Pinták

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pinták (Slătinița)
RO BN Biserica evanghelica din Slatinita (63).jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Beszterce megyei jogú város
Irányítószám 420004
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 32447
Népesség
Népesség571 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság< 3 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság453 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pinták (Románia)
Pinták
Pinták
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 11′ 59″, k. h. 24° 31′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 59″, k. h. 24° 31′ 26″

Pinták (románul Slătinița, 1925-ig Pintic, németül Pintak, szászul Päntek) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercétől 9 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első említése: Pintuk (1332). A szláv eredetű péntek szóból származik, esetleg személynévi áttétellel. Mai román nevének jelentése: 'sós forrás'.

Története[szerkesztés]

Beszterce vidéki szász szabadparaszti falu volt. 1542. november végén – december elején itt táborozott Petru Rareș moldvai vajda. 1550 körül lakói Ambrosius Koch plébános vezetésével evangélikus vallásra tértek. 1698-ban, a 17. század dúlásai után csupán hét szász és két román, 1750-ben már 23 szász és 10 román adófizető család lakta. 1763-ban, a naszódi határőrezred létesítésekor román lakóit Naszód vidékére telepítették. Erősen sós forrásának vizét régóta használták főzésre, fűszerezésre, pácolásra. Az 1850-es években két helyi vállalkozó gyógyfürdőt is épített a forrás fölé, 8×20 méteres medencével, kádfürdőkkel, öltözőkunyhókkal, vendéglővel, táncteremmel, kuglipályával, a besztercei polgárok igényeinek kiszolgálására. 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott. 1910-ben szász lakói fogyasztási szövetkezetet hoztak létre. Az 1919-es első romániai agrárreform a község földjeinek 54%-át kiosztotta a falu északi részén élő román családok között és a forrást is államosították. Gazdaságában az állattenyésztés mellett fontos szerepet játszott a gyümölcstermesztés (alma, szilva, körte). 1944. szeptember 17-én a német csapatok a szászok többségét evakuálták. 1956-ban már csak 18 szász lakos kaphatta vissza házát. 1950-ben Beszterce városhoz csatolták.

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 660-an lakták, közülük 591 német, 45 cigány és 24 román nemzetiségű volt.
1900-ban 699 lakosából 475 volt német és 215 román anyanyelvű, 550 evangélikus és 128 görögkatolikus vallású. A falu északi peremén élő, cigányul, szászul és románul egyaránt beszélő muzsikus és kovács cigányok is az evangélikus felekezethez tartoztak. A népesség 48%-a tudott írni–olvasni, 3%-a beszélt magyarul.
2002-ben 731 lakosából 608 román és 117 cigány nemzetiségű, 628 ortodox és 62 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Andreas Sitz: Heimatbuch der Gemeinde Pintak bei Bistritz in Siebenbürgen. 1988
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro

Külső hivatkozások[szerkesztés]