Monó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monó (Mânău)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Sülelmed
Irányítószám 437358
SIRUTA-kód 109309
Népesség
Népesség 1100 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 646
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Monó (Románia)
Monó
Monó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 28′ 54″, k. h. 23° 15′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 54″, k. h. 23° 15′ 45″

Monó a Szilágyság egy viszonylag nagy, közel hatvan magyarlakta települést felölelő néprajzi tájegység egyik falva. A magyarság ezerszáz éve jelen van itt, a honfoglalás óta kontinuus. Sajátságos és átmeneti vidék, az Alföld felől nézve Erdély, a történeti Erdély területét vizsgálva azonban a Partium történeti- földrajzi terminussal jelölhető.

Földrajzi fekvése[szerkesztés]

A „hepehupás” Szilágyság földrajzilag és etnikailag négy belső kistájra tagolható, ezek a Tövishát, a Kraszna- vidék, Berettyó- felvidék és a Szamos-mellék.

Monó földrajzi elhelyezkedése a Szilágyság belső kistájait tekintve ellentmondásos. Egyes nézetek szerint Tövisháthoz, mások szerint a Szamos-mellékhez sorolható (vö. Szabó 1999: 19-20; Magyar 2007: 32-36). Az egyik nézet szerint a Szilágyság legtöbb magyarlakta települését magába foglaló, etnikailag leghomogénebb kistája a Tövishát.

Történelmileg a Szilágy- és Mázsa-patak területét foglalja magába. A beszédes név értelemszerűen a terméketlenséget sugalló tövisre és a völgyeket elválasztó hátakra, domborulatok gerinceire utal. A helynévmagyarázó monda szerint „ Itt mind régen a tatárjárás után olyan tüviskés vót, nem dógozták úgy a fődeket, s ezért lett, azért mondják: tüvis háta ez a hely. Onnan került ez az elnevezés.” ( Magyar 2007: 274) Nevét így a szomszédos tájak lekicsinylő, leértékelő neveiből kaphatta, ugyanakkor a tövis elnevezés utalhat a töviságakból készült kerítésre, mely számos falu jellegzetessége ebben a térségben. Ez a vidék a Szilágyság legarchaikusabb kistája. 30-40 falu, és egy nagyobb város, Szilágycseh tartozik ide, területileg, pedig a Szamos, a Mázsa- és a Zilah-patak által határolt háromszögben fekszik.

A másik nézet szerint Monó a Szamos-mellék (Szamoshát) kistájhoz tartozik, mely tájat gyakran a Tövisháttal összefüggésben említik. Ez a vidék valaha a magyarság által sűrűn lakott területek közé tartozott, ám a XVII-XVIII. század hadjáratainak köszönhetően felszámolták az itteni középkori lakosságot. A Szamos-mellék centrumát már a Nagybánya felé tekintő falucsoport alkotja, mely leginkább őrzi a táj egykori etnikai jellegét, különös tekintettel Szamosardóra és testvérközségére Monóra. A település a történelmi Szilágyság egyik legészakibb települése. A falu egyik jelképe, a Domb, melyet körbekerít a Szamos és a Szilágy-patak. A Domb legmagasabb csúcsa a Vigyázó, melyről a történeti földrajzi hagyományok így emlékeznek meg: „ A Vigyázó itt a vidék legmagasabb pontja. Onnan figyelték a falusiak az ellenséget.” ( Magyar 2007: 271 ). A falu neve valószínűleg a Nagymon utótagjaként alakult ki, annak –ó képzős kicsinyítő alakjából. Ezen térségbe tartozó falvakról elmondhatjuk - úgy, mint más települések esetében is- hogy a földrajzi és természeti tényezők azok, melyek nagyszámban meghatározzák egy adott település építését, kinézetét. A falvak fekvése körkörösnek mondható, mert a dombok lejtőinek lábánál találhatóak, közel a völgyekben futó folyókhoz.

Szerkezete[szerkesztés]

Monó települése a halmazfalu típusba sorolható. A házakat az fő/utcára merőlegesen építették, nagy részét domb irányába. A házak az utca két oldalán úgy néznek ki, mintha egymás tükörképei lennének. Általánosságban a telek bal oldalán található a lakrész, a telket pedig mintegy lezárva a csűr- ha a falu jobb oldali házait tekintjük Sülelmed felől. A jobb oldalon lévő házak elhelyezkedése pont ennek a fordítottja.

Közigazgatásilag a faluban utcanevekkel nem találkozunk. A házak számozása nem a hazai megszokott, a sorszámok egymás után követik egymást- beleértve a beugró utcákat is.

A lakosság azonban az utcákat, határokat és dűlőket nevekkel látta el. Fontosabb utcái: Felszeg, Alszeg, Kis utca, Tóth utca, Hajnal utca, Kecskehát, Temető út, Firma útja, Szablód és Miklós utca. A határ- és dűlőnevek közül a legfontosabb: a Domb, Vigyázó, Hidegkút és az Égerháti szőlő.

A falu központjában, a Felszeg felé találhatjuk a fontosabb épületeket, mint a református- és ortodox templomot, a pünkösdisták imaházát, az iskola, óvoda épületét és a községházát. Égerhát felé pedig a Jehova Tanúinak Királyság-termét. A különböző felekezetek temetői a Dombon helyezkednek el, egymás mellett. Monó megpróbál lépést tartani fejlődő világunkkal, de mindemellett ápolja a hagyományokat is. Mesemondó, -olvasó foglalkozásokkal, táncházzal, népviseleti ruhák gyűjtésével fáradoznak fenntartani kultúrájukat, hagyományaikat. A hagyományokat még őrzik emlékezetükben, s a magyar fiatalok mintegy újra „előveszik” a népszokásokat.

Lakossága[szerkesztés]

Monó (ma Monó, illetve Manau/Monau) közigazgatásilag a Szamoshát térségbe, Máramaros megyébe, Sülelmed községhez tartozik. A falu összlakossága 1126 fő. Etnikailag a román és a magyar nemzetiségűek lakják. A magyarok száma 646 fő, a románoké 480 fő (Varga 2002:83).

Monó lakossága vegyes, 57%-ban magyarok, 43%-ban románok lakják. Felekezeti megoszlása a következő: református: 606 fő (ebből helyi lakos 550 fő), ortodox: 456 fő, Jehova tanúi: kb. 50 fő, pünkösdista: kb. 80 fő, egyéb: kb. 10 fő.

A falu lakosságának száma folyamatosan csökken. Ennek okai között szerepel az alacsony születési szám, a falu kiöregedése, a jobb élet- és munkalehetőségek miatti nagyobb városokba pl. Nagybányára, Zilah-ba , és külföldi országokba való költözés. A monói lakosok nagy száma még mindig földműveléssel - vegyes háztáji gazdálkodással foglalkozik. A teljes megélhetés érdekében azonban a családfők és a fiatalok gyakorta a közeli nagyobb településeken, nagyobb gyárakban dolgoznak. Ilyen például a sülelmedi varroda, a nagybányához közeli Moller elektronikai cég, de nagyon sokan alkalmi munkákból pl. kőművesmunka tartják el családjaikat. Tőkehiány miatt kevés a kisiparos, annál több viszont azok száma, akik külföldi munkával keresik a mindennapi kenyeret.

Vallási felekezetek[szerkesztés]

Monó vallási élete, figyelembe véve, hogy lakossága már régtől fogva vegyes, megosztott. A történelem folyamán a magyar etnikum nagy számban református vallású, a román nemzetiségűek pedig az ortodox vallás hívei voltak. A két fő vallás mellett a New Age vallásoknak köszönhetően megjelentek a térségben a neoprotestáns felekezetek. Főként a Jehova tanúi és a pünkösdisták. Ezen vallási közösségek a faluban jelentős létszámmal, templommal vagy imaházzal is rendelkeznek.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)