Mezőszentmihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőszentmihály (Sânmihaiu de Câmpie)
Mezőszentmihály címere
Mezőszentmihály címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
KözségMezőszentmihály
Rangközségközpont
Irányítószám427260
Körzethívószám0x63[1]
SIRUTA-kód34486
Népesség
Népesség623 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság5 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság256 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 33″, k. h. 24° 20′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 33″, k. h. 24° 20′ 09″
SablonWikidataSegítség

Mezőszentmihály (románul Sânmihaiu de Câmpie) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Tekétől nyugatra, a Lekence bal partján, Besztercétől délre, Lompérd és Fűzkút között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét valószínűleg Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomáról kapta, amely később nyomtalanul eltűnt.

Története[szerkesztés]

1283-ban Zentmyhaltelke néven említik először. A település a Tomaj nemzetség tagjainak birtokai közé tartozott.

Későbbi névváltozatai: 1322-ben p.Zenthmihaltelke, Zenthmyhalteluke, 1357-ben p. Zenmihaltelku, 1360-ban Zenth-Myhalthelke, 1374-ben p. Zenthmihaltelke, . 1381: p. Zentmyhaltelke,

1319-ben v. Scenmihaltelukenéven említették. Ekkor a Tomaj nemzetségből szármzó Losonci Dénes fiai osztoztak meg rajta, és Losonci Tamásnak jutott, majd 3 évvel később, 1322-ben Tamás és fiai 100 M-ért eladták Tivan fia Balázsnak. 1329-ben Budatelke határosaként szerepelt, de említették Búza metálisában is a Lompérthegyese felőli oldalon (Gy 3: 372).

1329-ben t. Zentmihalfolwa ~ Zentmihalteleke néven a régeni uradalom tartozéka volt. 1501-ben p. Zenth Mihaltelke a Bánffy, Losonczi; Harinnai Farkas, Bongárti Porkoláb és Tótőri-birtok; a besztercei apácáké is volt. 1455: Tótőri Pálnak idevaló kenéze ura nevében járt el. 1501-ben a besztercei Szűz Mária-kolostor apácáit vezessék be Zenthmihalthelke (ama rész kivételével, amelyet Farkas Tamás korábban Bongárti Porkoláb Demeternek adományozott), továbbá a falu alatt dél felé fekvő ZenthMyhalthelky Tho nevű halastóba és a rajta levő háromkerekű malom két részébe. Vajdai emberek: Széplaki Erdős János és Kajtor Gergely, Monyarosi Gyula László voltak. 1501-ben Széplaki Kajtor Gergely vajdai ember és a konvent tanúbizonysága szerint Pál frater pap a besztercei Szűz Mária-kolostor apácáit beiktatta az itteni egészbirtokba.

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mezőörményesi járásához tartozott.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 1016 fő lakta a települést, ebből 823 román, 110 magyar, 83 cigány volt.

2002-ben 712 lakosa volt, ebből 610 román, 93 cigány és 9 magyar.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]