Lompérd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lompérd (Zoreni)
RO BN Zoreni 12.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Mezőszentmihály (Sânmihaiu de Câmpie)
Irányítószám 427266
SIRUTA-kód 34538
Népesség
Népesség325 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság15 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság374 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Lompérd (Románia)
Lompérd
Lompérd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 53′ 47″, k. h. 24° 16′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 47″, k. h. 24° 16′ 32″

Lompérd (románul: Zoreni) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Kolozsvártól és Mocstól északra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Lompérd nevét 1329-ben említette először oklevél ad Lumpeyrtholma ... ad montem Lumpeyrthegese formában.

További névváltozatai: 1429-ben Lomperth, 1461-ben Lomperth de Galacz, 1733-ban Lomperd, 1750-ben Lumpert, 1760–1762-ben Lompérd, 1808-ban Lompérd aliis Lumpérd h., 1861-ben Lumpérd, Lumptyérd, 1888-ban Lompért (Lompért {!}, Lomptyerd), 1913-ban Lompérd.

1344-ben tűnik fel Thomas de Lamperth neve Budatelke és Búza határjárásában hegynevekben. 1344-ben pedig egy oklevélben mint Lompérti nemes szerepel (Gy 3: 362). 1474-ben p. Lompért, 1523-ban p. Lompért Galaczi és Lompérti ~ Galaczi Lompért-birtok volt. 1510-ben egy idevaló jobbágy neve Joh. Baltazar (1429-től) 1491, 1496-ban Doboka vármegyéhez tartozott. 1462-ben Galac zi Lőrinc eladta az akkor Kolozs vármegyéhez tartozó Lomperthon, Major Miklós és Balthasar Kenez [!] háza között fekvő prédiumát Ernyei Istvánnak. 1475-ben Galaczi Lompért Mózes Lomperth (Ko vm) birtokbeli részét 16 Ft-on zálogba adta Galaczi Jánosnak. 1640-ben egy Kolozsmonostoron kelt oklevél szerint Lompérdi István tiszttartó volt az Udvar ban (Gyalu 45), 1642-ben pedig Lompérdi István jobbágy volt említve.

A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Mezőörményesi járásához tartozott.

1910-ben 653 lakosából 68 magyarnak, 9 németnek, 573 románnak vallorra magát. Ebből 27 római katolikus, 577 görögkatolikus, 25 református volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Lompérd és környéke egy régi térképen.