József főhercegi palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
József főhercegi palota
A palota Szent György téri homlokzata (Erdélyi Mór fotográfiája, 1906.)
A palota Szent György téri homlokzata
(Erdélyi Mór fotográfiája, 1906.)
Korábbi nevek: Teleki-palota
TelepülésBudapest I. kerülete
Cím
  • Szent György tér 4.
  • Lovarda utca 1.
Építési adatok
Építés éve1789
Rekonstrukciók évei1902
Lebontás éve1968
Lebontás okaközépkori rommező építése
Építési stílus1789-től klasszicista
1902-től historizáló
Hasznosítása
Felhasználási területfőhercegi rezidencia
TulajdonosJózsef Ágost főherceg
Elhelyezkedése
József főhercegi palota (Budapest I. kerülete)
József főhercegi palota
József főhercegi palota
Pozíció Budapest I. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 11″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz József főhercegi palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota 1787–89 között épült és 1902-ben jelentősen átalakított palota volt a Budai Várnegyedben, a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán, szemközt a Sándor-palotával. Az 1789-ben befejezett klasszicista Teleki-bérpalota 1892-ben került József Károly Lajos főherceg tulajdonába, aki historizáló stílusban alakította át. Tőle fia, József Ágost főherceg örökölte. Buda 1945-ös ostroma idején súlyosan megsérült, 1968-ban lebontották, helyén az 1980-as években középkori rommezőt és terepszint alatti múzeumot alakítottak ki. 2021. július 16-án a munkaterület átadásával megkezdődött az újjáépítése.[1]

Nem tévesztendő össze a Habsburg-palota nevű épülettel, amely szintén a Budai Várnegyedben, a Dísz tér 4-5. szám alatt található, és a Hunyadi János útra, a Víziváros felé tekint.[2]

Története[szerkesztés]

A palota helyén a középkorban két ház állt. Északi felén Pálóczi László palotája állt, aki 1446–1470 között országbírói hivatalt viselt. Pálóczi elhunyta után, 1471-ben Mátyás király az épületet Csupor Miklós erdélyi vajdának juttatta. 1474-ben a vele átellenben fekvő káptalanhoz került, kanonokok lakóhelye lett. A telek déli felén Benedict Heym 1362-ben épült háza állt, melyet az 1380-as években Demeter bíboros, esztergomi érsek, majd 1514 után a Bánffy család szerzett meg.[3]

A török háborúk során mindkét ház rommá vált. Buda visszafoglalása és a török kiűzése után a német Gassl fivéreké lett, de 1714-ben az ingatlant a bécsi Haditanács kisajátította katonai célokra (ütegállás létesítésére).[4]

A Teleki-palota 1837-ben (Carl Vasquez litográfiája)
A Teleki-palota 1837-ben
(Carl Vasquez litográfiája)

1787-ben a hadsereg elárverezte, ekkor Teleki József (1738–1796) ugoccsai főispán, koronaőr vásárolta meg, titkárának, Cornides Dánielnek, a pesti egyetem tanárának javaslatára.[5] Teleki U-alaprajzú, kétszintes, 12 lakásos bérpalotát (tehát nem elsősorban Teleki családi rezidenciát) építtetett itt, Anton Fisches pozsonyi építész tervei alapján, copf stílusban.[6] 1789-ben készült el, ekkor kapta sokáig használt nevét, a Teleki-palotát.[7] 1857-ben a császári kincstár vásárolta meg, és Albert főherceg tábornagynak utalta ki, aki 1851–59 között Magyarország katonai főkormányzója volt.[8]

A kiegyezés után átmenetileg a Belügyminisztériumot[9] helyezték el a Teleki-palotában. 1869–70-ben a honvéd vezérkar igényeinek megfelelően átépítették, kibővítették, Frey Lajos (1829–1877) és Kauser Lipót (1818–1877) tervei alapján. József nádor fia, József Károly Lajos főherceg (1833–1905), lovassági tábornok, a Magyar Honvédség főparancsnoka 1873-ban ide költöztette az új Honvéd Főparancsnokság hivatalait.[10] A Szent György tér és a Dísz tér között 1889-re megépült az új Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium, a hivatalokat átköltöztették, a Teleki-palotát József Károly Lajos főherceg megvásárolta a Kincstártól a maga számára. 1902-ben a főherceg átépíttette és kibővíttette a palotát, historizáló stílusban, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Ekkor kapta saroktornyait, és a nyugati (krisztinavárosi) homlokzat keleties díszeit.[11][12]

Német páncélos a Szent György téren, József főherceg palotája előtt, 1944. október 15. utáni napokban
A palota romjai a Fehérvári kapu felől nézve
A palota helye 2016-ban

Pusztulása[szerkesztés]

Az első és a második világháború alatt a palotát József Károly Lajos fia, József Ágost főherceg lakta családjával. Budapest ostroma során a főhercegi család Nyugatra menekült, az épület nyugati (krisztinavárosi) homlokzatát több belövés érte. Korabeli szakvélemények szerint a sérülések javíthatóak lettek volna. A romeltakarítási munkák idején ipari tanulók szállása és munkásétkezde volt. 1953-ban kiürítették. Sokáig üresen állt, az 1960-as években filmfelvételek céljából felgyújtották. 1968 júniusában a leromlott állapotú palotát felrobbantották, a romokat az alapokkal együtt lebontották és eltakarították. Az 1990-es években a palota és az egykor hozzá csatlakozó ún. József-kertek helyére az államvezetés középkori rommezőt építtetett, később terepszint alatti pincemúzeumot is kialakítottak.[3][13]

A József-kert[szerkesztés]

A palotától északra, a nyugati várfal peremén a Fehérvári rondelláig húzódó területen a középkorban és a török hódoltság idején számos ház épült, ez volt a Szent György utca. A török kiűzése után német telepesek költöztek ide. Egy 1784-ben felvett regiszter szerint Catharina Berghoffer és Antonius Seth földszintes házai álltak itt. Az 1800-as évek elején további házak épültek ide, barokk és copf stílusban, de 1902-ben József Károly Lajos főherceg, a Teleki-palota új tulajdonosa valamennyit lebontatta, és 1901–1906 között palotakertet alakított ki (a palota tervezőinek, Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak tervei alapján). Északi végében 1903-ban egy „látvány”-istállót építettek, neoreneszánsz stílusban. A második világháború után a park helyét legyalulták, helyére középkori rommezőt, autóparkolót „építettek”. 2021-ig borház és pincemúzeum működött benne.[13]

Újjáépítése[szerkesztés]

2019. január 23-án a magyar kormány arról hozott döntést, hogy a Nemzeti Hauszmann Program részeként újjáépítik a palotát.[14][15] 2020 végén a Várkapitányság közzétette a József főhercegi palota és a hozzá tartozó Neoreneszánsz kert, valamint az udvari istálló látványterveit.[16] 2021. július 15-én írta alá a kivitelezővel a megvalósítási szerződést, majd július 16-án át is adták a munkaterületet.[17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kezdődik a rekonstrukció: eredeti állapotában építik újjá a József főhercegi palotát - Építészfórum, 2021.07.19.
  2. ↑ A Habsburg-palota, I. kerület, Dísz tér 4-5., Hunyadi János út 49. (urbface.hu)
  3. ↑ a b urbface1
  4. ↑ basics 144. old.
  5. ↑ Farbaky 145. old.
  6. ↑ basics 145-146. old
  7. ↑ basics 146. old.
  8. ↑ basics 146. old.
  9. ↑ basics 146. old
  10. ↑ egykorhu
  11. ↑ egykorhu1
  12. ↑ basics
  13. ↑ a b urbface2
  14. ↑ Baranyai Gábor: Dísz lesz a Várban a Dísz tér. Magyar Idők (2019. január 30.) (Hozzáférés: 2019. február 1.) „A Miniszterelnökséget vezető miniszter által említett rekonstrukciók közé tartozik a József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota újjáépítése.”
  15. ↑ Zsuppán András - Régi tévedéseket öntenek betonba / a vári építkezések új hulláma (Válasz Online, 2023.02.03.)
  16. ↑ Jász Annamária: Újjáépítik a József főhercegi palotát a budai Várban – mutatjuk a látványterveket. WeLoveBudapest, 2020. október 7. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
  17. ↑ Megkezdődtek az alapozási munkálatok a József főhercegi palotán

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=József_főhercegi_palota&oldid=26788192”