Vicsa
| Vicsa (Vicea, Witzeldorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sülelmed (Ulmeni) |
| Irányítószám | 437363 |
| SIRUTA-kód | 109345 |
| Népesség | |
| Népesség | 256 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 27′ 03″, k. h. 23° 14′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 03″, k. h. 23° 14′ 28″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vicsa (Vicea), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szilágycsehtől északkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Vicsa nevét 1387-ben említette először oklevél Vyccha néven.
1430-ban Vycha, 1462-ben és 1508-ban Wycha, 1733-ban Vicse, 1750-ben Vecse, 1808-ban Vicsa, Witzeldorf, Vicse 1913-ban Vicsa néven írták.
A falu egykori birtokosai a Béltekiek, a Kusalyi Jakcs család, az álmosdi Csire család tagjai voltak:
1508-ban Wycha-n Kusalyi Jakcs részbirtok.
1530-ban Kusalyi Jakcs Mihály, Krassó-Szerém vármegye ispánja és Kusalyi Jakcs János hűséges szolgálatai jutalmául rokonuknak: Őrmezői Móré Jánosnak és fiainak: Mihálynak és Mártonnak adományozták vicsai birtokrészeiket.
1538-ban Vicsán Álmosdi Csire Ferenc, 1544-ben a Csehi Kalmár és Csehi Vajda családok is részbirtokosok voltak.
1555-ben Bélteki Drágffy György vicsai birtokrésze a Kusalyiakra szállt.
1682-ben a falu teljesen elpusztult, és csak 1716-ban települt újra.
1910-ben 262 lakosából 11 magyar, 251 román volt. Ebből 254 görögkatolikus, 6 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904..
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
