Lompérd
| Lompérd (Zoreni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Mezőszentmihály |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mezőszentmihály (Sânmihaiu de Câmpie) |
| Irányítószám | 427266 |
| SIRUTA-kód | 34538 |
| Népesség | |
| Népesség | 224 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 15 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 374 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lompérd témájú médiaállományokat. | |
Lompérd (románul: Zoreni) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kolozsvártól és Mocstól északra fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Lompérd nevét 1329-ben említette először oklevél ad Lumpeyrtholma ... ad montem Lumpeyrthegese formában.
További névváltozatai: 1429-ben Lomperth, 1461-ben Lomperth de Galacz, 1733-ban Lomperd, 1750-ben Lumpert, 1760–1762-ben Lompérd, 1808-ban Lompérd aliis Lumpérd h., 1861-ben Lumpérd, Lumptyérd, 1888-ban Lompért (Lompért {!}, Lomptyerd), 1913-ban Lompérd.
1344-ben tűnik fel Thomas de Lamperth neve Budatelke és Búza határjárásában hegynevekben. 1344-ben pedig egy oklevélben mint Lompérti nemes szerepel (Gy 3: 362). 1474-ben p. Lompért, 1523-ban p. Lompért Galaczi és Lompérti ~ Galaczi Lompért-birtok volt. 1510-ben egy idevaló jobbágy neve Joh. Baltazar (1429-től) 1491, 1496-ban Doboka vármegyéhez tartozott. 1462-ben Galac zi Lőrinc eladta az akkor Kolozs vármegyéhez tartozó Lomperthon, Major Miklós és Balthasar Kenez [!] háza között fekvő prédiumát Ernyei Istvánnak. 1475-ben Galaczi Lompért Mózes Lomperth (Ko vm) birtokbeli részét 16 Ft-on zálogba adta Galaczi Jánosnak. 1640-ben egy Kolozsmonostoron kelt oklevél szerint Lompérdi István tiszttartó volt az Udvar ban (Gyalu 45), 1642-ben pedig Lompérdi István jobbágy volt említve.
A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Mezőörményesi járásához tartozott.
1910-ben 653 lakosából 68 magyarnak, 9 németnek, 573 románnak vallorra magát. Ebből 27 római katolikus, 577 görögkatolikus, 25 református volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.


