Dipse
| Dipse (Dipșa, Dürrbach) | |
 | |
| Templomának dísze, a disznó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Galacfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Galacfalva |
| Irányítószám | 407088 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 33300 |
| Népesség | |
| Népesség | 779 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 321 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 57′ 45″, k. h. 24° 26′ 20″46.962375°N 24.438974°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 45″, k. h. 24° 26′ 20″46.962375°N 24.438974°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dipse témájú médiaállományokat. | |
Dipse (románul: Dipșa, németül: Dürrbach, helyi szász nyelvjárásban Dirbâχ) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Magyar és román neve a Gibárt név szláv alakváltozatából való, míg német nevének jelentése 'kiszáradt patak'. Először 1332–35-ben Gypsa és Guypsa, majd 1441-ben Dypse formában említették.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercétől 20 kilométerre délre, a Besztercét Szászrégennel összekötő 15A út mentén fekszik.
.jpg)
Népesség
[szerkesztés]- 1713-ban 27 szász és négy román család, 1750-ben 36 szász és 17 román család lakta.
- 1850-ben 712 lakosából 619 volt szász, 57 cigány és 34 román nemzetiségű; 637 evangélikus és 74 görögkatolikus vallású.
- 1910-ben 684 lakosából 415 volt német, 188 román és 70 cigány anyanyelvű; 455 evangélikus, 160 ortodox, 45 görögkatolikus és 12 zsidó vallású.
- 2002-ben 868 lakosából 805 vallotta magát román és 59 cigány nemzetiségűnek; 785 ortodox, 69 pünkösdi és 21 adventista vallásúnak.
Története
[szerkesztés]Beszterce vidéki szász falu volt. 1332-ben 64 tűzhelyből állt. Basta fosztogató zsoldosai 1602-ben elpusztították. 1642-ben tizenkét családfőt számlált, 1766-ban szász evangélikus egyházközségét 269 felnőttel írták össze. Román lakóit, kilenc családot, 1765-ben Naszód vidékére költöztették. A szászok házai 1837-ben – Szentiváni Mihály szerint – kőből, szalmafedéllel épültek, némelyikük kő oszlopokon álló tornáccal. Egy nagy szobából és egy kamrából álltak.[3] 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták. 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[4] A front közeledésekor, 1944. szeptember 12-én a Wehrmacht evakuálta szász lakosságát. Helyükre a román hatóságok 1945 tavaszán harminc családot telepítettek be Albák környékéről, 25-öt pedig Nagy- és Kisrebráról. Körülbelül nyolcvan szász lélek 1945 júniusa és 1946 eleje között visszatért, ők az 1960-as évektől nyugatra emigráltak.
Látnivalók
[szerkesztés]- Ortodox (1977-ig evangélikus) temploma 1482 és 1500 között épült, késő gótikus stílusban. A 16. században várfallal vették körül, amely nem maradt fenn. Mai boltozata az 1751-ben a templomot pusztító tűzvész után épült. A templom érdekessége a homlokzat disznót ábrázoló mélydomborműve. A legenda szerint a templomot azon a helyen építették, ahol egy disznó egy arannyal teli erszényt ásott ki.
Híres emberek
[szerkesztés]- Dipsei szász családból származott Dipsei Szabó István nagyenyedi történetíró.
- Itt született 1942-ben Martin Fabi kanadaifutball-játékos.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Michael Klösler: Dürrbach: Schicksal eines deutschen Dorfes in Siebenbürgen. Vöcklamarkt, é. n.
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}