Kolozsnagyida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kolozsnagyida (Viile Tecii)
Az 1912–14-ben épült szász evangélikus templom tornya
Az 1912–14-ben épült szász evangélikus templom tornya
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Teke
Irányítószám 427351
SIRUTA-kód 35045
Népesség
Népesség1125 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság37 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság332 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kolozsnagyida (Románia)
Kolozsnagyida
Kolozsnagyida
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 56′ 41″, k. h. 24° 27′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 41″, k. h. 24° 27′ 43″

Kolozsnagyida, 1911-ig Nagyida (románul: Viile Tecii, korábban Iuda Mare, németül: Grosseidau, szász nyelven Aide) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercétől 26 kilométerre délre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Júda személynév Ida alakváltozatából keletkezett. Először 1322-ben, Ida alakban szerepelt. 1670-ben Nadj Idán, 1733-ban románul Juda. Mai román neve mesterséges névadással keletkezett, jelentése 'tekei szőlők'.

Története[szerkesztés]

Középkori lakossága szász vagy magyar lehetett. A besztercei domonkosok 1492-ben két házhelyet és két halastavat kaptak benne Harinai Farkas Tamástól. A hajdúk 1604-ben lemészárolták lakosságát. 1670-ben Harinai Ferenc alapított benne református egyházat, ami valószínűleg új lakók beköltözésével lehetett kapcsolatos. Reformátusai 1859-ig voltak önálló anyaegyház, azután Teke filiáját alkották. 1850-ben a Kornis családból származó új birtokosa harminc szász családot telepített be. A tagosítás 1892-ben zárult le. A cigány lakosság zöme a második világháborúig a református felekezethez tartozott (bár magyarul csak kevesen beszéltek közülük). Ők építették a gyülekezet új templomát is, 1912–13-ban.[3] A falu története folyamán mindig Kolozs vármegyéhez tartozott, csak az 1968-as megyerendezéskor csatolták Beszterce-Naszód megyéhez.

1880-ban 985 lakosából 426 volt román, 259 német, 216 cigány és 84 magyar anyanyelvű; 469 ortodox, 240 evangélikus, 133 református, 79 görögkatolikus, 35 zsidó és 28 római katolikus vallású.

2002-ben 1074 lakosából 535 volt cigány, 493 román, 37 magyar és 9 német nemzetiségű; 954 ortodox, 44 baptista, 30 református és 26 pünkösdi vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falutól keletre egy kilométerre, az 516 méteres tengerszint feletti magasságú Várhegyen 14. századi vár sáncai és falainak töredékei. Az ovális, 18×60 méteres külső sáncon belül két belső vár helyezkedik el.[4]
  • A faluban egy 1753-ban épült kúria látható.[5]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Musnai László: Teke monográfiája. Kolozsvár, 1999, 97–98. o.
  4. mezoseg.eloerdely.ro
  5. Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 99. o.