Dipse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dipse (Dipșa, Dürrbach)
Templomának dísze, a disznó
Templomának dísze, a disznó
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Galacfalva
Irányítószám 407088
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 33300
Népesség
Népesség780 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság< 3 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dipse (Románia)
Dipse
Dipse
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 44″, k. h. 24° 26′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 44″, k. h. 24° 26′ 20″

Dipse (románul: Dipșa, németül: Dürrbach, helyi szász nyelvjárásban Dirbâχ) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar és román neve a Gibárt név szláv alakváltozatából való, míg német nevének jelentése 'kiszáradt patak'. Először 1332–35-ben Gypsa és Guypsa, majd 1441-ben Dypse formában említették.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercétől 20 kilométerre délre, a Besztercét Szászrégennel összekötő 15A út mentén fekszik.

RO BN Biserica evanghelica din Dipsa (1).jpg

Népesség[szerkesztés]

  • 1713-ban 27 szász és négy román család, 1750-ben 36 szász és 17 román család lakta.
  • 1850-ben 712 lakosából 619 volt szász, 57 cigány és 34 román nemzetiségű; 637 evangélikus és 74 görögkatolikus vallású.
  • 1910-ben 684 lakosából 415 volt német, 188 román és 70 cigány anyanyelvű; 455 evangélikus, 160 ortodox, 45 görögkatolikus és 12 zsidó vallású.
  • 2002-ben 868 lakosából 805 vallotta magát román és 59 cigány nemzetiségűnek; 785 ortodox, 69 pünkösdi és 21 adventista vallásúnak.

Története[szerkesztés]

Beszterce vidéki szász falu volt. 1332-ben 64 tűzhelyből állt. Basta fosztogató zsoldosai 1602-ben elpusztították. 1642-ben tizenkét családfőt számlált, 1766-ban szász evangélikus egyházközségét 269 felnőttel írták össze. Román lakóit, kilenc családot, 1765-ben Naszód vidékére költöztették. A szászok házai 1837-ben – Szentiváni Mihály szerint – kőből, szalmafedéllel épültek, némelyikük kő oszlopokon álló tornáccal. Egy nagy szobából és egy kamrából álltak.[4] 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták. 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[5] A front közeledésekor, 1944. szeptember 12-én a Wehrmacht evakuálta szász lakosságát. Helyükre a román hatóságok 1945 tavaszán harminc családot telepítettek be Albák környékéről, 25-öt pedig Nagy- és Kisrebráról. Körülbelül nyolcvan szász lélek 1945 júniusa és 1946 eleje között visszatért, ők az 1960-as évektől nyugatra emigráltak.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Ortodox (1977-ig evangélikus) temploma 1482 és 1500 között épült, késő gótikus stílusban. A 16. században várfallal vették körül, amely nem maradt fenn. Mai boltozata az 1751-ben a templomot pusztító tűzvész után épült. A templom érdekessége a homlokzat disznót ábrázoló mélydomborműve. A legenda szerint a templomot azon a helyen építették, ahol egy disznó egy arannyal teli erszényt ásott ki.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
  4. Szentiváni Mihály: Gyaloglat Erdélyben. Budapest, 1986, 49. o.
  5. Belügyi Közlöny 1907, 2. o.

Források[szerkesztés]

  • Michael Klösler: Dürrbach: Schicksal eines deutschen Dorfes in Siebenbürgen. Vöcklamarkt, é. n.