Szilágynyíres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágynyíres (Ciuta)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Bikácfalva (Bicaz)
Irányítószám 437041
SIRUTA-kód 107252
Népesség
Népesség 203 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágynyíres (Románia)
Szilágynyíres
Szilágynyíres
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 22° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 22° 59′ 00″

Szilágynyíres (Ciuta), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágycsehtől északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szilágynyíres nevét 1424-ben említette először oklevél mint a Kusalyi Jakcsok birtokát ésKővár tartozékát.

1461-ben és 1475-ben Nyres, 1543-ban Kysnyres, 1733-ban Csuta, 17601762 között Szilágy Kis Nyires, 1808-ban Nyires (Kis-), Csute, 1888-ban Kis-Nyires (Csiuta), 1913-ban Szilágynyíres néven írták.

1461-ben Kusalyi Jakcs György Nyres román (Valachalis) birtokbeli részének elidegenítését tiltják a Kusalyi Jakcsok.

15551557-es években Nyires is a kincstár, azután Báthori György s neje Báthori Anna meg ezek fia kezére került.

'Nyires Várad török kézre jutása után elpusztult.

1720-ban még csak puszta volt, de Hont vármegye küldöttei mégis a községek sorába vették, minthogy egy jobbágycsalád élt benne.

1797-ben a középszolnoki főbb és kisebb birtokosok és más személyek jegyzékében itt kisebb birtokosok: Nemes Erdődi Ferencz, Nemes Erdődi István maradékai, Nemes Erdődi Anna és Nemes Erdődi Mária; molnár: Papp Petre voltak.

1910-ben 410 lakosából 3 magyar, 406 román volt. Ebből 405 görög katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi Járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus fatemploma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Szilágynyíres, Nyíres egy régi térképen