínűleg a tatárjáráskor (1241) lerombolt Almásmonostor várának köveiből a 15. században, gótikus stílusban. Az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharcban megrongálódott épületet csak 1750-ben hozták helyre. Ajtókereteit reneszánsz faragványok díszítik. A templomhajó és a nyolcszögletű szentély mennyezetét Gyalui Asztalos János és Umling Lőrinc fakazettái (kétfejű sas, pelikán, nap, bűnbeesés) díszítik, szószékét ugyancsak Umling készítette 1750-ben. A falba épített, 1510-ből való sírkő a Mátyás király elleni felkelés egyik vezéralakjának, Farnasi Veress Jánosnak állít emléket. A templom melletti harangláb két harangja közül a nagyobbik 1745-ből való.

A faluban található még a Szent-Iványi család 19. század eleji kastélya, melyet öregek otthonává alakítanak.

Forrás[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]