József főhercegi palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
József főhercegi palota
A palota Szent György téri homlokzata(Erdélyi Mór fotográfiája, 1906.)
A palota Szent György téri homlokzata
(Erdélyi Mór fotográfiája, 1906.)
Korábbi nevek: Teleki-palota
Hely Budapest, I. ker. Szent György tér 4.
(Lovarda utca 1.)
Építési adatok
Építés éve 1789
Rekonstrukciók évei 1902
Lebontás éve 1968
Lebontás oka középkori rommező építése
Építési stílus 1789-től klasszicista
1902-től historizáló
Hasznosítása
Felhasználási terület főhercegi rezidencia
Tulajdonos József Ágost főherceg
Elhelyezkedése
József főhercegi palota (Budapest)
József főhercegi palota
József főhercegi palota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 11″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz József főhercegi palota témájú médiaállományokat.

A József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota egy 1787–89 között épült és 1902-ben jelentősen átalakított palota volt a Budai Várnegyedben, a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán, szemközt a Sándor-palotával. Az 1789-ben befejezett klasszicista Teleki-bérpalota 1892-ben került József Károly Lajos főherceg tulajdonába, aki historizáló stílusban alakította át. Tőle fia, József Ágost főherceg örökölte. Budapest 1944-es ostroma idején súlyosan megsérült, 1968-ban lebontották, helyén az 1980-as években középkori rommezőt és terepszint alatti múzeumot alakítottak ki.

Nem tévesztendő össze a Habsburg-palota nevű épülettel, amely szintén a Budai Várnegyedben, a Dísz tér 4-5. szám alatt található, és a Hunyadi János útra, a Víziváros felé tekint.[1]

Története[szerkesztés]

A palota helyén a középkorban két ház állt. Északi felén Pálóczi László palotája állt, aki 1446–1470 között országbírói hivatalt viselt. Pálóczi elhunyta után, 1471-ben Mátyás király az épületet Csupor Miklós erdélyi vajdának juttatta. 1474-ben a vele átellenben fekvő káptalanhoz került, kanonokok lakóhelye lett. A telek déli felén Benedict Heym 1362-ben épült háza állt, melyet az 1380-as években Demeter bíboros, esztergomi érsek, majd 1514 után a Bánffy család szerzett meg.[2]

A török háborúk során mindkét ház rommá vált. Buda visszafoglalása és a török kiűzése után a német Gassl fivéreké lett, de 1714-ben az ingatlant a bécsi Haditanács kisajátította katonai célokra (ütegállás létesítésére).[3]

A Teleki-palota 1837-ben(Carl Vasquez litográfiája)
A Teleki-palota 1837-ben
(Carl Vasquez litográfiája)

1787-ben a hadsereg elárverezte, ekkor Teleki József (1764–1821) főispán, koronaőr vásárolta meg, aki U-alaprajzú, kétszintes, 12 lakásos bérpalotát (tehát nem elsősorban Teleki családi rezidenciát) építtetett itt, Anton Fisches pozsonyi építész tervei alapján, copf stílusban.[4] 1789-ben készült el, ekkor kapta sokáig használt nevét, a Teleki-palotát.[5] 1857-ben a császári kincstár vásárolta meg, és Albert főherceg tábornagynak utalta ki, aki 1851–59 között Magyarország katonai főkormányzója volt.[6]

A kiegyezés után átmenetileg a Belügyminisztériumot[7] helyezték el a Teleki-palotában. 1869–70 között a honvéd vezérkar igényeinek megfelelően átépítették, kibővítették, Frey Lajos (1829–1877) és Kauser Lipót (1818–1877) tervei alapján. József nádor fia, József Károly Lajos főherceg (1833–1905), lovassági tábornok, a Magyar Honvédség főparancsnoka 1873-ban ide költöztette az új Honvéd Főparancsnokság hivatalait.[8] A Szent György tér és a Dísz tér között 1889-re megépült az új Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium, a hivatalokat átköltöztették, a Teleki-palotát József Károly Lajos főherceg megvásárolta a Kincstártól a maga számára. 1902-ben a főherceg átépítette és kibővítette a palotát, historizáló stílusban, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Ekkor kapta saroktornyait, és a nyugati (krisztinavárosi) homlokzat keleties díszeit.[9][10]

Német páncélos a Szent György téren, József főherceg palotája előtt, 1944. október 15. utáni napokban
A palota romjai a Fehérvári kapu felől nézve
A palota helye ma (2016)

Pusztulása[szerkesztés]

Az első és a második világháború alatt a palotát József Károly Lajos fia, József Ágost főherceg lakta családjával. Budapest ostroma során a főhercegi család Nyugatra menekült, az épület nyugati (krisztinavárosi) homlokzatát több belövés érte. Korabeli szakvélemények szerint a sérülések javíthatóak lettek volna. A romeltakarítási munkák idején ipari tanulók szállása és munkás-étkeztető volt. 1953-ban kiürítették. Sokáig üresen állt, az 1960-as években filmfelvételek céljából felgyújtották. 1968 júniusában a leromlott állapotú palotát felrobbantották, a romokat az alapokkal együtt lebontották és eltakarították. A palota és a hozzá csatlakozó ún. József-kertek helyére az államvezetés a napjainkban (2016) is látható középkori rommezőt létesítette, később terepszint alatti pincemúzeumot is kialakítottak.[2][11]

A József-kert[szerkesztés]

A palotától északra, a nyugati várfal peremén a Fehérvári rondelláig húzódó területen a középkorban és a török hódoltság számos ház épült, ez volt a Szent György utca. A török elűzése után német telepesek költöztek ide. Egy 1784-ben felvett regiszter szerint Catharina Berghoffer és Antonius Seth földszintes házai álltak itt. Az 1800-as évek elején további házak épültek ide, barokk és copf stílusban, de 1902-ben József Károly Lajos főherceg, a Teleki-palota új tulajdonosa valamennyit lebontatta, és 1901–1906 között palotakertet alakított ki (A palota tervezőinek, Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak tervei alapján.) Északi végében 1903-ban egy „látvány”-istállót építettek, neoreneszánsz stílusban. A második világháború után a park helyét legyalulták, helyére középkori rommezőt, autóparkolót „építettek”. Ma (2016) borház és pincemúzeum működik benne.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]