Beszterce (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Beszterce (Bistrița, Bistritz)
Bistrita (2).jpg
Beszterce címere
Beszterce címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang municípium
Községközpont Bistrița
Beosztott falvak Aldorf, Besenyő, Pinták, Sófalva, Szépnyír, Vinda
Polgármester Ovidiu Crețu (PSD)
Irányítószám 420008–420198
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 32394
Népesség
Népesség67 272 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság3521 (2011)[3]
Község népessége75 076 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Népsűrűség516,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság356 m
Terület145,47 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Beszterce (Románia)
Beszterce
Beszterce
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 08′ 09″, k. h. 24° 29′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 09″, k. h. 24° 29′ 47″
Beszterce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszterce témájú médiaállományokat.

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben. Egykor Beszterce-Naszód vármegye, ma Beszterce-Naszód megye székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Kolozsvártól 110 km-re északkeletre, a Beszterce folyó partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a rajta átfolyó folyóról kapta, és ez a szláv bîstro szótőből ered, jelentése gyors. Ebből a szótőből ered a Bistrica név, ami gyorsfolyású folyócskát jelent az -ica kicsinyítőképző miatt.

Története[szerkesztés]

Pleisztocén kori emberi és állati leletekről nem tudunk eddig, de a közeli Nagy-Budakon a homokkőben falevelek és más növények lenyomatai őrződtek meg. A kora neolitikumban a Körös kultúra emberei lakták, a késő neolitikum/kora rézkor idején talán az Iclod csoport emberei népesítették be területét. A késő rézkor/kora bronzkor idején a Coțofeni kultúra emberei laktak itt, akiket a középső- és késő bronzkori Wietenberg kultúra emberei, majd a késő bronzkori Noua kultúra emberei követtek. 2014 késő őszén Beszterce eredeti helyén, az észak felé található erdős dombon, a Vásár dombján egy fémdetektoros arany-ezüst ötvözetből-elektrumból-készített, a Wietenberg kultúrához tartozó csészét lelt, ez Erdély legkorábbi fémcsészéje és egyúttal a Wietenberg kultúra művészien díszített és egyetlen ebből az ötvözetből készített csészéje. Az égetéses és csontvázas temetőjükben egy a Napot jelképező spirálisokkal díszített, égetett emberi csontokat és hamut tartalmazó urna töredékeit lelték meg. A Noua kultúrát a kora vaskori Gáva kultúra emberei követték, majd kelták, dákok és rómaiak települése lett. Valószínűleg a dákok verték a város határában pár éve lelt, a római köztársaság ezüstpénzeit ügyetlen módon utánzó ezüstpénzeket. A római adminisztráció és katonaság 271-275 közt a római Daciaból történt kivonulása után a germán nyelvű gótok, őket követően pedig a szintén germán nyelvű gepidák telepedtek meg Beszterce területén, ez utóbbiak temetőjéből szép drágafém és bronz ékszerek kerültek elő. E gepidák valószínűleg lassan beolvadtak az Erdélybe betelepülő szlávokba, akik Beszterce területén is megtelepedtek. A szlávokat őseink követték a terület lakóiként, Besenyőbe, amelyik ma Besztece egyik negyede, az 1068-as kerlési avagy cserhalmi csata után török nyelvű besenyőket telepített a magyar király. 1141 és 1162 között szász bányászok települtek ide és Nösen néven alapítottak várost. Először 1241-ben említik a várost-ekkor és 1284-ben a török nyelvű tatárok felégették a várost.

Beszterce Károly Róbert alatt fejlődött leginkább. 1330-tól szabad királyi város. 1452-ben 25 helységgel együtt leválasztották Doboka vármegyéről, és önálló grófság lett. 1453-ban a városban Hunyadi János várat épített-ez ma a volt Magnolia cukrászda és a hozzá kapcsolodó posta, meg egyéb épületek-üzletek helyén volt. 1458-ban Szilágyi Mihály az ellene fellázadt várost felégette. 1464-ben Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. Ekkor a humanista műveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini több munkáját is. 1465-ben a várat a város lebontotta, és a várost erősítette meg falakkal és 10 bástyával. A lebontott vár helyén vagy tőle pár tíz méterrel északra az 1990-es években egy lakos kertjéből 12, III. Zsigmond lengyel király által veretett ezüstpénz került elő, ezek két magángyűjteményben és a besztercei múzeumban találhatók, közöletlenek. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta Beszterce városát.

1596-ban a városnak már gimnáziuma volt. 1602-ben Basta seregei vették be, 1603-ban Székely Mózes ostromolta. 1661-ben elfoglalta a török, de a század végén felszabadult. 1705-ben Rákóczi vezére Pekry Lőrinc dúlta fel. 1717-ben a tatárok rabolták ki.

1848. december 31-én Bem serege kiszorította a városból a császári sereget. 1849. február 21-én itt verte szét Urban ezredes seregét. Június 25-én az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta. Falait 1856-ban kezdték bontani, ma már csak a Bognár-torony és falmaradványok állnak.

1910-ben 13 236 lakosából 5835 német (44%), 4470 román (33,77%), 2824 magyar (21,33%) volt. 2002-ben 81 259 lakosából 73 613 román (90,59%), 5204 magyar (6,40%), 1958 cigány (2,40%) és 484 egyéb (0,59%) volt.

Látnivalók[szerkesztés]

Az evangélikus templom
  • Főterén áll az 1563-ban épített impozáns gótikus szász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony volt Erdélyben. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kőből faragott szószéke 16. századi. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták.
    2008. június 11-én, 17 órakor, gyújtogatás eredményeként meggyulladt a templom tornya és fedélszékének egy része. Az elharapózó tüzet csak három óra leforgása után sikerült megfékezni a tűzoltóknak. A város központjában álló épület 150 év után másodszor vált a tűz prédájává, a károk megközelítették az egymillió eurót.[4] A gyújtogatást három, 13 és 15 év közti cigány gyerek követte el, akik eredetileg rezet és ólmot lopni törtek be a templomba.[5]
Wikihírek
A magyar Wikihírekben további információk találhatóak Kiégett Erdély legmagasabb templomtornya témában.
  • A 15. századi lábasházak-más néven Búzasor-gótikus árkádsorai alatt folyt a középkorban a kereskedelem, a város a Moldvába vezető Borgói-hágó közelsége miatt jelentős kereskedelmet folytatott. Az evangélikus parókia homlokzatán látható Szent Miklós püspök, a templom védőszentjének szobra. A parókia udvarán lévő, egyre inkább leromló épületek gótikus stílusban épültek, festmények is voltak itt, amelyek a savasság hatása miatt leperegtek. A parókia bejáratától mintegy 20 m-re nyugatra Tatár Árpád régész 2012. augusztus 6-án egy reneszánsz ajtó- vagy ablakkeret felső részét találta meg, amit egyszerűen kivettek valahonnan és kitettek a járdára. A Búzasor keleti végénél nyíló és észak felé tartó kis utca bal oldalán, az utolsó ház küszöbének bal oldalán egy középkori templom oszlopának kerek talapzata került elő 2015 tavaszán a vezetékfektetési munkálatok alkalmával. Ott maradt kb. 20 cm-re beépítve a ház alapjába és leaszfaltozva.
  • A gótikus stílusú domonkos kolostor még álló épületrésze ma öregotthon. Más részeit és templomát évszázadokkal ezelőtt lebontották. Az apácák által lakott épületek egy része még áll, más részeket lebontottak a régebbi időkben. Tatár Árpád régész az épület keleti, befalazott bejárata előtt egy faragott követ talált 2015 áprilisa elején, a vezetékfektetési munkálatok alkalmával, ezt valamikor lépcsőnek tették ide. Gótikus és reneszánsz kövek a város régi központjának számos házába megtalálhatók beépítve, főleg a szűk átjáróutcák befalazott és most már pár év óta levakolt bejárataiban, ablakaiban. Több kapualj a barokk időkből származó kapubejárattal rendelkezik.
  • A kultúrotthon restaurálásakor, az előtte álló téren egy bástya romjait találták meg, körvonalait a felszínen kövekből rakták ki.
  • Az ezüstműves háza reneszánsz stílusban épült és a Búzasor utcáján található, ettől keletre.
  • Kőműves János háza a sétálóutcán látható, a város főterén és az 1400-as évek gótikus stílusában épült, később átalakították.
  • A Magyar utcán található Oroszlános ház egy szász hentesmester lakása volt, ma múzeum-, kiállítótér-, turisztikai információs központ- és emléktárgyak vásárlóhelyeként ismert.
  • Beszterce Mátyás kori címere, amin Dalmácia, Csehország és a Corvinok címere láthatók, a régi postával szemben levő saroképület emeletének tornácán található, másodlagosan beépítve.
  • A római-katolikus templom az 1700-as években épült, tőle pár háznyira keletre, az egyik ház homlokzatán Szűzanya és Jézus szobor látható.
  • A város régi központjában négy épületen figyelhető meg magyar és német nyelvű vastábla, amelyeken az Adriai-tenger szintjéhez mérten irta egykor a magassági szintet. Mára sajnos csak kettőn maradt meg a magasság jelzése, kettőről letörték.
  • A ferences templom 1270 körüli, gótikus stílusu, 15. századi falfestményei vannak. A templom később a görögkatolikusoké, majd az ortodoxoké lett.
  • A városi múzeumban színvonalas történeti, etnográfiai, geológiai és biológiai kiállítás látható.

Híres emberek[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Beszterce labdarúgócsapata az 1922-ben alapított ACF Gloria Bistrița, amely jelenleg a Liga V-ben játszik.

Testvérvárosok[szerkesztés]

1997-ben kezdeményezett testvérvárosi kapcsolat. Az egyezmény 1997. május 27-én lett aláírva.

A kapcsolat 1996-ban vette kezdetét az ECOS – OVERTURE program keretén belül, amiben Beszterce partnerei voltak: MontreuilFranciaország, CottbusNémetország és Zielona Góra – Lengyelország. Az egyezmény 2001-ben lett aláírva.

Az együttműködési kapcsolat 1998 októberében kezdődött. Az egyezmény 2003-ban lett aláírva.

A baráti és együttműködési kapcsolat kezdete Herzogenrath lakóival és képviselőivel az 1990-es év elejére datálható. Az egyezmény 2005. július 16-án lett aláírva.

A baráti és együttműködési kapcsolat kezdete L’Aquila lakóival és képviselőivel a 2001-es év elejére datálható. Az egyezmény 2006. július 15-én lett aláírva.

Képek a városból[szerkesztés]

Látképek az evangélikus templom tornyából[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Magyarlápos (60 km) Naszód (18 km) Oláhszentgyörgy (29 km)
Bethlen (25 km)

Észak
Nyugat  Beszterce  Kelet
Dél

Maroshévíz (71 km)
Nagysármás (49 km) Marosvásárhely (67 km) Szászrégen (43 km)