Máramaros megye

Máramaros megye (Maramureș)
Máramaros megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Máramaros
Megyeszékhely	Nagybánya
Jelzés	MM
Terület	6304 km²
Körzethívószám	(+40) 262
Népesség
Népesség	317 304 fő (1930) 321 287 fő (1948) 367 114 fő (1956) 427 645 fő (1966) 492 860 fő (1977) 540 099 fő (1992) 510 110 fő (2002) 478 659 fő (2011. okt. 31.)
Népsűrűség	81,4 fő/km²
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Máramaros megye témájú médiaállományokat.

Máramaros megye (románul: Județul Maramureș) Románia északi részén helyezkedik el. A Partium részét képezi. Székhelye Nagybánya (139 870 lakos). Szomszédos megyék: keleten Suceava megye, délen Szilágy megye, Kolozs megye és Beszterce-Naszód megye, nyugaton Szatmár megye, északon Ukrajna.

Földrajz

Hajnali köd az Iza völgyében

A megye területe 6304 km². A terület 43%-át a Máramarosi-havasok, a Radnai-havasok, a Gutin-hegység és a Cibles foglalja el, amelyek a Keleti-Kárpátok részei. A maradék rész dombság, fennsík és völgy.

Legfontosabb folyója a Tisza, melynek főbb helyi mellékfolyói az Iza és a Visó, délen pedig a Szamos, ami mellett Nagybánya is található. A megye eredeti névadó folyója, melynek újkori neve Mára, az Izába folyik.

Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok.

Történelem

1919-ben Máramaros vármegye déli része (3568 km²) a megyeszékhellyel Románia birtokába került, és a Romániához csatolt részből szerveződött azonos néven 1920 után, székhelye 1950-ig Máramarossziget, később Nagybánya. A második világháború idején teljes területe visszakerült Magyarországhoz, ekkor Lonka eddig Romániához tartozó részét a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez csatolták, különben a megyét a magyar közigazgatásban is nagyjából a korábban romániai részen szervezték újra 1940-ben. 1945-től ismét Románia birtoka. Története 1952–1968 között Máramaros tartomány néven folytatódott. Mai, 1968-as alakjában Máramaros vármegye, Szatmár vármegye, Szilágy vármegye és Szolnok-Doboka vármegye egyes hajdani részei tartoznak hozzá.

Népesség

2002-ben 510 110 lakosa volt, a népsűrűség 81 fő/km². A lakosság 81%-a román, 9%-a magyar, 7%-a ruszin és 1,5%-a cigány.

Közigazgatás

Nagybánya

Máramarossziget

A legnagyobb települések a megyében (2002):

	Név	Rang	Lakosság (fő)	Magyarok
				száma (fő)	aránya (%)
1.	Nagybánya	megyei jogú város	137 976		14,4
2.	Máramarossziget	megyei jogú város	41 246		17,7
3.	Borsa	város	27 032		0,3
4.	Felsővisó	város	16 887		3,3
5.	Felsőbánya	város	16 626		26,1
6.	Magyarlápos	város	13 360		12,9
7.	Szinérváralja	város	10 129		18,6
8.	Ruszpolyána	község	10 036		0,6
9.	Majszin	község	9 031		0,0
10.	Nagysomkút	város	7 715		3,7
11.	Sülelmed	város	7 169		12,1

Gazdaság

Máramaros mezőgazdaságát nem befolyásolta annyira az iparosítás. Megmenekült a Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor alatti kollektivizálástól. Fontos bányászati régió. Nagybánya környékén épültek környezetszennyező ipari komplexumok.

Misztótfalusi Kis Miklós

Lendvay Márton

Németh László

A megye neves szülöttei

• Lendvay Márton (1807–1858) nagybányai születésű színművész a Nemzeti Színház klasszikus tragédiahőse.
• Németh László (1901–1975) nagybányai születésű író, esszéista, színműíró, publicista, műfordító.
• Leövey Klára (1821–1897) Máramarossziget nagy szülöttje, a magyar nőnevelés jeles előfutára.
• Hollósy Simon (1857–1918) máramarosszigeti születésű festőművész, a Nagybányai művésztelep megalapítója.
• Erdősi Sylvester János 1504 körül született Szinérváralján, tanár és lelkész, a bölcsészet magisztere, az első magyar nyelvtan szerkesztője, az Új Testamentum fordítója. Meghalt 1557 után.
• Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) Misztótfalu nagy szülöttje, a magyar nyomdászat kimagasló alakja, európai hírű betűmetsző jelentős nyelvtudós.
• Szilágyi Domokos (1938–1976) nagysomkúti születésű költő, kritikus és műfordító.
• Elie Wiesel (1928–2016) amerikai angol és francia nyelvű humanista író, esszéista és publicista, holokauszttúlélő, Nobel-békedíjas, Máramarosszigeten született.
• Teitelbaum Joel (1887–1979) rabbi, a Teitelbaum rabbidinasztia leghíresebb alakja, egykori szatmárnémeti főrabbi, az első szatmári rebbe. Az Amerikai Egyesült Államokban megalapítja a Szatmár haszid mozgalmat, amely mára a második legnagyobb haszid irányzattá nőtte ki magát, világszerte több mint 150 000 követője van. Máramarosszigeten született.
• Jakubinyi György (1946–) gyulafehérvári római katolikus érsek (korábban gyulafehérvári segédpüspök, Aquae Regiae címzetes püspöke), a Romániai Örmény Katolikus Ordinariátus apostoli kormányzója, Máramarosszigeten született.
• Bessenyei István (1955–2018) erdélyi magyar színész, rendező, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatója, Égerháton született.

Világörökség

Lásd a Máramaros fatemplomai szócikkben.

Kapcsolódó szócikkek

• Máramaros vármegye;
• A rónaszéki római katolikus templom, a templom 1807–1814-ig épült, Képek a rónaszéki római katolikus templomról;
• A rónaszéki görögkatolikus templom Képek a rónaszéki görögkatolikus templomról;
• A rónaszéki kálvária templom, 1841–1842 között épült, Pelikán József máramarosi főesperes, szigeti plébános szentelte fel, Képek a rónaszéki kálvária templomról;
• A rónaszéki fenyves erdő, Képek a rónaszéki fenyves erdőről.

Források

• Hajdú-Moharos József: Partium, Nagyvárad 1997

Külső hivatkozások

• Havasmező
• Képek Máramarosból, Rónaszék (2005–2010)
• Máramaros megye térképe (románul)