Septér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Septér (Șopteriu, Siebendorf)
RO BN Sopteriu 25.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Mezőörményes
Irányítószám 427378
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 35394
Népesség
Népesség385 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság7 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság376 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Septér (Románia)
Septér
Septér
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 24″, k. h. 24° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 24″, k. h. 24° 21′ 30″

Septér (románul Șopteriu, németül Siebendorf) település Romániában Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercétől délre, Mezőújlak és Mezőörményes közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Septéren találták meg az egyetlen és legnagyobb karp temetőt (27 sírhellyel).[4]

1295-ben Septer néven említik először. A középkorban római-katolikus vallású magyar lakossága volt, mely a reformáció idején felvette a református vallást.

A magyar lakosság száma idővel megcsappant, ezt bizonyítja az is, hogy a kevés református hívő miatt a 18. század elejére a falu megszűnt önálló plébánia lenni és ettől kezdve, mint filia, Mezőújlakhoz tartozott. Román lakossága a 17. század folyamán telepedett le itt.

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mezőörményesi járásához tartozott.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 1075 lakosa volt, ebből 900 román, 148 magyar és 27 cigány

2002-ben 470 lakosából 437 román, 19 cigány, 14 magyar volt.

Híres emberek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
  4. Barta Gábor (szerk.): Erdély rövid története (Akadémiai kiadó, Budapest, 1993)