Teleki család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gróf széki Teleki család Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja. A família 1697 óta viseli a római szent birodalmi grófi rangot. A család tagjai néha előfordultak gyászjelentéseken és hivatalos okmányokban a teljes "Római Szent Birodalmi Grof Széki Teleki Család" név alatt.

COA Teleki.jpg

A család[szerkesztés]

A család korai története[szerkesztés]

1600-ban széki Garázda János, a családja utolsó férfi tagja, Báthori András bíbornok és erdélyi fejedelem belényesi tisztje halt meg. Korábban, a Gyergyó ostromakor szerzett érdemeiért 1596-ban a fejedelemtől szerezte többek közt azt a "Szék" (Zek) egész birtokot, amelyet használt a továbbiakban nemesi előnevéként.

1602-ben széki Garázda János özvegye, Fehér Judit, már csanádi Szél István felesége volt. Másrészt, Garázda Jánosnak Fehér Judittal való házasságából egyetlenegy leánya és örököse, széki Garázda Anna származott, aki férjhez ment a köznemesi származású Teleki Mihályhoz, borosjenei birtokoshoz. Teleki Mihály Bocskai István fejedelem testőrző kapitánya volt, majd 1608-ban Báthory Gábor fejedelem familiárisa lett. A házasságkor az történt, hogy Teleki Mihályné Garázda Anna kérelmére Báthory Gábor fejedelem felhívta csanádi Szél Istvánt, hogy a Garázda Anna ingatlanára vonatkozó okleveleket ez utóbbinak adja ki, a mi meg is történt. Egy 1612-ben kelt oklevél szerint Teleki Mihály végleg a biharvármegyei Széken telepedett le és állandóan ott élt; 1613-ban már nem élt, és a "széki" nemesi előnévvel említette a fejedelem az elhunytat. A széki Teleki Mihály és Garázda Anna házasságából két fiúgyermek született: borosjenei Teleki István és borosjenei Teleki János, kiknek özvegy édesanyjuk, férje halála után körülbelül egy évvel másodszor ment férjhez, Kassay Mártonhoz. 1614. október 22.-én, Bethlen Gábor fejedelem egy Déván kelt oklevelében a biharmegyei Széket, melyet Garázda Anna elődei bírtak, az ott lévő kastéllyal és nemesi kúriával együtt a második férjnek, Kassay Mártonnak adta. 1614. november 13.-án, azonban, a fejedelem ismét adományozta a biharvármegyei Széket Garázda Annának, és fiainak Teleki Istvánnak és Jánosnak.

1634-ben Teleki János Széken lakott, és egy 1646. július 17.-én kelt oklevélben I. Rákóczi György fejedelem Teleki Jánost „de Szék" előnévvel említette, dacára annak, hogy gyakran az eredeti birtokuk után a „borosjenei" előnévvel is nevezte nemcsak Teleki Jánost hanem testvérét, Teleki Istvánt is.

Borosjenei Teleki János (†1648-49) hamarosan emelkedett fel a köznemesség ismeretlenségéből; borosnejei várnagy, majd Zaránd vármegye főispánja lett. Feleségül vette berhidai és petrilini Bornemissza Anna úrhölgyet, aki három gyermekkel áldotta meg.[1] 1648-ban Teleki írta meg a végrendeletét, II. Rákóczi György fejedelem 1649. szeptember 26.-án Bornemissza Annát már mint borosjenei Teleki János özvegyét említette. Teleki János és Bornemissza Anna fia volt a nagyhírű gróf széki Teleki Mihály (1634-1690), Erdély kancellárja, a család római szent birodalmi grófi rangjának a megszerzője, akitől a család összes leszármazottja való.[2]

Teleki Mihály kancellár feleségül vette belenyési Weér Judit úrhölgyet, belenyési Weér György lányát, aki 13 gyermekkel áldotta meg őt. Teleki Mihály apósa, Weér György, szintén hű Rákóczy párti volt; érdemei jutalmául 1657-ben borosnejei kapitány lett, ahogy maga az apja is borosjenei Teleki János évekkel korábban. A két családot régi barátság kötötte egymáshoz.[3] Gróf széki Teleki Mihály kancellár és Weér Judit egyik fia, gróf széki Teleki Mihály (1671-1720), Kolozs vármegye főispánja volt. Felesége, toroczkószentgyörgyi Thoroczkay Katalin (†1723) úrnő, 5 gyermekkel áldotta meg őt: fia gróf széki Teleki János (1697-1772) és felesége vajai Vay Anna, a család római katolikus ága alapítói voltak.

A református ága[szerkesztés]

Az egykori Teleki-palota a budapesti Szervita téren

Tagjai közt a legkülönbözőbb rangot és címet viselők szerepelnek. Talán a legismertebb közülük az a Teleki Mihály, aki I. Apafi Mihály fejedelemsége idején volt kancellár. Nem mellékesen ő volt a család vagyonának megalapozója is.

Emellett a család tagjai között nagy számban találhatóak tudósok, írók, költők: Teleki Domokos erdélyi nyelvművelő és ásványgyűjtő a 18. század végén (1773. szeptember 5. Sáromberke1798.! szeptember 16. Marosvásárhely), akinek Honi utazásairól írt könyve Egynehány hazai utazások leírása Tót és Horváth országoknak rövid ismertetésével együtt címen, 1796-ban jelent meg Bécsben. (Művében kitűnően mutatja be a 18. század végi Magyarországot és annak társadalmi viszonyait. A Jénai Ásványtani Társaság 1797. december 8-án tartott alakuló ülésén Johann Georg Lenz (1748–1832) jénai ásványtan professzor javaslatára őt választotta első elnökéül.); valamint azonos néven 1810-1876 között a Teleki-könyvtár kéziratainak rendezője, A székely határőrség története írója. Teleki Ferenc, költő. Teleki Mihály, aki II. Rákóczi Ferenc köréhez tartozott, és íróként is jeleskedett.

Teleki Blanka, a magyar nőnevelés úttörője, aki hat évet töltött kufsteini várfogságban. Teleki Sámuel Afrika-kutató, a Teleki-vulkán névadója, a Rudolf- és Stefánia tavak felfedezője, valamint Teleki Pál, a jeles földrajztudós, majd miniszterelnök.

Gróf Teleki László (1764-1821) feleségül vette gróf széki Teleki Máriát (†1800), majd halála után, elvette 1801 december 3.-én báró szoboszlai Mészáros Johhana (1784-1844) úrhölgyet. Az első házasságából született gróf Teleki József (1790-1855) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke. A második feleségétől, báró Mészáros Johannától született ifjabb gróf Teleki László, a Kegyencz írója, reformkori politikus, a Határozati Párt vezetője. Az első feleségétől, Teleki Máriától, is született Teleki Lászlónak a fia gróf Teleki Sámuel (1792-1857), aki elvette báró királyfi Jeszenák Lujza (1803-1870) úrhölgyet.

Teleki Sámuel és báró Jeszenák Lujza fia gróf Teleki Sándor (1825-1875), aki Gyömrőn hunyt el; házastársa gróf széki Teleki Jozefina (1838-1915), akitől született gróf széki Teleki Tibor (1871-1942), földbirtokos, konoraőr, királyi titkos tanácsos, felsőházi tag. Teleki Tibor és gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Alice (1871-1945) fia, gróf széki Teleki Béla (1896-1969), földbirtokos, politikus, Zala vármegye főispánja, mezőgazdász, egyetemi tanár volt.

A katolikus ága[szerkesztés]

A római katolikus ága a Teleki családnak méltó képviselőkkel rendelkezett. A koltói Teleki kastélyt feltehetően Mária Terézia uralkodásának idején a család képviselői építették fel; 1821-ben pedig már restaurálták a barokk épületet. Gróf széki Teleki János (1697-1772) házastársa vajai Vay Borbála úrnő, vajai Vay Mihály (†1707) és malomvízi Kendeffy Mária lánya volt, akitől született ifjabb gróf Teleki János. Az ifjabb Teleki János feleségül vette az édesanyja unokatestvérének, vajai Vay Lászlónak, a lányát, vajai Vay Annát.

Ifjabb gróf Teleki János és vajai Vay Anna házasságából született gróf Teleki Pál (1719-1773), Doboka vármegye főispánja, akinek a neje gróf hallerkeöi Haller Borbála (1719-1778) volt. Teleki Pál és Haller Borbála fia, gróf széki Teleki Mihály (1744-1793), császári és királyi kamarás, akinek a házastársa makfalvi Dósa Ágnes (1762-1806), makfalvi Dósa Mihály és gróf bethleni Bethlen Julianna lánya, lett. Teleki Mihály és Dósa Ágnes házasságából, gróf Teleki Ferenc (17851831) költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja született. Ennek a Teleki Ferencnek az unokája, gróf Teleki Géza (1843-1913), magyar író és politikus, valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő és belügyminiszter volt. Teleki Géza feleségül vette Muráty Irén (1852-1941) kisasszonyt, akinek az édesapja egy jómódú pesti görög kereskedő volt. Teleki Géza és Muráty Irén fia gróf Teleki Pál (1879-1941) magyar geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész volt.

Gróf Teleki János és vajai Vay Anna egy másik fiú gyermeke, gróf Teleki József (1755-1809) volt, aki elvette gróf zabolai Mikes Máriát (1760-1846). Ennek a Teleki Józsefnek a fia, gróf Teleki János (1792-1860), aki jó házasságot kötött; feleségül vette a saját unokatestvérét, az az a nagynénjének a lányát, gróf zabolai Mikes Erzsébet (1802-1882) úrhölgyet, gróf zabolai Mikes János (1761-1815), császári és királyi kamarás, főkormányszéki tanácsos, valóságos belső titkos tanácsos, Háromszék főkirálybírája, és gróf Zabolai Mikes Róza (†1821) lányát. Teleki János és Mikes Erzsébet fia gróf széki Teleki Sándor (1821-1892) volt, Petőfi „vad grófja”, a jeles emlékiratíró, 1848-as honvédezredes, világutazó.

Teleki Sándor, a "vadgróf" kétszer nősült meg: az első felesége, lady Jane Bickersteth Harley (1836-1870), angol származású, a második francia volt. 1860-ban Párizsban elvette Mathilde Liter de Tiverval (1836-1910) kisasszonyt, aki több gyermekkel áldotta meg őt. A második feleségétől született gyermekei közül: az egyik fia, gróf széki Teleki László (1863-1929) Kolozs vármegye főispánja volt; a másik fia gróf széki Teleki János (1868-1937), földbirtokos, aki Magyarországra költözött át Erdélyből családjával együtt; felesége, a Kovászna megyei származású alsócsernátoni Damokos család sarja, alsócsernátoni Damokos Gabriella (1873-1938) úrnő, aki alsócsernátoni Damokos László (1837-1905) országgyűlési képviselő[4] és domahidai Domahidy Irén (1851-1915) lánya volt.[5] Házasságukból három fiú- és két leánygyermek született: muthnai és nagycsepcsényi Vladár Ervinné gróf széki Teleki Gabriella (1904-1883); gróf széki Teleki István (1896-1962); gróf széki Teleki Margit (1902-1962), először báró losónczi Bánffy Dezsőné, majd csicsókeresztúri Torma Miklós felesége; gróf széki Teleki János (1893-1946); és gróf széki Teleki Ferenc (1913-1944).

Családi hagyaték[szerkesztés]

A Teleki család hagyatékához tartozik - többek között - a marosvásárhelyi Teleki Téka, amelyet Teleki Sámuel erdélyi kancellár adományozott a városnak, s amely negyvenezer kötetre rúg; a 16. századi Teleki-kódex, mely a ferences irodalom egyik becses példánya; valamint a Kolozsvárott őrzött 18. századi Teleki-énekeskönyv. Figyelemre méltó továbbá az a méreteiben sem csekély, jelentőségében pedig kifejezetten komoly adomány, amelyet (a családfa sorrendjében IV.) Teleki László édesanyja, Mészáros Johanna és gyámja Teleki József tett, amikor felajánlották a Teleki család könyvtárát az 1825-ben megalapított Magyar Tudós Társaságnak.

Jelentősebb családtagok[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Kastélyok, kúriák[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Losonci Miklós: Teleki László sorsa és küldetése. (TIT Teleki László Egyesület Füzetei sorozat). Budapest, 2001. 8-10.
  • Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1962. 392–393. o.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki család témájú médiaállományokat.