József főhercegi palota
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
József főhercegi palota | |
A palota Szent György téri homlokzata (Erdélyi Mór fotográfiája, 1906.) | |
Korábbi nevek: Teleki-palota | |
Település | Budapest I. kerülete |
Cím |
|
Építési adatok | |
Építés éve | 1789 |
Rekonstrukciók évei | 1902 |
Lebontás éve | 1968 |
Lebontás oka | középkori rommező építése |
Építési stílus | 1789-től klasszicista 1902-től historizáló |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | főhercegi rezidencia |
Tulajdonos | József Ágost főherceg |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 11″47.497865°N 19.036477°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 11″47.497865°N 19.036477°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz József főhercegi palota témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota 1787–89 között épült és 1902-ben jelentősen átalakított palota volt a Budai Várnegyedben, a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán, szemközt a Sándor-palotával. Az 1789-ben befejezett klasszicista Teleki-bérpalota 1892-ben került József Károly Lajos főherceg tulajdonába, aki historizáló stílusban alakította át. Tőle fia, József Ágost főherceg örökölte. Buda 1945-ös ostroma idején súlyosan megsérült, 1968-ban lebontották, helyén az 1980-as években középkori rommezőt és terepszint alatti múzeumot alakítottak ki. 2021. július 16-án a munkaterület átadásával megkezdődött az újjáépítése.[1]
Nem tévesztendő össze a Habsburg-palota nevű épülettel, amely szintén a Budai Várnegyedben, a Dísz tér 4-5. szám alatt található, és a Hunyadi János útra, a Víziváros felé tekint.[2]
Története
[szerkesztés]A palota helyén a középkorban két ház állt. Északi felén Pálóczi László palotája állt, aki 1446–1470 között országbírói hivatalt viselt. Pálóczi elhunyta után, 1471-ben Mátyás király az épületet Csupor Miklós erdélyi vajdának juttatta. 1474-ben a vele átellenben fekvő káptalanhoz került, kanonokok lakóhelye lett. A telek déli felén Benedict Heym 1362-ben épült háza állt, melyet az 1380-as években Demeter bíboros, esztergomi érsek, majd 1514 után a Bánffy család szerzett meg.[3]
A török háborúk során mindkét ház rommá vált. Buda visszafoglalása és a török kiűzése után a német Gassl fivéreké lett, de 1714-ben az ingatlant a bécsi Haditanács kisajátította katonai célokra (ütegállás létesítésére).[4]
1787-ben a hadsereg elárverezte, ekkor Teleki József (1738–1796) ugoccsai főispán, koronaőr vásárolta meg, titkárának, Cornides Dánielnek, a pesti egyetem tanárának javaslatára.[5] Teleki U-alaprajzú, kétszintes, 12 lakásos bérpalotát (tehát nem elsősorban Teleki családi rezidenciát) építtetett itt, Anton Fisches pozsonyi építész tervei alapján, copf stílusban.[6] 1789-ben készült el, ekkor kapta sokáig használt nevét, a Teleki-palotát.[7] 1857-ben a császári kincstár vásárolta meg, és Albert főherceg tábornagynak utalta ki, aki 1851–59 között Magyarország katonai főkormányzója volt.[8]
A kiegyezés után átmenetileg a Belügyminisztériumot[9] helyezték el a Teleki-palotában. 1869–70-ben a honvéd vezérkar igényeinek megfelelően átépítették, kibővítették, Frey Lajos (1829–1877) és Kauser Lipót (1818–1877) tervei alapján. József nádor fia, József Károly Lajos főherceg (1833–1905), lovassági tábornok, a Magyar Honvédség főparancsnoka 1873-ban ide költöztette az új Honvéd Főparancsnokság hivatalait.[10] A Szent György tér és a Dísz tér között 1889-re megépült az új Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium, a hivatalokat átköltöztették, a Teleki-palotát József Károly Lajos főherceg megvásárolta a Kincstártól a maga számára. 1902-ben a főherceg átépíttette és kibővíttette a palotát, historizáló stílusban, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Ekkor kapta saroktornyait, és a nyugati (krisztinavárosi) homlokzat keleties díszeit.[11][12]
Pusztulása
[szerkesztés]Az első és a második világháború alatt a palotát József Károly Lajos fia, József Ágost főherceg lakta családjával. Budapest ostroma során a főhercegi család Nyugatra menekült, az épület nyugati (krisztinavárosi) homlokzatát több belövés érte. Korabeli szakvélemények szerint a sérülések javíthatóak lettek volna. A romeltakarítási munkák idején ipari tanulók szállása és munkásétkezde volt. 1953-ban kiürítették. Sokáig üresen állt, az 1960-as években filmfelvételek céljából felgyújtották. 1968 júniusában a leromlott állapotú palotát felrobbantották, a romokat az alapokkal együtt lebontották és eltakarították. Az 1990-es években a palota és az egykor hozzá csatlakozó ún. József-kertek helyére az államvezetés középkori rommezőt építtetett, később terepszint alatti pincemúzeumot is kialakítottak.[3][13]
A József-kert
[szerkesztés]A palotától északra, a nyugati várfal peremén a Fehérvári rondelláig húzódó területen a középkorban és a török hódoltság idején számos ház épült, ez volt a Szent György utca. A török kiűzése után német telepesek költöztek ide. Egy 1784-ben felvett regiszter szerint Catharina Berghoffer és Antonius Seth földszintes házai álltak itt. Az 1800-as évek elején további házak épültek ide, barokk és copf stílusban, de 1902-ben József Károly Lajos főherceg, a Teleki-palota új tulajdonosa valamennyit lebontatta, és 1901–1906 között palotakertet alakított ki (a palota tervezőinek, Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak tervei alapján). Északi végében 1903-ban egy „látvány”-istállót építettek, neoreneszánsz stílusban. A második világháború után a park helyét legyalulták, helyére középkori rommezőt, autóparkolót „építettek”. 2021-ig borház és pincemúzeum működött benne.[13]
Újjáépítése
[szerkesztés]2019. január 23-án a magyar kormány arról hozott döntést, hogy a Nemzeti Hauszmann Program részeként újjáépítik a palotát.[14][15] 2020 végén a Várkapitányság közzétette a József főhercegi palota és a hozzá tartozó Neoreneszánsz kert, valamint az udvari istálló látványterveit.[16] 2021. július 15-én írta alá a kivitelezővel a megvalósítási szerződést, majd július 16-án át is adták a munkaterületet.[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kezdődik a rekonstrukció: eredeti állapotában építik újjá a József főhercegi palotát - Építészfórum, 2021.07.19.
- ↑ A Habsburg-palota, I. kerület, Dísz tér 4-5., Hunyadi János út 49. (urbface.hu)
- ↑ a b urbface1
- ↑ basics 144. old.
- ↑ Farbaky 145. old.
- ↑ basics 145-146. old
- ↑ basics 146. old.
- ↑ basics 146. old.
- ↑ basics 146. old
- ↑ egykorhu
- ↑ egykorhu1
- ↑ basics
- ↑ a b urbface2
- ↑ Baranyai Gábor: Dísz lesz a Várban a Dísz tér. Magyar Idők (2019. január 30.) (Hozzáférés: 2019. február 1.) „A Miniszterelnökséget vezető miniszter által említett rekonstrukciók közé tartozik a József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota újjáépítése.”
- ↑ Zsuppán András - Régi tévedéseket öntenek betonba / a vári építkezések új hulláma (Válasz Online, 2023.02.03.)
- ↑ Jász Annamária: Újjáépítik a József főhercegi palotát a budai Várban – mutatjuk a látványterveket. WeLoveBudapest, 2020. október 7. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ Megkezdődtek az alapozási munkálatok a József főhercegi palotán
Források
[szerkesztés]- ↑ egykorhu: A Teleki vagy József főhercegi palota (egykor.hu)
- ↑ urbface1: Romkert: A volt Teleki-palota, I. kerület, Szent György tér 4., Lovarda utca 1. (urbface.hu)
- ↑ urbface2: Romkert: A volt József-kert, I. kerület, Szent György utca 2., Palota út 9., Tóth Árpád sétány 1. (urbface.hu)
- ↑ basics: Basics Beatrix: A Szent György tér ábrázolásai. Tanulmányok Budapest múltjából (epa.oszk.hu)
- ↑ Farbaky: Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota, és az udvari istálló. A Szent György tér főbb épületeinek változásai az újkorban. Tanulmányok Budapest múltjából.. epa.oszk.hu
További információ
[szerkesztés]- Városliget, Budavári Palota, Szent György tér. Építészfórum, 2014. június 19.
- N. Kósa Judit: Műemlékvédelem robbantással, Népszabadság Online, 2015. 04. 25. (nol.hu)
- Giergl Kálmán építész Archiválva 2009. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Károly: Szent György tér - Sándor-palota, Hadügyminisztérium, Teleki-palota (http://budavar.btk.mta.hu)
- Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről. Építészfórum, 2011. május 6. (http://epiteszforum.hu)
- Egy birodalom romjai: Az elpusztított budapesti föld feletti és föld alatti katonai-diplomáciai negyed (falanszter.blog.hu)
- Fénykép a palotáról. (panoramio.com)
- Korb Flóris építész, a pesti New York- és a Klotild-paloták tervezője 155 éve született (mtva.hu)
- A budavári Szent György tér 1945 előtt. Képek Czagány István könyvéből. (multbanezo.blogspot.hu)
- Dittrichné Vajtai Zsuzsanna: Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben (pdf). Mek.Oszk.hu / budavar.hu, 2012 (Hozzáférés: 2017. július 24.)