Kissebespatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kissebespatak (Săbișa)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Szinérváralja (Seini)
Irányítószám 435401
SIRUTA-kód 108981
Népesség
Népesség 858 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 4
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kissebespatak (Románia)
Kissebespatak
Kissebespatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 43′ 46″, k. h. 23° 19′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 46″, k. h. 23° 19′ 44″

Kissebespatak (Săbișa), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Szamos közelében, Szinérváraljától délkeletre, Szinérváralja és Iloba közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kissebespatak nevét 1493-ban említette először oklevél Sebespathak néven.

1512-ben Sebespataka, 1808-ban Sebespatak, 1913-ban Kissebespatak -nak írták.

1493-ban a szinéri uradalomhoz tartozott.

1512-ben Maksai Ferenc szerint Sebespataka a Móric uradalom faluja volt, lakói magyarok és románok voltak.

1711 előtt a törökök tatár segédcsapatai elpusztították. A tatárok által elpusztított régi falu helye a Kóh-patak mellett, a Puszta nevű dombon volt.

1711-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg, de birtokosok voltak itt még a gróf Telekieknek is.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"...Szatmár vármegyében, Váralján túl dombokon szanaszét, 35 füstös kémény nélkül való kalibával, s 236 görög katholikus, 10 zsidó lakossal...Földesurai a Károlyi, Teleki grófok, s más nemes birtokosok."

1910-ben 583 lakosából 34 magyar, 548 román volt. Ebből 551 görög katolikus, 9 református, 19 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.

A település határban vasas tartalmú források találhatók.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma - 1850-ben épült.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]