Kisdebrecen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1909-ig ez volt a neve Szamosdebrecennek is!
Kisdebrecen (Dumbrava)
A falu látképe, előtérben a fatemplom, a háttérben a Sátor-hegy
A falu látképe, előtérben a fatemplom, a háttérben a Sátor-hegy
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Magyarlápos város
Irányítószám 435606
SIRUTA-kód 106880
Népesség
Népesség 183 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisdebrecen (Románia)
Kisdebrecen
Kisdebrecen
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 29′ 04″, k. h. 23° 52′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 04″, k. h. 23° 52′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdebrecen témájú médiaállományokat.

Kisdebrecen (románul: Dumbrava, korábban Dobriținaș vagy Dobrițel) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarlápostól három kilométerrel északra, kb. 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve mindenképp összefügg Debrecen részleteiben tisztázatlan eredetű nevével. A Kádár József idején állítólag még élt hagyomány szerint a Mikó és Fábián család ősei Debrecenből költöztek volna ide, innen kapta nevét. 1584-ben Debreczen, 1598-ban Kis-Debreczen, 1631-ben Oláh-Debreczen néven írták. Mai, 'liget' jelentésű román neve mesterséges névadású, a korábbi Dobriținaș helyett (amely szintén Debrecenre utal – Dobrițin az alföldi város román neve).

Története[szerkesztés]

1553 és 1584 között jött létre. A 17. század elején elpusztult, majd magyarláposi magyarokkal, máramarosi és környékbeli románokkal települt újra. 1750-ben 24 jobbágy, két zsellér és két kóbor családfő lakta. Terméketlen határa miatt lakói Désaknáról Szilágysomlyóig sót szállítottak, és főként szarvasmarhát tenyésztettek. Legnagyobb birtokosa a 19. század végén az Eszterházy család volt. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.

1910-ben 261 lakosából 250 volt román és 8 magyar anyanyelvű; 245 ortodox, 7 református és 6 görög katolikus vallású.

2002-ben 247 román nemzetiségű lakosából 240 volt ortodox vallású.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Ortodox fatemploma 1860-ban épült.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)