Csókás (Máramaros megye)
| Csókás (Ciocotiș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Csernefalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csernefalva |
| Irányítószám | 437087 |
| SIRUTA-kód | 107617 |
| Népesség | |
| Népesség | 673 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csókás témájú médiaállományokat. | |
Csókás falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megyében, Kötelesmezőtől délre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Csókás nevét az oklevelek 1566-ban említették először Batiz falwa néven. A település ekkor Kővár tartozéka volt.
1591-ben Chyokottes, 1615-ben Chyetekes, 1642-ben Csokotos, 1650-ben Csokotest, 1890-ben Csókás névalakban említették nevét.
1567-ben II. János király Kővár várát visszafoglalta Miksa császártól tartozékaival együtt, és beregszói Hagymási Kristóf Bihar megyei főispánnak, s nagyvárad főkapitányának adta.
1591-ben Báthori Zsigmond a települést Herbeirstein Felicián utódainak adta a kapniki ezüstbányászat céljára adta haszonbérbe, s egyben további hat évre ebben megerősítette.
1615-ben Báthory Gábor özvegye Palocsai Horváth Anna birtoka volt.
1719-ben a gróf Teleki családé lett.
1820-ban Sármánsági Istvánt írták Csókás birtokosának.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti templom – 1890-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900.

