Alsószivágy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószivágy (Asuaju de Jos)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Felsőszivágy
Irányítószám 437016
SIRUTA-kód 107109
Népesség
Népesség 398 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 7
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsószivágy (Románia)
Alsószivágy
Alsószivágy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 32′ 25″, k. h. 23° 13′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 25″, k. h. 23° 13′ 16″

Alsószivágy (románul Asuaju de Jos) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Máramaros megyében, Felsőszivágytól délkeletre, Felsőszivágy és Bükkörményes között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település régi Aszuágy neve a magyar aszó (száraz) völgy; időszakos vízfolyás és az ágy (meder) főnév összetételéből ered.

Története[szerkesztés]

Alsószivágy, vagy régi nevén Aszuág, Aszuágy nevét 1391-ben említették először az oklevelek. A települést a szomszédos Felsőszivágy településsel együtt Középszolnok vármegyéből csatolták e megyéhez.

Nevét az idők során többféle formában írták, így 1391-ben Izlaug, 1394-ben Iziuagh, 1394-ben Also Azywagh 1569-ben Alsozywagy, 1595-ben Also Ziwagh néven.

Az Erdőalja kerülethez tartozó két királyi falut Alsó- és Felsőszivágyot 1390 után Mária királynő Szász fiainak; Balknak, Drágnak és Jánosnak adományozta.

1391-ben Zsigmond király parancsára beiktatták a két Aszuágy birtokába Balk és Drág vajdákat, máramarosi és ugocsai ispánokat is új adomány címén.

1424-ben Bélteki Balk fiának Sandrinnak fiai: János és László, valamint Drág fiai: György és Sandrin birtokaikon megosztoztak. Alsó- és Felsőaszuágy Drágnak és fiainak: Györgynek és Sandrinnak jutott.

1475-ben a település a Drágfiak birtokaihoz tartozott.

1569 előtt a Báthoryak voltak birtokosai, azonban 1569-ben János Zsigmond a hűtlenségbe esett Báthory György birtokát Felsőszivággyal együtt idősebb Gyulafi Lászlónak adományozta.

1797-es összeíráskor Alsószivágy birtokosai báró Bornemissza József, gróf Bethlen Sámuel, gróf Gyulai József, Bethlen Gergely, Toroczkai Ágnes és Teleki Imre voltak.,

1847-ben végzett népszámláláskor Alsószivágynak 902 lakosa volt, melyből 900görög katolikus és 2 izraelita.

A trianoni békeszerződés előtt Alsószivágy Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Népviselet, népszokások[szerkesztés]

Alsószivágy lakosainak téli felső ruhája a gallértalan fehér guba volt.

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 606–614. o. Online elérés
  • Németh Péter: A középkori Szatm. m. települései a XV. sz. elejéig. ISBN 978-963-7220-63-0
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)