Jávorvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jávorvölgy (Păltineasa)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Ispánmező (Spermezeu)
Irányítószám 427278
SIRUTA-kód 34583
Népesség
Népesség98 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság374 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Jávorvölgy (Románia)
Jávorvölgy
Jávorvölgy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 43″, k. h. 24° 12′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 43″, k. h. 24° 12′ 27″

Jávorvölgy románul: Păltineasa, település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bethlentől északra fekvő település, amely egy kis patakocska, a Valya Mori szűk völgyében fekszik, amely a község alatt több kis patakkal egyesülve, Dögmezőn átfolyva ömlik az Ilosva-patakba.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a román patin, pantin szóból származik, amely hegyláncot jelent.

Története[szerkesztés]

Jávorvölgy nevét 1601-ben említette először oklevél Poltinacz, másként Vyfalw, Pontinaza változatokban. 1733-ban Pontinásza, 1750-ben Paltiassa, 1761-1762 között Pontinyásza, 1913-ban Jávorvölgy néven írták.

Jávorvölgy, Pontinásza egy oklevél tanusága szerint 1600-ban keletkezett, amikor a Mihály vajdával bejött oláhok közül egy csapat Dögmező határán telepedett meg, itt új falut alapított, amelyet „maguktól” Polinácznak neveztek el s így az Szészármához tartozott. A Torma család levéltárának adatai szerint pedig e falut Kún István telepitette az ispánmezei határra, és új adományt is nyert rá később. Legelső lakosa Moldován Tódor volt.

1612-ben Báthory Gábor megerősítette itteni birtokában monostorszegi Kún Istvánt. 1658-ban és 1694-ben a Nápolyi családé, majd 1715-ben az örökös nélkül elhalt Nápolyi György e birtokát a kincstár elfoglalta, de annak Nápolyi özvegye Felvinczy Klára, leánya Ágnes, valamint Nápolyi Éva Budai Zsigmondné és Torma László ellentmondtak.

A falu lakosai kezdet óta Moldovából ide telepedett románok voltak, kiknek fő foglalkozása az állattenyésztés és földművelés volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.

1910-ben 139 román lakosa volt. Ebből 137 görögkatolikus, 2 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

A falu egykori görögkatolikus fatemploma 2009-ben már romos állapotban állt csak.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]